Az ESO (Európai Déli Obszervatórium), illetve más kutatóintézetek csillagászainak köszönhetően végre beazonosították a Földhöz legközelebb, egészen pontosan ezer fényévre található fekete lyukat: a szakemberek a déli félteke égboltján, közvetett módon leltek rá az objektumra, az ugyanis láthatatlan volt, ám kísérőcsillagai mozgása lebuktatta. (Az eddig legközelebbinek hitt fekete lyuk nagyjából háromezer-kétszáz fényév távolságra található.) Érdekesség, hogy

a fekete lyuk körül keringő három csillag közül kettő olyannyira fényes, hogy a déli féltekéről akár szabad szemmel is látszik a Telescopium csillagképben.

Az alábbi rajzot az ESO munkatársai készítették, a piros szín a fekete lyukat, a halványzöld pedig a két csillagot jelzi:

A kutatók szerint a mostani felfedezés csupán a kezdet, amit valószínűleg számos további követ majd. Eredetileg kettőscsillag-rendszereket vizsgáltak egy felméréssorozat részeként, amikor mérési adataik elemzése során véletlenül meglátták a furcsa hármast. A HR 6819 névre keresztelt trió további elemzéséhez a La Silla obszervatórium 2,2 méteres MPG/ESO távcsövét, valamint a FEROS spektrográfját használták, majd hosszas mérések, megfigyelések során megállapították, hogy az egyik látható csillag negyven naponta megkerüli a fekete lyukat, a másik csillag pedig egy távolabbi pályán kering körülöttük. A beazonosítható csillagok mozgásából továbbá a láthatatlan objektum tömegét is kiszámolták: minekutána kiderült, hogy az a Napnál mintegy négyszer nagyobb, a kutatók biztosra vették, hogy fekete lyukkal van dolguk.

„Magunk sem hittük, hogy megtaláljuk az első olyan szabadszemes csillagrendszert, amiben fekete lyuk található” - mondja Petr Hadrava, a Cseh Tudományos Akadémia professzora, a tanulmány társszerzője.

Hozzátette: a galaxis kialakulása óta már számos csillag fekete lyukká alakult, ám csupán töredéküket ismerjük. Thmosa Rivinios, a kutatás vezetője úgy véli, hogy még sok százmillió felfedezésre váró lyuk létezhet, de végre tudják, hogy mit és hogyan keressenek. Olyannyira, hogy már szem előtt is van egy másik rendszer, az LB-1, ami a mostanihoz hasonlóan viselkedik, de tulajdonságait még konkrét vizsgálatokkal alá kell támasztani. Aki kíváncsi, ma este élőben is meghallgathatja a felfedezést Kiss László csillagász, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója előadásában. Az esemény este nyolckor kezdődik, és ezen a linken lehet csatlakozni.

(Fotó: Pixabay, ESO)