Miért tűntek el a hírek a Facebookról Ausztráliában? Hova vezet ez?

2021 / 02 / 18 / Pőcze Balázs
Miért tűntek el a hírek a Facebookról Ausztráliában? Hova vezet ez?
Ausztráliában rövidesen életbe léphet a Hírmédia Egyeztetési törvény, ami a kormány szándékai szerint tárgyalóasztalhoz kényszeríti a híreket terjesztő tech platformokat és a híranyagokat készítő kiadóvállalatokat. A Facebook váratlanul kemény lépéssel válaszolt: eltüntették a híreket a felhasználók hírfolyamaiból. Összefoglaljuk, hogy hogyan jutottunk el idáig, és hova vezethet a látványos, és az online hírfogyasztás jövőjét is meghatározó csata.

A hírforrások és az internet nincsenek túl jóban. Hasonló cipőben jártak, járnak a lemezkiadók és a filmstúdiók is, de ezeknél legalább elkezdett körvonalazódni egy életképes üzleti modell: a Netflix-szel, Disney+-szal, Spotify-jal, Apple Music-kal és társaikkal valószínűleg előbb-utóbb képesek lesznek épkézláb bevételekhez jutni, úgy, hogy közben a közönségük is használható, barátságos módon fér hozzá a tartalmaikhoz. De míg a Spotifynak 155 millió előfizetője van, a Netflixnek több mint 200 millió, addig a The New York Times csak hétmillió digitális előfizetésnél jár.

Ahogyan a magyar hírportálok, mint a 444, a Telex vagy a HVG erőfeszítéseiből is látszik, egyre nagyobb ezeken a szervezeteken a nyomás, hogy az ingyenes, hirdetésekkel támogatott modellt leváltsák vagy kiegészítsék közvetlenül az olvasóktól jövő előfizetési díjakkal - esetleg a keresőktől és közösségi platformoktól beszedett pénzekkel. Utóbbi megoldást azonban bárhogy közelítették meg eddig a szereplők, sosem jött össze olyan felállás, amivel mindenki elégedett lett volna. A híroldalak viszont az évek során függővé váltak a keresőkből és közösségi oldalakról érkező forgalomtól, ráadásul utóbbiaknál költeniük is kell azért, hogy a látogatók száma, ezzel a hirdetési árbevételük ne csökkenjen.

Eltűntek a hírek a Facebookról Ausztráliában Sőt, más országokban sem lehet ausztrál cikkeket látni vagy megosztani. Újabb kör a digitális média legfontosabb szkandermeccsében.

Az ausztrál módszer

Az ausztrál jogalkotók abból indultak ki, hogy a hírforrások függnek a platformoktól és fordítva, de a tech cégek túl nagyok ahhoz, hogy tisztességes tárgyalópartnerként viselkedjenek. Épp ezért a törvénytervezet kötelezi a feleket, hogy alkudják ki, hogy mennyi jár a cikkek eredeti tulajdonosainak azért, hogy megjelennek az anyagaik a portálokon. Ha nem sikerül megállapodniuk, majd dönt egy békéltető testület. Aki megszegi a törvényt, már be is fizetheti a helyi bevétele tíz százalékát - alkalmanként.

Ezt a megoldást a Facebook és a Google is azonnal, már tavaly ősszel elutasította. "A törvény alapvetően félreérti a platformunk és a kiadók viszonyát" - írja a Facebook friss közleménye. "Megpróbálhatunk megfelelni egy törvénynek, ami figyelmen kívül hagyja a viszonyunk valódi működését, vagy megtilthatjuk a hírtartalmak megosztását a szolgáltatásainkon Ausztráliában. Nehéz szívvel az utóbbit választjuk." A Facebook azt állítja, hogy tavaly 5,1 milliárd "ingyenes hivatkozást" generáltak ausztrál kiadóknak, melyek értékét 407 millió ausztrál dollárra, vagyis közel százmilliárd forintra teszik. Ezzel szemben - megint csak Menlo Park állítása szerint - a hírek csak a felhasználók által látott tartalom négy százalékát teszik ki, vagyis szerintük a kiadóknak nagyobb szükségük van rájuk, mint fordítva. Zuckerbergék a közleményükben ezt a négy százalékot már nem összegszerűsítik, ahogyan arról sem beszélnek, hogy vajon ugyanennyire népszerű lenne-e a Facebook, ha egyáltalán nem lennének rajta hírek - hiszen például az amerikaiak harmada számára az oldal elsődleges hírforrás.

Döntésük értelmében az ausztrál kiadók nem oszthatnak meg semmit a Facebook oldalaikon, sőt, a nemzetközi kiadók posztjait sem fogják látni a szigetország internetezői.

Vagyis az ausztrálok nem láthatnak, és így nem is oszthatnak meg se helyi, se nemzetközi híreket. Végül mi magyarok sem láthatunk és oszthatunk meg mostantól ausztrál cikkeket a Facebookon. Persze egy ilyen változás nem megy, nem is mehet könnyen: elsőre - valószínűleg véletlenül - a kormány oldalait, de még a sajátjukat is tiltólistára tették, így az ausztrál Facebookon a tiltás óta nem láthatók többek között a Queensland állam közegészségügyi rendszerét üzemeltető Queensland Health posztjai, a meteorológiai szolgálat oldalának a bejegyzései, de ugyanígy járt a női ausztrálfutball-bajnokság, az őslakosok jogait védő Natsils és a Harvey Norman elektronikai áruház is.

A Google más stratégiát választott

Ugyan a keresőóriás is fenyegetőzött azzal, hogy kivonul Ausztráliából, mégis egyre többet hallani arról, hogy itt-ott megállapodnak kiadókkal. Most jelentették be, hogy egyezséget kötöttek az ausztrál születésű Rupert Murdoch médiabirodalmával, a News Corp-pal, nemrég pedig a francia hírmédiumokkal kezdték el rendezni a viszonyukat.

Az ausztrál csörte tehát nem az első és nem is az utolsó a digitális médiumok és a platformok háborújában. Ahogyan a tech óriások adóztatásában is előretörtek a helyi kezdeményezések, úgy a Facebook reakciója alapján elképzelhető, hogy országról országra más feltételekkel jelennek majd meg cikkek a legismertebb és legnagyobb közösségi oldalon. Ha pedig mások is ezt az utat választják, akkor a nagyjából egységes, nagyjából egész globális internetet felválthatja egy töredezettebb, nehezebben átlátható és karbantartható struktúra, ami valószínűleg sem a szolgáltatóknak, sem a felhasználóknak nem jó.

(Borítókép: Brendon Thorne/Getty Images)

További cikkek a témában:

Egymásnak feszült a Google és Ausztrália: kivonulhat a keresőóriás A miniszterelnök azt nyilatkozta: nem hagyják magukat megfenyegetni.

Magyarország külön is szabályozná a nagy technológiai cégek működését Az erről szóló törvényjavaslatot tavasszal nyújtják be az Országgyűlésnek.

A Facebook szerint van rá esély, hogy kivonulnak Európából Az Európai Bíróság júliusi döntése a Facebook képviselője szerint ellehetetleníti a további működésüket a kontinensen.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Egy autógyártó robotja önállóan liftezik és arcfelismerő technológiával cserkészi be azokat, akik kávét szeretnének inni
Egy autógyártó robotja önállóan liftezik és arcfelismerő technológiával cserkészi be azokat, akik kávét szeretnének inni
99,9%-os pontossággal azonosítja a robot azokat, akik a kávéjukra várnak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.