Meglepően gyenge a Perseverance-be épített számítógép
2021 / 02 / 21 / Felkai Ádám
Meglepően gyenge a Perseverance-be épített számítógép
A kilencvenes években pécén játszottam, és sokszor megfordult a fejemben, hogy milyen jó lenne ezeket a szoftvereket a NASA gépein futtatni, mert azokon biztos nem akadoznának.

Annak oka, hogy azt hittem, hogy a NASA által az űrbe küldött eszközök olyan számítógépekkel vannak felszerelve, hogy ihaj-csuhaj, két oka volt. Egyrészt megszoktuk, hogy az „űrtechnológia” (értsünk is ezalatt bármit) pár lépéssel mindig a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök előtt halad. Másrészt logikusnak tűnt, hogy egy űrhajó vagy űrállomás irányításához komoly számítási kapacitásra van szükség. Hogy az első feltételezés mennyire igaz, arra most inkább nem is térünk ki, a számítási kapacitással kapcsolatos elgondolás viszont tűnjék is bármennyire magától értetődőnek, nem csak nem igaz, de pontosan az ellentéte állja meg a helyét: az űreszközök a mi fogalmaink szerint özönvíz előtti komputerekkel vannak felszerelve. Nem azért, mert a NASA a fogához veri a garast, hanem mert ezeket a chipeket néha évtizedeken át fejlesztik, hogy ellenálljanak az űr rideg és kíméletlen körülményeinek (ionizáló sugarak, kozmikus sugarak stb.). Emiatt mire elkészül egy „űrszámítógép”, a földi számítástechnika tett néhány öblös lépést. A NASA következő generációs, általános felhasználású processzora például a Raspberry Pi 3-ből lehet ismerős. És ez még csak most, 2021-től fog használatba kerülni.

A Perseverance sikeresen landolt a Marson Elképesztő, de hiba nélkül, időben ereszkedett le az élet nyomai után kutató marsjáró a vörös bolygón. Megmutatjuk az első képet is, amit a jármű köldött a felszínről.

A PC Mag átnézte, hogy milyen hardver ketyeg a Perseverance-ben és az Ingenuity drónhelikopterben. Előzetesen két dolgot kell megemlíteni: a Perseverance magától landolt percre pontosan egy idegen planétán. Másrészt arra sem árt emlékezni, amit fentebb írtam. Azonban éppen a két tényező ellentéte miatt szédítő a felismerés, hogy az Ingenuity egy Qualcomm Snapdragon 801 processzorral lett felruházva, a Perseverance pedig számítsátechnikai szempontból egyenesen a korai, a kilencvenes évek végének az iMac gépeit idézi.

A Qualcomm erősítette meg amúgy, hogy a helikopterben az Android okostelefonokból ismerős Snapdragon 801 processzor az agy. A gépet pedig a Snapdragon Flight-platform működteti – ez 2,26 GHz-es processzort jelent, valamint 4K videók rögzítésének a lehetőségét. Ugyanakkor a helikopternek „okosabbnak” kell lennie a rovernél, mert teljesen önállóan fog repülni, vagyis saját maga számítja ki a teljes navigációt komplex körülmények között valós időben. Ha ez nem lenne elég, az Ingenuity maga találja ki, hogy miként tartsa melegen magát, gondoskodnia kell arról, hogy mindig fel legyen töltve, valamint a rotorját is ellenőriznie kell. Mind a repülést, mind pedig a landolást emberi beavatkozás nélkül végzi. A gép amúgy nagyjából 5 méteres magasságig emelkedik fel, és 90 másodpercig tartózkodik majd a levegőben a NASA tervei szerint. A gépen két kamera is található, egy 0,5 megapixeles, lefelé néző navigációs kamera, valamint az Ingenuity „orrára” szerelt 13 megapixeles kamera.

Ez talán lenyűgözően hangzik, de valójában olyan 2014-es technológiáról beszélünk. A PC MAG összegyűjtött 4 telefont, amelyek nagyjából olyan erősek, és épp az a processzor ketyeg bennük, mint az Ingenuity-ban is (spoiler: nagyon nem a legfrissebb darabokról beszélünk): OnePlus One, Samsung Galaxy S5, LG G3, HTC One M8. Na és mit tud a rover, amely sebészi pontossággal, magától landolt a vörös bolygón? Mint írtam, az Ingenuity az erősebb, a Perseverance-be pedig ennél jóval „ósdibb” chipek jutottak. Ennek oka, hogy a Perseverance nagyon hasonló a Curiosity-hoz, amely 2012-ben landolt a távoli planétán. A Perseverance-ben ennek megfelelően a Bae Rad750 sugárzásálló számítógép található (az ilyen speciális gépek kifejlesztése nem olcsó, a NASA ezért használja ezeket sokszor évtizedeken át). A Bae Rad750 pedig épp az érettségim táján, 1998-ban lett volna igazán nagy szám, mert egy akkori iMac-nak felel meg nagyjából. A gépbe 256 MB RAM (milyen rég írtam le RAM mellé a MB mértékegységet!) került és 2GB-os tárhelyet kell beosztani, vagyis erre ma már egy átlagos Windows-frissítés sem férne fel. A gép lelke pedig egy 200MHz-es PowerPC 750 kompatibilis processzor. Mit mondjak, nehéz nem arra gondolni, hogy mire lenne képes a Huawei P30 Pro telóm, ha nem emaileznék, messengereznék, tiktokoznék és netflixeznék rajta, hanem elzavarnám a Marsra, hogy csináljon inkább valami hasznosat.

(Kép: NASA)

További cikkek a Rakétán:

Milyen operációs rendszer fut a múlt szombaton kilőtt Crew Dragon fedélzeti számítógépén? A válasz talán meglepő egyeseknek, de annyit már most elárulhatunk, hogy nem a Win 95. Emellett kiderül egy csomó érdekesség is arról, hogyan programoznak egy rakétát, és milyen konfigurációkat használnak az űrutazáshoz.

Történet az űrállomáson rekedt számítógépről A Nemzetközi Űrállomáson a hazaszállítására várakozó számítógép része annak a jövőnek, melyben az űrkutatásba kereskedelmi cégek is bekapcsolódhatnak.

Készül az első laptop, ami fénnyel kapcsolódik az internetre Ez lesz az első olyan digitális eszköz a piacon, amelyben alapból van LiFi adó-vevő, így eldönthetjük, hogy WiFi-vel vagy LiFi-vel akarjuk használni.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.