Bár Varga Judit igazságügyi miniszter a januári posztjában nem részletezte, hogy pontosan mit is foglal magában a készülő törvénytervezet, a szövegkörnyezetből világos volt, hogy annak célja többek között a Facebook megregulázása lenne. A bejegyzésből az is kiderült, hogy a törvény nem a készülő európai uniós jogszabály hazai implementációja lenne, hanem egy teljesen önálló tervezet, amit a tavaly tavasszal életre hívott Digitális Szabadság Bizottság dolgozott ki.
A Telex.hu most szakmabeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a törvényjavaslatot mégsem fogják benyújtani, ezt pedig Varga maga is megerősítette egy a Facebookon március 28-án közzétett videóban. A miniszter egy nézői kérdésre válaszolva elmondta, hogy Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos nemrég Magyarországra látogatott, aminek során szóba került a Big Tech szabályozásának kérdése is. Breton, aki személyesen is részt vett a Digitális Szolgáltatások Törvény (DSA) és Digitális Piacok Törvény (DMA) megalkotásában, Varga szerint arra kérte a magyar kormányt, hogy várják meg az egységes európai szabályozást, és ehhez igazodva vezessék be a tagállami szabályokat. "Mi ebben partnerek vagyunk" - mondta az igazságügyi miniszter, ami határozott változást jelez a januári állásponthoz képest, akkor ugyanis Varga még arról írt, hogy "Továbbra is együttműködünk az Unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében, de az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy gyorsabban kell lépnünk az emberek védelme érdekében".
Az Európai Bizottság tavaly decemberben nyújtotta be az Európai Parlamentnek a DSA és a DMA törvénytervezetét, amelyek a nagy technológiai vállalatok szigorúbb ellenőrzését tennék lehetővé. A két törvénytervezet szabályozná az illegális termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolításának kereteit, több jogot adna a felhasználók kezébe, és az eddiginél szigorúbb büntetéssel sújtaná az úgynevezett "kapuőrző" vállalatokat, amennyiben azok nem az EU-s szabályozásnak megfelelően működnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a december elején megrendezett Web Summit konferencián elmondta, hogy a törvénytervezet célja, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a technológiai cégekre is, mint amik az összes többire, vagy ahogy ő fogalmazott "ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is".
A DSA és a DMA egyelőre az Európai Parlament szakbizottságainak a véleményezésére várnak, ezután pedig mind az Európai Parlamentnek, mind az uniós országok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak is el kell fogadnia azt, így elemzők szerint legkorábban 2023-ban léphetnek majd hatályba. Ez azt jelentheti, hogy a következő két évben Magyarország sem fogja új törvényben szabályozni a Big Tech működését, bár hogy egy ilyen törvény mennyire érné el a kívánt célt, az az utóbbi idők történései alapján amúgy is kérdéses. A Facebookkal és a Google-lel még a Magyarországnál jóval nagyobb lakosságszámú országoknak is meggyűlik a bajuk, Ausztráliában a közösségi oldal például egyszerűen letiltotta a hírek megosztását a platformon, aminek hatására az ausztrál kormány kénytelen volt visszavonni a törvénytervezetet, amely arról szólt, hogy a Facebooknak és a Google-nek fizetniük kéne a kiadóknak a hírek megjelenítéséért. A csaknem 450 millió potenciális "felhasználót" képviselő Európai Unió ennél nyilvánvalóan hatékonyabban tudja keresztülvinni az akaratát, habár könnyűnek ez a menet sem ígérkezik: bár a GDPR-re a legtöbb vállalat végül kénytelelen volt rábólintani, a Facebook egy másik ügy kapcsán tavaly már belengette, hogy lehetséges, hogy végül teljesen ki kell vonulniuk Európából.
(Borítókép: Michael Reynolds-Pool/Getty Images)