A hírforrások és az internet nincsenek túl jóban. Hasonló cipőben jártak, járnak a lemezkiadók és a filmstúdiók is, de ezeknél legalább elkezdett körvonalazódni egy életképes üzleti modell: a Netflix-szel, Disney+-szal, Spotify-jal, Apple Music-kal és társaikkal valószínűleg előbb-utóbb képesek lesznek épkézláb bevételekhez jutni, úgy, hogy közben a közönségük is használható, barátságos módon fér hozzá a tartalmaikhoz. De míg a Spotifynak 155 millió előfizetője van, a Netflixnek több mint 200 millió, addig a The New York Times csak hétmillió digitális előfizetésnél jár.

Ahogyan a magyar hírportálok, mint a 444, a Telex vagy a HVG erőfeszítéseiből is látszik, egyre nagyobb ezeken a szervezeteken a nyomás, hogy az ingyenes, hirdetésekkel támogatott modellt leváltsák vagy kiegészítsék közvetlenül az olvasóktól jövő előfizetési díjakkal - esetleg a keresőktől és közösségi platformoktól beszedett pénzekkel. Utóbbi megoldást azonban bárhogy közelítették meg eddig a szereplők, sosem jött össze olyan felállás, amivel mindenki elégedett lett volna. A híroldalak viszont az évek során függővé váltak a keresőkből és közösségi oldalakról érkező forgalomtól, ráadásul utóbbiaknál költeniük is kell azért, hogy a látogatók száma, ezzel a hirdetési árbevételük ne csökkenjen.

Eltűntek a hírek a Facebookról Ausztráliában Sőt, más országokban sem lehet ausztrál cikkeket látni vagy megosztani. Újabb kör a digitális média legfontosabb szkandermeccsében.

Az ausztrál módszer

Az ausztrál jogalkotók abból indultak ki, hogy a hírforrások függnek a platformoktól és fordítva, de a tech cégek túl nagyok ahhoz, hogy tisztességes tárgyalópartnerként viselkedjenek. Épp ezért a törvénytervezet kötelezi a feleket, hogy alkudják ki, hogy mennyi jár a cikkek eredeti tulajdonosainak azért, hogy megjelennek az anyagaik a portálokon. Ha nem sikerül megállapodniuk, majd dönt egy békéltető testület. Aki megszegi a törvényt, már be is fizetheti a helyi bevétele tíz százalékát - alkalmanként.

Ezt a megoldást a Facebook és a Google is azonnal, már tavaly ősszel elutasította. "A törvény alapvetően félreérti a platformunk és a kiadók viszonyát" - írja a Facebook friss közleménye. "Megpróbálhatunk megfelelni egy törvénynek, ami figyelmen kívül hagyja a viszonyunk valódi működését, vagy megtilthatjuk a hírtartalmak megosztását a szolgáltatásainkon Ausztráliában. Nehéz szívvel az utóbbit választjuk." A Facebook azt állítja, hogy tavaly 5,1 milliárd "ingyenes hivatkozást" generáltak ausztrál kiadóknak, melyek értékét 407 millió ausztrál dollárra, vagyis közel százmilliárd forintra teszik. Ezzel szemben - megint csak Menlo Park állítása szerint - a hírek csak a felhasználók által látott tartalom négy százalékát teszik ki, vagyis szerintük a kiadóknak nagyobb szükségük van rájuk, mint fordítva. Zuckerbergék a közleményükben ezt a négy százalékot már nem összegszerűsítik, ahogyan arról sem beszélnek, hogy vajon ugyanennyire népszerű lenne-e a Facebook, ha egyáltalán nem lennének rajta hírek - hiszen például az amerikaiak harmada számára az oldal elsődleges hírforrás.

Döntésük értelmében az ausztrál kiadók nem oszthatnak meg semmit a Facebook oldalaikon, sőt, a nemzetközi kiadók posztjait sem fogják látni a szigetország internetezői.

Vagyis az ausztrálok nem láthatnak, és így nem is oszthatnak meg se helyi, se nemzetközi híreket. Végül mi magyarok sem láthatunk és oszthatunk meg mostantól ausztrál cikkeket a Facebookon. Persze egy ilyen változás nem megy, nem is mehet könnyen: elsőre - valószínűleg véletlenül - a kormány oldalait, de még a sajátjukat is tiltólistára tették, így az ausztrál Facebookon a tiltás óta nem láthatók többek között a Queensland állam közegészségügyi rendszerét üzemeltető Queensland Health posztjai, a meteorológiai szolgálat oldalának a bejegyzései, de ugyanígy járt a női ausztrálfutball-bajnokság, az őslakosok jogait védő Natsils és a Harvey Norman elektronikai áruház is.

A Google más stratégiát választott

Ugyan a keresőóriás is fenyegetőzött azzal, hogy kivonul Ausztráliából, mégis egyre többet hallani arról, hogy itt-ott megállapodnak kiadókkal. Most jelentették be, hogy egyezséget kötöttek az ausztrál születésű Rupert Murdoch médiabirodalmával, a News Corp-pal, nemrég pedig a francia hírmédiumokkal kezdték el rendezni a viszonyukat.

Az ausztrál csörte tehát nem az első és nem is az utolsó a digitális médiumok és a platformok háborújában. Ahogyan a tech óriások adóztatásában is előretörtek a helyi kezdeményezések, úgy a Facebook reakciója alapján elképzelhető, hogy országról országra más feltételekkel jelennek majd meg cikkek a legismertebb és legnagyobb közösségi oldalon. Ha pedig mások is ezt az utat választják, akkor a nagyjából egységes, nagyjából egész globális internetet felválthatja egy töredezettebb, nehezebben átlátható és karbantartható struktúra, ami valószínűleg sem a szolgáltatóknak, sem a felhasználóknak nem jó.

(Borítókép: Brendon Thorne/Getty Images)

További cikkek a témában:

Egymásnak feszült a Google és Ausztrália: kivonulhat a keresőóriás A miniszterelnök azt nyilatkozta: nem hagyják magukat megfenyegetni.

Magyarország külön is szabályozná a nagy technológiai cégek működését Az erről szóló törvényjavaslatot tavasszal nyújtják be az Országgyűlésnek.

A Facebook szerint van rá esély, hogy kivonulnak Európából Az Európai Bíróság júliusi döntése a Facebook képviselője szerint ellehetetleníti a további működésüket a kontinensen.