A bejegyzés arra nem téri ki, hogy a törvény pontosan mit szabályozna és mely cégekre vonatkozna, ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a kormány elsősorban a technológiai cégek moderációs elveit kifogásolja. "Ma már önkényesen bárki lekapcsolható az on-line térből bármilyen hivatalos, átlátható, tisztességes eljárás és jogorvoslat lehetősége nélkül" - írja az igazságügyi miniszter, aki hozzáteszi, hogy semmi mást nem szeretnének elérni, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést.

A bejelentett törvénytervezet egybevág Péterfy Attila adatvédelmi biztos korábbi javaslatával, aki a Digitális Szabadság Munkacsoport augusztusi ülésén kezdeményezte, hogy a Facebookon található személyes profilok felfüggesztésének vizsgálata a magyar hatóságokhoz kerüljön. A Digitális Szabadság Munkacsoportot márciusban hozta létre Varga Judit igazságügyi miniszter azzal a céllal, hogy átláthatóvá tegyék a nemzetközi technológiai cégek működését. A munkacsoport által kiadott "Fehér könyv" szerint többek között olyan ügyekkel foglalkoznak, mint a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme, a felhasználók személyiségi jogainak védelme, a választások tisztaságának biztosítása, az internetes zaklatás és a jogérvényesítése ezekkel a cégekkel szemben.

A Facebook moderációs elveit régóta komoly viták övezik, aminek megoldása érdekében a közösségi oldal tavaly létrehozott egy olyan, a Facebooktól független felügyelő testületet, amely a vitás kérdésekben dönthet. A magyar Sajó Andrást is a tagjai között tudó testület tavaly év végén kezdte meg az érdemi munkát, hamarosan pedig arról is határozniuk kell, hogy jogos volt-e Donald Trump, korábbi amerikai elnök profiljának januári felfüggesztése.

Bemutatták a törvényjavaslatot, ami jelentősen megtépázhatja a nagy technológiai cégek hatalmát Európában Az Európai Bizottság által bemutatott két törvényjavaslat alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedek digitális viszonyait az Unióban.

Az EU is komoly szabályozásra készül

Az Európai Bizottság tavaly decemberben nyújtott be két törvénytervezetet, amelyek a nagy technológiai vállalatok szigorúbb ellenőrzését tennék lehetővé. A Digitális Szolgáltatások Törvény és a Digitális Piac Törvény szabályozná az illegális termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolításának kereteit, több jogot adna a felhasználók kezébe, és az eddiginél szigorúbb büntetéssel sújtaná az úgynevezett "kapuőrző" vállalatokat, amennyiben azok nem az EU-s szabályozásnak megfelelően működnek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a december elején megrendezett Web Summit konferencián elmondta, hogy a törvénytervezet célja, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a technológiai cégekre is, mint amik az összes többire, vagy ahogy ő fogalmazott "ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is". Ez részben egybecseng Varga bejegyzésével, amiből ugyanakkor az is kiderül, hogy a magyar törvény nem a Bizottság javaslatainak hazai implementációja lenne. "Továbbra is együttműködünk az Unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében, de az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy gyorsabban kell lépnünk az emberek védelme érdekében" - írja az igazságügyi miniszter.

(Borítókép: Artur Widak/NurPhoto/Getty Images)

További cikkek a témában:

"Ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is" - egységes törvényekkel nyirbálja meg az EU a nagy tech cégek hatalmát A várhatóan jövő héten bemutatásra kerülő Digitális Szolgáltatások Törvény döntő hatással lesz az Európai unió digitális működésére, elsősorban a nagy technológiai platformok kötelezettségeinek szabályozásában.

Brüsszelben panaszolta be a Google-t több mint 150 szervezet Több iparágból kérnek azonnali segítséget a Biztottságtól.

Csúnyán beszólt a Facebook az Apple-nek az EU új tech törvényei miatt Itt vannak az első reakciók az Unió új digitális törvényjavaslataira.