A homlokzat az épület arca

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói az ABZ Drone cég szakértői csapatával együttműködve

drónokkal, lézer alapú LIDAR-szkennerrel, és hiperspektrális kamerával mérte fel háromdimenziós épületfelmérést alkalmazva az egyetem babatpusztai istállókastélyának épületét.

Fenix

A mesterséges intelligencia alapú eszközöket nemzetközi projektekben is használják és fejlesztik. A Spanyolországban az EU által is támogatott Fenix például olyan kutatási projekt, melyben a mesterséges intelligenciát az ingó és ingatlan kulturális örökséget potenciálisan veszélyeztető tűzvészek és természeti és katasztrófák megelőzésére és kezelésére alkalmazzák. A fő cél az, hogy olyan szabályozást és eljárásokat fejlesszenek ki, melyek a mesterséges intelligencia technológiájának felhasználásával, a helyes vezetési gyakorlatok (Good Management Practice) alkalmazásával, a georeferált információs rendszerek adatai alapján segítenek megóvni a kulturális örökség összes formáját több forrásból származó veszélyeket szimulálva egyidejűleg. A projekt a helyi önkormányzatok minél alaposabb felkészítésére fókuszál.

Spanyolország történelmi és földrajzi adottságainak megfelelően történelme során főképp az évszázados épületekben bővelkedő városok és a bennük található műemlékek vannak kitéve a klímaváltozás, a háborúk, a földrengések, az áradások és egyéb természeti katasztrófák romboló hatásainak. Ma különösen a hosszan tartó szárazság miatti tűzveszély és a környezetszennyezés kockázata nő. A kulturális örökségre a demográfiai mozgások, az idegenforgalom vagy a társadalmi mobilitás is hatással vannak, így a kihívásra interdiszciplináris megközelítésben igyekeznek válaszokat találni, főképp azért, mert a veszélyek is többszörös formában jelentkeznek.

Visszatérve Magyarországra, a Homlokzat az épület arca projekt során  a kutatók távérzékeléssel gyűjtenek adatokat az épületek jellemzőiről, és így könnyedén felmérhetőek a felújítást igénylő részek,

később pedig 3D nyomtatás segítségével pótolhatók a bonyolultabb homlokzati elemek, amivel a műemlékrekonstrukció költséghatékonyabbá válik.

„A Homlokzat az épület arca címmel megvalósuló kutatási-fejlesztési projekt fő célja egy olyan innovatív rendszer kifejlesztése, amely épületek homlokzatának felújítását vagy rekonstrukcióját segíti speciális távérzékelési megoldásokkal, valamint a mérésekre épülő felhőalapú adatbázis kialakításával” - mondta el Dr. Máthé László szakmai koordinátor, a MATE kutatója.

Art-Risk

A szintén spanyolországi Art-Risk kutatási projektben a mesterséges intelligencia megoldásait a magyarországi fejlesztésekhez hasonló céllal, a műemlék épületek konzerválásának érdekében alkalmazzák. A fő célkitűzés szerint egy olyan új számítógépes eszközt szeretnének kifejleszteni, mellyel a városközpontokban található műemlékvédelmet emelnék új szintre, megelőző, preventív védelmi modellek alapján. Az Art-Risk eszközeit a helyreállítással és rehabilitációval foglalkozó szervezetek és vállalatok számára is elérhetővé teszik.

A műemlékek sebezhetőség-, és kockázatelemzése során itt is multidiszciplináris csapattal dolgoznak, mely az épített örökség védelmére és megőrzésére szakosodott. Az Art-Risk csapat által képviselt tudományterületek közé tartozik a kémia, az építészet, a régészet, a konzerválás, a művészettörténet, a geológia, a biológia, a matematika és az informatika. Mintha csak egy méltán népszerű Channel 4 Time Team epizód stáblistáját olvasnánk. A projektben létrehozott eszközök lehetővé teszik a tudományos szempontok alapján történő döntéshozatalt, és minimalizálják a kulturális javak veszteségeinek kockázatát.

Kallódó kastély

A babatpusztai istállókastélyt I. Grassalkovich Antal építtette 1750-ben, majd sokáig a nemtörődöm örökösök kezén pusztult. 1976-ban került az Egyetem tulajdonába, ahol 1994-ig működött vadbiológiai állomás, azóta nagyjából funkciótlan az épület. A hiperspektrális kamerák segítségével biológiai jelek (például algásodások) után kutattak az építőanyagokon, a homlokzati elemeken vagy a vakolaton.

A MATE Drón Munkacsoportja és a FEFAR hallgatói innovátor-csapat (Búza Dániel, Fórián Gergő, Vilcsek Viktor) együtt dolgoztak a felmérésen. A FEFAR szerepe az épületdiagnosztikai célú mesterséges intelligenciával és képalkotó-rendszerek használatával történő felmérés-támogatás fejlesztése. 

(Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Wikipédia, Europeanheritageawards Kép: Balázs Gusztáv, Dr. Máthé László)

Ez is érdekelhet:

Madárrajok mozgása ihlette a magyar kutatók drónraj-irányítási áttörését Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének kutatói azt kutatták, hogy a madárrajok miképp oldják meg a látványos, mindenki által jól ismert hihetetlen sebességű együtt-mozgással járó kihívásokat. A megoldás megtalálásával minden eddiginél több drón hasonlóan gyors, harmonikus együttes repülését sikerült koordinálni.

Drónvédett Lynxek a Magyar Honvédség kötelékében A Magyar Honvédség nemsokára új gyalogsági harcjárműveket kap, ugyanakkor a drónok szerepe a modern hadviselésben majd minden szárazföldi jármű alkalmazhatóságát átdefiniálja. Valamit tehát lépni kellett.

A drónok már a termőföldek felett dolgoznak, és ez még csak a kezdet A drónok sok mindenben segíthetnek a gazdálkodóknak a termőföldeken például gyorsan követhetik az áradások terjedését, a jégeső okozta károkat vagy akár a növénytakaró egészségéről is nyújthatnak információt.