A Marsot megközelítve a Perseverance a terveknek megfelelően elvált a crew stage elnevezésű fokozattól. 21:40-kor aktiválódott a leszállást irányító számítógép, ettől kezdve a Perseverance magától irányította a landolást. A következő lépésben aktiválódtak a leszállási egység hajtóművei, ezt követően pedig a jármű normális működés mellett lépett be az atmoszférába, amire az ezt jelző "heart beat tones"-ból lehetett következtetni. A légkörbe történő belépést megelőzően az MRO (Mars Reconnaissance Orbiter – a NASA-nak a Mars körül keringő műholdja) felvette a kapcsolatot a járművel, ez segített az adattovábbításban. A belépést követően az ejtőernyők rendben kinyíltak, majd a hőpajzs is gond nélkül levált. Ezután került sor a sky crane manőverre, tehát a leszállóegység a rovert köteleken leengedte a Mars talajára. Végül budapesti idő szerint 21:56-kor a Perseverance sikeresen landolt, és az MRO-n keresztül elkezdett a Föld irányába közvetíteni. A jármű elküldte az első képet is a bolygó felszínéről:
A Perseverance az ötödik rover, amelyet a NASA a Marsra küldött. Az autó nagyságú, egy tonnás jármű (hossz: 3 m, szélesség: 2,7 m, magasság: 2,2 m) sok tekintetben hasonlít a Marsot jelenleg is kutató Curiosity-ra, amely még 2012-ben landolt a vörös bolygón. A legfőbb hasonlóság (a nagyobb méret mellett), hogy a Perseverance energiaforrása is radioaktív izotóp: az úgynevezett Multi-Mission Radioisotope Thermoelectric Generator (MMRTG) működteti a járművet, amely a plutónium bomlása során keletkező hőt alakítja át elektromossággá. A Perseverance egy a marsra fejlesztett drónhelikoptert, az Ingenuity-t is viszi magával, amely a tervek szerint az emberiség első motoros repülését hajtja végre egy idegen planétán.
A Perseverance a Jezero-krátert fogja vizsgálni. Ez a 49 kilométer széles kráter a Mars egyenlítőjétől valamivel északra helyezkedik el. A kutatók szerint olyan 3,5 milliárd éve ebben a kráterben hatalmas tó lehetett, melyet a környékbeli folyók tápláltak. A kráterben ráadásul folyami deltákra utaló nyomokat is felfedeztek – ezek üledékes struktúrák, melyek akkor keletkeznek, amikor a folyók nyílt vizekbe torkollnak. Ezeknél a torkolatoknál kő, homok és remélhetőleg szerves hordalék is lerakódott. Amennyiben volt valaha az élet a Marson (továbbra is mikrobákról van szó), az arra utaló nyomok ezen a helyen fordulhatnak elő a legnagyobb eséllyel. Ám a kráter a Mars geológiája szempontjából is fontos, a vizsgálatával sok minden kiderülhet a planéta múltjáról.
Hihetetlen technikai bravúrral sikerült a NASA-nak percre pontosan tartott menetrend szerint egy újabb marsjárót küldenie a vörös bolygóra. Innentől pedig izgulhatunk, hogy a rover miféle új felfedezéseket tesz majd.