A Kaposvári Campuson épülő automatizált istállóban a tehenek vízágyas matracokon pihenhetnek majd. Erre azért van szükség, mert az állatok akkor termelnek tejet, ha pihennek, így az állattartónak az az érdeke, hogy a tehén minél többet pihenjen, hiszen ekkor termeli a profitot a gazdaságnak – számol be az egyedülálló fejlesztésről dr. Húth Balázs, az Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszék vezetője. Ennek érdekében megpróbálnak a tejelő teheneknek olyan kényelmes környezetet teremteni, ahol a genetikai képességeik maximálisan kihasználhatók. Vannak tehenek, amelyek akár napi hetven-nyolcvan liter tejet termelnek. Egyértelmű, hogy ezeknek az állatoknak már teljesen más a bioritmusuk, mint a harminc-negyven évvel ezelőtt élt, feleennyi tejet termelő teheneknek.
"Ezzel pedig az alkalmazott technológiának is lépést kell tartania" – tájékoztat a szakértő.
Az elmúlt években hatalmas innováció valósult meg az agráriumban, amely az állattenyésztést is érintette. Oktatási intézményként úgy vélik, felelősségük van abban, hogy a leendő mérnököket megtanítsák a legkorszerűbb technológiák használatára, ehhez pedig tan- és kísérleti üzemre van szükség. A szakértő elmondása szerint a fejlesztések a robotika irányába mozdultak el, így jelenleg
egy teljes mértékben robotizált tejtermelő laboratórium építése zajlik a Kaposvári Campuson.
Az automatizált klímatechnológiával ellátott helyiség hatvannégy férőhellyel rendelkezik majd, ahol a legkorszerűbb tartástechnológiai megoldások szolgálják a tehenek kényelmét. A már jelenleg is működő teljesítményvizsgáló objektumokban egyedi takarmányfogyasztást, takarmányhasznosítást, valamint teljesítményre vonatkozó méréseket is tudnak végezni a szakemberek.
A hagyományos tartási rendszerekkel ellentétben a precíziós tejtermelő laboratóriumban az állatok – minimalizált humán befolyás mellett – stresszmentesen, kötött „munkarend” nélkül, saját bioritmusoknak megfelelően elégíthetik ki biológiai igényeiket, genetikai képességük maximális kihasználtsága mellett. Az állatok önállóan mennek a fejőrobotokhoz, és veszik igénybe a robot szolgáltatásait, amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá.
A fejőrobot a munka minden fázisát elvégzi, a tőgy előkészítését, a fejést, a fertőtlenítést – emberi beavatkozás nélkül.
Egy robot hatvan-nyolcvan tehenet képes ellátni. A fejési intervallum a tehén saját biológiai ritmusához igazodik, így nem okoz stresszt az állatnak, aki jól érzi magát a fejőállásban.
A projekt megvalósításának élelmiszerbiztonsági szempontból is kulcsszerepe van. Céljuk, hogy a lakosságot, illetve az emberiséget minél jobb minőségű élelmiszerrel lássák el. Ezt úgy tudják megtenni, hogy a sokszor hibafaktornak számító humán befolyást a minimálisra csökkentik, és az egyes munkafolyamatokat automatizálják.
Ezáltal precíziós jelleggel be tudnak avatkozni egy-egy termelési folyamatba, melynek segítségével elkerülhető a gyógyszeres kezelés
vagy éppen az elhullásból származó veszteség. Ha kevesebb gyógyszert, antibiotikumot alkalmaznak a termelés során, a fogyasztók egészségesebb termékekhez juthatnak, így ezek a precíziós technológiák élelmiszerbiztonsági szempontokat is szolgálnak – tájékoztat a Kaposvári Campus tanszékvezetője. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kollégái a Fino-food Kft. munkatársaival karöltve olyan egyedülálló, a piacon jelenleg nem forgalmazott tejtermékeket fejlesztenek, mely élelmiszerek bevezetése hozzájárul az egyes táplálkozással összefüggő civilizációs megbetegedések megelőzéséhez.
Már 'készülnek' a génmódosított, klímaváltozásnak ellenálló tehenek
Krémes, ízletes, és abszolút tehénmentes: ez bizony a jövő teje
Új wellness trend a stresszoldó tehénölelgetés
(Fotó: Pixabay)