A Cargill felelős az USA marhahús-termelésének nyolcvan százalékáért, és világszerte rengeteg mezőgazdasági projektje van, amelyek közt jócskán akad a környezetvédelemmel ellentétes is (pl. pálmaolaj-üzletág), épp ezért a céget joggal szeretnék nagyon sokan egy jóval zöldebb irányba terelni.

Nemzetközi statisztikák szerint az elmúlt három évtizedben összesen mintegy hetven százalékkal nőtt a tejtermék és marhahús iránti igény a fogyasztók részéről, csakhogy globális szinten a metán-kibocsátásának közel tizenöt százaléka a szarvasmarháknak köszönhető. Ennek veszélyessége pedig valószínűleg mára senkinek sem újdonság. Az újonnan kifejlesztett eszköz, vagyis a tehenek számára készült metánelnyelő maszk azonban nem pusztán 'felszívja' a metánt, de számos olyan adatot is gyűjt az emlősökről, melyekből egyebek mellett (korai betegségfelismeréssel együtt) megállapítható annak egészségi állapota. Míg a beépített GPS nyomkövető révén a szarvasmarhák aktivitása napi szinten követhető.

A maszk folyamatosan, valós időben méri a lenyelt metán mennyiségét,

vagyis a gazdák bármelyik időpillanatban felmérhetik, hogy eleget tesznek-e a környezetvédelmi irányelveknek, illetve adott esetben a piaci igényeknek. A viselhető kütyü aztán szén-dioxiddá alakítja a metánt, ami bár szintén üvegházgáz, ám a metánhoz képest nyolcvanszor gyengébb hatású.

A maszk, akár egy kötőfék,  egyszerűen felerősíthető a szarvasmarhák fejére,  gyártója emellett egyszerre többféle mérettel készül az állatok kényelme érdekében. Ígérete szerint a készülék négy évig hatékonyan működik. Szemléltetésképp a beépített szűrő a tehén orra elé lógva kivonja a kilégzett gázt, melynek ötvenhárom százalékát megkötötte a kezdeti tesztek során.

Az eszköz energiaellátását egy napelemmel működő termoelektromos generátor biztosítja.

A Cargill a múlt évben döntött arról, hogy az általa az Amerikai Egyesült Államokban termelt marhahús metánkibocsátását harminc százalékkal csökkenti, ezért is csatlakozott támogatóként a fejlesztési folyamatokhoz. A tehenek részére legyártandó maszk egyelőre tesztidőszakát éli, a szakemberek azonban úgy vélik, a Cargill európai marhatenyésztő partnerei révén világszerte gyorsan elterjedhet.

Amiről viszont még egyik cég sem közölt információt, az a maszk ára. Annyi bizonyos, hogy az részint a még folyamatban lévő tesztektől is függ, és alighanem ez az egyik legfontosabb tényezője a gyors elterjedésének. A fejlesztők szerint ugyanakkor ha a gazdálkodók például klímabarát húst vagy tejet árulnak, többletbevételhez is juthatnak majd. Hogy végül mi jelenti majd a végső megoldást a környezeti problémára, az még a jövő zenéje, a startup mindenesetre nem bízza a véletlenre a dolgot, és a tehénmaszkon kívül speciális takarmánnyal, adalékanyagokkal is csökkentené a jövőben a metán mennyiségét.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Vízágyas matracokon pihenhetnek a tehenek az optimális tejtermelés érdekében Komfortosan érezhetik majd magukat a Szent István Egyetem szarvasmarhái az intézmény Kaposvári Campusához tartozó tangazdaságában, ahol folyamatban van egy precíziós tejtermelő laboratórium megépítése. A tehenek fejését, takarmányozását, valamint a trágya eltávolítását és kezelését is robotok végzik majd.

Már 'készülnek' a génmódosított, a klímaváltozásnak ellenálló tehenek Ausztrál zoológusok nemrégiben egyedülálló megközelítést alkalmaztak a probléma megoldására: génmódosítással próbálták megváltoztatni a tehénszőr színét, és ellenállóvá tenni az emlősöket a klímaváltozással szemben.

Teljesen átformálhatja a biotechnológia a szarvasmarhatenyésztést, de vajon mit szólnak ehhez a fogyasztók? A szakértők célja a jobb minőségű húst adó marhagének átültetése a kevésbé húsos fajtákba, valamint a tenyésztés mérséklésével az ökolábnyom csökkentése. Egy új génmódosító kísérlet egereken már működik, a tényleges bevezetésig azonban még sok kérdés válaszra vár.