Mi az a lézer TV és van-e esélye az OLED-del szemben?
2021 / 06 / 23 / Bobák Áron
Mi az a lézer TV és van-e esélye az OLED-del szemben?
A lézeres vetítési technológiával már mindenki találkozott, aki járt életében IMAX moziban, az ilyen elven működő projektorok viszont az utóbbi években elkezdtek beszivárogni a nappalikba is. A fejlesztésekben élen járó HiSense Magyarországon is bemutatta a 4K-s lézer TV-sorozatának legújabb modelljét, ami sok tekintetben teljesen egyenrangú vetélytársa az OLED-nek.

Ahogy a fentiekből kiderült, a lézer TV tulajdonképpen egy fantázianév, ami egy ultrarövid vetítési távolságú lézerprojektort, valamint a hozzá tartozó, speciális "vásznat" takarja. A vászon ebben az esetben természetesen nem szó szerint értendő, hiszen egy olyan, műanyagból készült képernyőről van szó, ami nem csak visszatükrözi a rá vetített dolgokat, de a hátuljába egy komplett hangrendszert is beépítettek, vagyis hordozni semmiképp sem könnyebb, mint egy hagyományos tévét.

Hogy a teljes nevén Hisense 88L5VG 88" Sonic Screen 4K UHD SMART Laser Televízió névre keresztelt készülék képminősége hogyan viszonyul a legújabb Neo QLED és OLED tévékhez, azt annak ellenére is nehezen tudnánk eldönteni, hogy a Gorenje Magyarország által szervezett bemutatón egészen közelről is megnézhettük, megtapogathattuk a projektort és a vásznat. OLED-szintű feketékre ugyan valószínűleg nem számíthatunk, és ennyi alapján azt sem tudtuk biztosan eldönteni, hogy az LCD-kre jellemző "fényszivárgás" mennyire jellemző a technológiára, de az biztos, hogy amikor a lézer TV képernyőjére néztünk, akkor nem egy projektort láttunk magunk előtt, hanem egy tévét. A hagyományos projektorok és a tévék képminősége közötti tátongó szakadékot figyelembe véve ez tulajdonképpen már önmagában egy kisebb dicséret a lézer TV-knek, amik egészen más elven működnek, mint az OLED vagy LCD televíziók.

Míg az OLED alapvetően apró, RGB vagy fehér színű LED fényforrásokból, az LCD pedig folyadékkristályos anyaggal és háttérvilágítással hozza létre a képet, addig a HiSense lézer TV-je két lézeres fényforrásból (pirosból és kékből) alkotja meg a színeket, amit aztán kivetít a képernyőre. A gyári adatok szerint a készülék élettartama 25 ezer óra, ami azt jelenti, hogy elméletben csaknem három éven keresztül nézhetnénk megszakítás nélkül, miközben a képminőség romlásától sem kéne tartanunk.


A HiSense lézer TV technológiájának működése: a kék és a piros fényforrásból a lézer fény áthalad egy sárga foszforos tárcsán, ezáltal fehér fényt hoz létre, amelyet piros, zöld és kék színekre bont egy szűrő tárcsa, ezután a három alapszínből a DMD chip megalkotja a képet, a kép áthalad a lencsén, majd a megfelelő méretben és (akár 4K) felbontásban a kijelzőre vetül (Forrás: HiSense)

Ennek a technológiának az egyik előnye a rendkívüli színgazdagság, ami a HiSense szerint eléri a DCI-P3 szabvány szerinti 115%-ot, vagyis a lézer TV a legújabb televízióknál is több színt képes megjeleníteni. A 100%-osnál nagyobb érték magyarázata egyébként annyi, hogy a DCI-P3 szabvány nem fedi le a teljes színskálát. A lézer TV HDR10+ kompatibilis, bár jó kérdés, hogy ez mire lehet elég a HiSense TV-jénél, aminek a maximális fényereje a gyártó szerint 788 nit körüli, vagyis jóval elmarad az általában 1500-4000 nit közötti fényerőt biztosító tévéktől.

A másik nagy előnye a lézer TV-nek, hogy míg a hagyományos televíziók mérete általában megáll 85 vagy 88 colos képátlónál, a HiSense lézer TV-jéből a 88 colos számít a kisebb méretnek, de van olyan készülékük is, ami 100 colos képet vetít ki a képernyőre. A HiSense legújabb lézer TV-je egyébként a magyarországi boltokban 1,149 millió forintért kapható, amivel valamivel drágább, mint egy hasonló méretű, 4K-s QLED tévé, és nagyjából ugyanannyiba kerül, mint egy kicsit kisebb képátlójú OLED.

A projektoros vetítési technológia is tartogat előnyöket, hiszen a környezeti fényeket elnyelő képernyőnek köszönhetően a kép bárhonnan nézve tökéletesen látható (ezt meg tudjuk erősíteni a látottak alapján), emellett mivel a fény nem közvetlenül éri el a szemünket, kisebb terhelést jelent a nézőkre. Az ultrarövid vetítési távolságú projektor egyébként már a képernyőtől húsz centiméterre is elhelyezhető, a HiSense szerint pedig a nézőknek is elég nagyjából 4,5 méteres távolságba helyezkedniük, vagyis jóval közelebb ülhetnek a képernyőhöz, mint egy ugyanekkora méretű, hagyományos tévénél.

 

Ha a tévéknél ma megszokott funkciókat keressük, akkor a HiSenSe tévéje felemásan vizsgázik, nincs például benne HDMI 2.1 csatlakozó, de ezekben a készülékekben is megtalálható már a smooth motion, ami "fantom képekkel" egészíti ki a mozgóképet, ezzel sokkal folyamatosabb mozgást eredményezve. Ez a funkció nagyon hasznos lehet játékoknál vagy sporteseményeknél, azonban hagyományos filmeknél úgynevezett "szappanopera hatást" idéz elő, amit a Samsung 8K-s QLED tévéjének tesztjében már alaposan körüljártunk. A HiSense képviselője elmondta, hogy a jövőre érkező szériában ezt már egy, a modern tévéknél megszokott Moviemaker móddal tudjuk majd egy gombnyomással be és kikapcsolni, de a jelenlegi tévékben is kikapcsolható a menüben.

A HiSense új lézer TV-jének egyik nagy újdonsága, hogy a 2x15 wattos teljesítményű hangrendszert a képernyő hátuljába építették be, mégpedig sejtrácsos-bionikus hangpanel formájában, amit azt jelenti, hogy több mint százezer apró audiopanel biztosítja a Dolby Atmos térhangzást. Bár ezt a bemutató során nem tudtuk kipróbálni, de a gyártó szerint a basszusra sem lehet panasz, ugyanis a beépített hangszóró akár 50Hz-es hangokat is képes megszólaltatni. Hogy a lézer TV inkább emlékeztet egy hagyományos tévére, mint a megszokott projektorokra, abban nagy szerepe van a VIDAA 4.0 névre keresztelt felhasználói felületnek is, ami hasonló funkciókkal bír, mint a tévék operációs rendszerei, például letölthetünk rá különböző alkalmazásokat Netflixtől a Youtube-ig.

Bár a lézer TV jelenleg még nélkülöz néhány olyan funkciót, ami egy prémium kategóriás tévénél már alapvetőnek számít, de a rövid bemutató alapján a technológia valóban méltó kihívója lehet az LCD-nek és az OLED-nek, bár az áruk miatt nyilván inkább az utóbbival érdemes összemérni a tudását. Az viszont biztos, hogy ha a technológiának egyelőre nem is sikerült látható piaci részesedést kiharcolnia, az igény az ilyen készülékekre egyre növekszik, hiszen a HiSense mellett ma már jóformán minden nagyobb tévégyártónak van hasonló készüléke: a Samsung The Premiere, az LG CineBeam, a Sony pedig a kevésbé hangzatos VPLVZ100ES néven forgalmaz ultrarövid vetítési távolságú lézeres projektort, de van hasonló terméke az Epsonnak és a Xiaominak is.

További cikkek a témában:

Intelligens távirányítók és mikroszkopikus ledek - 2021 legfontosabb tévés trendjei Jön a MicroLED és a  terjed a HDMI 2.1, az OLED viszont némileg háttérbe szorult az LCD-hez képest. Cikkünkben áttekintjük a legfontosabb újdonságokat, amik idén a tévés szektort jellemzik.

Mi a különbség az OLED és QLED tévék között? Tech fronton percenként jelenik meg valamilyen újdonság, így könnyen úgy érezheti az ember, hogy lemarad valamiről, ha nem az elérhető legjobb típust választja. De egy tévé nem két fillérbe kerül, ezért vásárlás előtt nem árt tisztában lenni, mit is takarnak pontosan a rövidítések.

A Samsung legújabb 8K-s tévéje majdnem mindent tud, amit egy tévé tudhat A januárban bemutatott és már itthon is kapható Samsung Neo QLED 8K tévék szinte mindent tudnak, amit egy tévé ma tudhat, és bebizonyítják, hogy a folyadékkristályos technológiának még 2021-ben is van létjogosultsága.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.