A 2003-ban alapított Theranos nem kevesebbet ígért, mint hogy alapjaiban fogja forradalmasítani a vérteszteket egy új technológiával, amivel mindössze néhány csepp vérből, ráadásul rendkívül rövid idő alatt lehet kimutatni számos különböző betegséget. Az akkoriban mindössze a húszas éveiben járó Holmes hamarosan igazi sztár lett a Szilícium-völgyben, a befektetők pedig valósággal sorban álltak a Theranosnál, amibe összességében mintegy 700 millió dollárnyi befektetési pénz áramlott, a sikereik csúcsán pedig mintegy 10 milliárd dollárra becsülték a cég értékét.

A vállalat felett 2015-ben kezdtek el gyülekezni a viharfelhők, miután a The Wall Street Journal Eleftherios Diamandis és John Ioannidis kutatók közreműködésével megírta, hogy a Szilícium-völgy egyik legígéretesebb startupja folyamatosan hazudott a befektetőinek, az Edison névre keresztelt analitikai eszközük pedig egyáltalán nem működik. Bár a Theranos igyekezett menteni a helyzetet, és 2016-ban az Edisont átadták a Cleveland Clinicnek, hogy ellenőrizhető körülmények között igazolják annak működését, a nem sokkal később megjelent szakértői vélemény csak azt támasztotta alá, amit akkor már amúgy is lehetett sejteni: a Theranos technológiája olyannyira pontatlanul működik, hogy az eredmények gyakorlatilag értékelhetetlenek. Mint később kiderült, a Theranos vezetői ezt addig is pontosan tudták, ám az erről szóló teszteredményeket inkább eltüntették.

A vérvizsgálatok forradalmát ígérte, most a vádlottak padján ül és húsz évre börtönbe mehet Elizabeth Holmes Cégét, a Theranos-t egykor közel tízmilliárd dollárra értékelték, ám a vádak szerint átverték a pácienseiket, a befektetőiket és a hatóságokat.

A sikersztorinak indult cég végül 2018-ban húzta le a rolót, Holmes és a cég másik vezetője, Ramesh Balwani ellen pedig még ugyanebben az évben vádat emelt a kaliforniai ügyészség a befektetők és a páciensek félrevezetése miatt. A pert végül a koronavírus-járvány és Holmes terhessége miatt többször is el kellett halasztani, így a nő végül csak 2021. augusztus 31-én állhatott a bíróság elé.

A több hónapig tartó ügyben végül január 3-án hozott ítéletet az esküdtszék, ami az ellene felhozott 11 vádpont közül négyben találta bűnösnek a Theranos alapító-vezérigazgatóját: Holmesnak eszerint háromrendbeli csalás valamint egyrendbeli, csalás elkövetésében való megállapodás bűntette miatt kell felelnie, amiért akár húsz év börtönbüntetést is kaphat. Az esküdtek Holmest nem találták bűnösnek ugyanakkor a páciensek félrevezetésének vádjában, három vádpontban pedig nem tudtak egységes álláspontra jutni. Ahogy a hírről beszámoló The New York Times megjegyzi, Holmes minden bizonnyal fellebbezni fog az ítélettel szemben.

Ahogy Jessica Roth, a Cardozo jogi egyetem professzora a The New York Timesnak hangsúlyozta, ez az eset is rámutat, hogy fontos különbséget tenni az igazság és az optimista előrejelzések között. Az ítélet figyelmeztető jel lehet a Szilícium-völgy vállalkozóinak, akik a gyors siker reményében szeretik eltúlozni a technológiájuk jelentőségét és hatékonyságát a nyilvánosság és a befektetők előtt. Az elmúlt évekből elég csak megemlíteni a Magic Leap kevert valóság szemüvegét, ami ugyan mára már valóban piacra került, ugyanakkor nyolc éven keresztül úgy kaptak összesen 2,8 milliárd dollárnyi támogatást különböző befektetőktől, hogy semmilyen kézzelfogható termékük nem volt.

(The New York Times, Wikipedia, Borítókép: Justin Sullivan/Getty Images)