A Szilícium-völgyben nem ritka, hogy egy vállalat gyorsan hatalmas népszerűségre teszt szert befektetői körökben, elég csak a Theranosra gondolni, amit úgy tömtek ki 700 millió dollárral, hogy eközben semmilyen kézzelfogható eredményt nem tudtak felmutatni a termékük működőképességét illetően. Az viszont még Kaliforniában is ritka, hogy egy startup már az indulása pillanatában hárommilliárd dollárból gazdálkodhat, márpedig a január 19-én elindított Altos Labs ebben az igencsak kényelmes helyzetben várhatja, hogy a kutatói megmentsék az emberiséget az öregedés viszontagságaitól.
Hogy a semmiből berobbant startup milyen küldetést tűzött ki maga elé, azt korábbi cikkünkben már részletesen körüljártuk, de azért érdemes feleleveníteni a lényeget: a világ legkiválóbb tudósait tömörítő vállalkozás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a sejtek újraprogramozásával visszafordítsa a szervezet öregedését, ezzel pedig jelentősen meghosszabbítsa az emberi életet.
A cég élére egy igazi nagyágyút sikerült megnyerni Hal Barron személyében, aki a világ hatodik legnagyobb gyógyszeripari cégének, a GlaxoSmithKline-nak a tudományos főmunkatársi pozícióját fogja otthagyni augusztusban, hogy átvegye az Altos Labs vezérigazgatói posztját. A vállalatnak túlzás nélkül a szakma elitjét sikerült összegyűjtenie, a vezető kutatók az UCLA-ról, a Kaliforniai és a Cambridge-i Egyetemről érkeztek, Frances Arnold és Jamanaka Sinja személyében pedig két olyan szaktekintély is segíti a cég működését, akik korábbi munkájukért a kémiai valamint az orvosi Nobel-díjat is megkapták.
Jamanaka, aki az Altos Labs japán kutatólaborját fogja tanácsadóként segíteni, az őssejtkutatásban ért el áttörést, amikor az úgynevezett transzkripciós faktorok segítségével differenciálódott sejteket kapcsolt vissza őssejt-állapotba. 2016-ban a transzkripciós faktorokra épülő eljárást egy labor élő egereken is kipróbálta, és ezzel – bizonyos jelek alapján – sikerült az állatot visszafiatalítani.
"Jamanaka Sinja munkája és az azóta elért további felfedezések alapján egyértelmű, hogy a sejtek képesek megfiatalodni, visszaállítani epigenetikai órájukat és eltörölni a stresszorok által okozott károkat. Ezek a felfedezések, valamint a technológia terén elért jelentős előrelépések inspirálták az Altost, hogy olyan orvosi kezelésekben gondolkodjunk, amelyekkel a betegségek visszafordítása bármilyen korban lehetséges" - nyilatkozta Barron a cég indulása alkalmából.
A Rick Klausner és Hans Bishop által alapított cégnek persze nem volt annyira nehéz dolga a kutatók megnyerésében, hiszen a hírek szerint a szakmában egészen kivételesnek számító, akár egymillió dollár feletti fizetéssel csábították magukhoz a világ legjobb szakembereit. Megtehették, hiszen az Altos Labs rendkívül erős befektetői háttérrel rendelkezik, nem kis részben Juri Milner orosz milliárdosnak köszönhetően, aki az MIT Technology Review szeptemberben megjelent cikke szerint az első perctől kezdve egyengeti a startup útját. A lap megbízható forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy az Altos Labsnak Jeff Bezos személyében van egy Milnernél is jóval befolyásosabb támogatója is, noha hivatalosan eddig sem Bezos, sem pedig az Altos nem erősítette meg, hogy a világ második leggazdagabb embere is felsorakozott mögöttük.
A cég indulásának tényéről beszámoló sajtóközlemény szerint az Altos Labs székhelye Kaliforniában valamint Cambridge-ben lesz, emellett viszont Japánban is aktív kutatómunkát fognak végezni. Az Altos Labs három tudományos kutatóintézettel kezdi meg a működését, amelyek feladata az lesz, hogy meghatározzák a kutatások irányvonalát, emellett pedig lesz egy orvostudományi intézetük is, amelyben a sejtkutatáson alapuló gyógyszerfejlesztés fog zajlani.
Az biztos, hogy az Altosnak nem lesz egyszerű dolga, hiszen a Szilícium-völgyben az elmúlt években sorra alapították a hasonló profilú vállalkozásokat, amelyek rendszerint nem tudtak kézzelfogható tudományos eredményeket felmutatni. Nem véletlen, hogy az Altosszal kapcsolatban is sok kutató szkeptikus, Alejandro Ocampo, a Lausanne-i Egyetem professzora például szeptemberben úgy nyilatkozott az MIT Technology Review-nak, hogy bár a koncepciónak kétségkívül van tudományos alapja, ám a sejtprogramozás még nagyon messze áll attól, hogy embereken is sikerrel alkalmazhassák. A kutató szerint ez a terület ma még rendkívül kevéssé kutatott az elérhető tudományos publikációk számát tekintve, ehhez képest viszont már ma is meglepően sok vállalat igyekszik osztozni a még éppen csak megszületőben lévő iparágon.
(Borítókép: Getty Images)