Mégsem fogja külön szabályozni a nagy technológiai cégek működését Magyarország

2021 / 04 / 14 / Bobák Áron
Mégsem fogja külön szabályozni a nagy technológiai cégek működését Magyarország
Ahogy arról januárban mi is írtunk, az Igazságügyi Minisztérium tavasszal egy olyan javaslatot terjesztett volna az Országgyűlés elé, ami törvényben szabályozta volna a nagy technológiai cégek (azaz a Big Tech) működését. Most viszont úgy tűnik, hogy ez mégsem fog megvalósulni.

Bár Varga Judit igazságügyi miniszter a januári posztjában nem részletezte, hogy pontosan mit is foglal magában a készülő törvénytervezet, a szövegkörnyezetből világos volt, hogy annak célja többek között a Facebook megregulázása lenne. A bejegyzésből az is kiderült, hogy a törvény nem a készülő európai uniós jogszabály hazai implementációja lenne, hanem egy teljesen önálló tervezet, amit a tavaly tavasszal életre hívott Digitális Szabadság Bizottság dolgozott ki.

A Telex.hu most szakmabeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a törvényjavaslatot mégsem fogják benyújtani, ezt pedig Varga maga is megerősítette egy a Facebookon március 28-án közzétett videóban. A miniszter egy nézői kérdésre válaszolva elmondta, hogy Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos nemrég Magyarországra látogatott, aminek során szóba került a Big Tech szabályozásának kérdése is. Breton, aki személyesen is részt vett a Digitális Szolgáltatások Törvény (DSA) és Digitális Piacok Törvény (DMA) megalkotásában, Varga szerint arra kérte a magyar kormányt, hogy várják meg az egységes európai szabályozást, és ehhez igazodva vezessék be a tagállami szabályokat. "Mi ebben partnerek vagyunk" - mondta az igazságügyi miniszter, ami határozott változást jelez a januári állásponthoz képest, akkor ugyanis Varga még arról írt, hogy "Továbbra is együttműködünk az Unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében, de az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy gyorsabban kell lépnünk az emberek védelme érdekében".


Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa (Forrás: Európai Parlament/CC-BY-4.0)

Az Európai Bizottság tavaly decemberben nyújtotta be az Európai Parlamentnek a DSA és a DMA törvénytervezetét, amelyek a nagy technológiai vállalatok szigorúbb ellenőrzését tennék lehetővé. A két törvénytervezet szabályozná az illegális termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolításának kereteit, több jogot adna a felhasználók kezébe, és az eddiginél szigorúbb büntetéssel sújtaná az úgynevezett "kapuőrző" vállalatokat, amennyiben azok nem az EU-s szabályozásnak megfelelően működnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a december elején megrendezett Web Summit konferencián elmondta, hogy a törvénytervezet célja, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a technológiai cégekre is, mint amik az összes többire, vagy ahogy ő fogalmazott "ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is".

A DSA és a DMA egyelőre az Európai Parlament szakbizottságainak a véleményezésére várnak, ezután pedig mind az Európai Parlamentnek, mind az uniós országok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak is el kell fogadnia azt, így elemzők szerint legkorábban 2023-ban léphetnek majd hatályba. Ez azt jelentheti, hogy a következő két évben Magyarország sem fogja új törvényben szabályozni a Big Tech működését, bár hogy egy ilyen törvény mennyire érné el a kívánt célt, az az utóbbi idők történései alapján amúgy is kérdéses. A Facebookkal és a Google-lel még a Magyarországnál jóval nagyobb lakosságszámú országoknak is meggyűlik a bajuk, Ausztráliában a közösségi oldal például egyszerűen letiltotta a hírek megosztását a platformon, aminek hatására az ausztrál kormány kénytelen volt visszavonni a törvénytervezetet, amely arról szólt, hogy a Facebooknak és a Google-nek fizetniük kéne a kiadóknak a hírek megjelenítéséért. A csaknem 450 millió potenciális "felhasználót" képviselő Európai Unió ennél nyilvánvalóan hatékonyabban tudja keresztülvinni az akaratát, habár könnyűnek ez a menet sem ígérkezik: bár a GDPR-re a legtöbb vállalat végül kénytelelen volt rábólintani, a Facebook egy másik ügy kapcsán tavaly már belengette, hogy lehetséges, hogy végül teljesen ki kell vonulniuk Európából.

(Borítókép: Michael Reynolds-Pool/Getty Images)

További cikkek a témában:

Magyarországon is elindul a Facebook tényellenőrző programja A közösségi oldal az AFP-vel együttműködésben Magyarországon is elindítja a tényellenőrző programját, amelynek célja, hogy független tényellenőrző szervezetek bevonásával felülvizsgálják a tartalmak pontosságát, ezzel pedig kiszűrjék a félrevezető vagy hamis híreket.

Magyarország külön is szabályozná a nagy technológiai cégek működését Az erről szóló törvényjavaslatot tavasszal nyújtják be az Országgyűlésnek.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A META AI-ja azt állítja, gyereke lett
A META AI-ja azt állítja, gyereke lett
Aki ráadásul egyszerre nagyon tehetséges és fogyatékkal élő is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.