A szúnyogcsípéstől egyetlen személy sem fertőződött meg, a kutatók szerint pedig a védőoltás hatása akár hat hónap is lehet. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a kilenc főn végzett kísérlet nem tekinthető reprezentatívnak, így egyrészt az antitestek hatásossága számszerűsítve nem mutatható ki, másrészt nem biztos, hogy a kezelés nagyobb létszámú, terepi körülmények között is hasonló eredményeket produkálna. A kísérlet vezetői ennek ellenére optimisták, és ígéretesnek tartják a fejlesztést.

Még nem tudni, mikor kerülhet forgalomba

A mesterséges antitesteket tartalmazó vakcina másik lényeges problémája annak költséges előállítása, ami ellehetetleníti széles körben való alkalmazását a fejlődő országokban, ahol a malária tömegesen szedi áldozatait. A jelenlegi eredmények alapján azonban az új vakcina számos területeken hasznosulhat a jövőben, mint például a jóval szélesebb körben használható vakcinák fejlesztése. A kísérlet ugyanis bebizonyította, hogy

a Plasmodium falciparum nevű parazita által termelt CSP fehérje hatékony eszköz lehet a betegség megelőzésében.

Az oltás elterjedése továbbá azért is fontos lenne, mert a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek csupán átmeneti védelmet nyújtanak a parazita ellen, ahogy a szúnyoghálók és a rovarriasztók sem elég hatásosak: évente legalább kétszázmillióan elkapják a maláriát, becslések szerint mintegy négyszázezren pedig bele is halnak.

A kutatók egy olyan személy szervezetéből nyerték ki a CSP-antitestet, aki korábban részese volt egy malária elleni kísérletnek, valamint oltást is kapott. A maláriát okozó parazita sokat változik, miközben a szúnyogról átkerül az emberre, a mesterséges antitest azonban meggátolja, hogy a baktérium bejusson a májsejtekbe, ahol tovább fejlődik. A májból kikerülő parazita később a vörösvérsejteket támadja meg, ez okozza a maláriát.

A parazita elleni küzdelmet nehezíti, hogy az rendkívül gyorsan immunissá válik a malária elleni szerekre. Korábbi tanulmányok alapján azonban a mesterséges antitestek borította fehérjerész a parazita különböző életkorát vizsgálva is majdnem száz százalékos egyezőséget mutat. Magyarán a kérdéses terület létfontosságú, és nehezen változik, így csökken a mutáció valószínűsége, ami ideális célponttá teheti más gyógyászati erőfeszítések számára is.

(Források: The New York Post, Science, fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)

További cikkek a témában:

A HIV elleni védőoltás itt toporog már a küszöbön A már most rendkívül sikeres módszer további fejlesztését épp az az mRNS-technológia pörgetheti fel, amely a Covid19 miatt került kifejlesztésre.

A „Pfizer-vakcinát” fejlesztő cég a következő oltását már a rák ellen tervezné Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója adott interjút, melyből nem csak a járvány elleni vakcina kifejlesztésének kulisszatitkai derülnek ki, de az is, miként segíthetett a koronavírus a rák elleni oltások kidolgozásában, és ezek mikor lesznek megvásárolhatóak.

Hogyan hatnak a COVID-19 ellenes vakcinák és miért oltassuk be magunkat? Egyórás ismeretterjesztő videó laikusoknak is érthető nyelven arról, hogy miért emberi kötelesség beoltatni magunkat, mit tudnak a harmadik generációs oltások, mi a különbség a Pfizer, a Moderna, az orosz és a kínai vakcinák között, és miért kell megállítani a járványt.