8K felbontás

Ahogy az elmúlt években megszokhattuk, az idei bemutató sem múlhatott el hatalmas 8K-s tévék nélkül. Bár az első 8K-s tévét éppen nyolc éve mutatta be a Sharp, a technológia eddig több okból sem tudott szélesebb körben elterjedni, amelyben ugyanúgy közrejátszik a 8K-s tévék rendkívül magas ára, mint a szűkös kínálat. A piaci elemzők eredetileg csak 2023-ra várták a nagy áttörést, amikor a 8K ténylegesen elkezd széles körben is terjedni, ám vannak arra utaló jelek, hogy ez akár már korábban is bekövetkezhet.

Az emberek a járvány miatt 2020-ban nagyságrendekkel több időt töltöttek a képernyő előtt, ami őszre rendesen fel is pörgette a tévés piacot, a legtöbb piaci szereplő az eladásokban bekövetkező komoly emelkedésről számolt be az év harmadik negyedévében. Mivel ma már minden gyártónak több 8K-s tévé is található a portfoliójában, feltételezhetjük, hogy akik megengedhetik maguknak, a jövőre tekintve már inkább ilyen készülékeket fognak vásárolni. Tartalmi szempontból a legfontosabb dolog, hogy az idén ősszel bemutatott új konzolgeneráció már támogatni fogja a 8K-s felbontású játékokat, de a 8K már a közeljövőben is megjelenik a hagyományos tévézésben is - gondolunk itt elsősorban a sporteseményekre, a Fox Sport például már 8K felbontásban fogja közvetíteni az idei Super Bowlt. Technológiai oldalról is történt néhány fontos változás, ami elősegítheti a 8K terjedését, amelyek közül az egyik, hogy az idei CES-en az összes gyártó bemutatott valamilyen vadiúj, mesterséges intelligenciával működő processzort, amit kifejezetten a 4K-s tartalmak felskálázására alkottak meg, így annak ellenére, hogy natív 8K-s tartalmakból egyelőre nincs túl sok, a különbség így is szemmel látható lesz.

HDMI 2.1

A másik, talán a felskálázásnál is fontosabb dolog a HDMI 2.1 minden eddiginél szélesebb körű elterjedése, ami nagyjából az összes idei tévébe bekerült. A nevéből nem derül ki, de a HDMI 2.1 hatalmas előrelépés a HDMI 2.0-hoz képest, hiszen míg utóbbi csak 18 Gbps adatátviteli sebességet tett lehetővé, az új szabvány másodpercenként 48 GB adatot tud továbbítani. Ennek az előnyei elsősorban a 8K-s valamint a 120Hz-es képfrissítésre képes 4K-s tévéknél fognak jelentkezni, és mivel az ősszel bemutatott új konzolgenerációban (Playstation 5, Xbox Series X) is ez a csatlakozó található, így hamarosan tízmilliók lesznek, akik ki is tudják használni a képességeit. A szűk keresztmetszetet itt jelenleg a konzolos játékok jelentik, emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a HDMI 2.1 képességeit meghaladja, hogy 120Hz-es képfrissítéssel 8K-ban játsszunk, így feltehetőleg sok játékos inkább marad az alacsonyabb felbontásnál a magasabb képfrissítési ráta érdekében.

Gamerek előre!

A HDMI 2.1 nem csak a videó adatfolyamok átviteli sebességében hozott komoly előrelépést, de egyébként is egy sor olyan technológiát vonultat fel, ami a játékosok számára különösen fontos. Nem meglepő, hogy szinte kivétel nélkül minden gyártó hangsúlyozta, hogy a tévéik játékra is alkalmasak lesznek, néhányan pedig külön extra funkciókat is raktak az új készülékekbe ennek kihangsúlyozására. A 2021-es televízióknál jó néhány új fantázianévvel kell megismerkednünk, hiszen szinte egytől-egyig támogatják az olyan, az új csatlakozószabvánnyal érkező technológiákat, mint az adaptív változó képfrissítési gyakoriság (VRR), az alacsony késleltetésű játékmód (ALLM) és a lehető legmagasabb minőségű hangátviteli szabvány (eARC). Az Nvidia régebben jelen lévő GSyncje mellett idén számos tévében megjelenik az AMD megoldása, a Freesync Premium és Premium Pro is, ami az akadozás nélküli jelátvitelt hivatott elősegíteni, és a GSync-kel ellentétben nem csak DisplayPorttal, de HDMI-porttal is működik.

A gyártók emellett is igyekeztek olyan ötletekkel előállni, amivel magukhoz csalogathatják a gamereket, jó példa erre a Samsung új Neo QLED tévéiben megjelenő Super Ultrawide Gameview, ami lehetővé teszi, hogy hagyományos képarányú tévén is 32:9-es képeránnyal játszhassuk a játékokat. A tévékben szintén elérhető a Game Bar megoldás, amivel a játékosok a játék kritikus aspektusait állíthatják be pillanatok alatt, mint a képarány, a bemeneti késleltetés vagy a fülhallgató csatlakozása. Szintén a játékosok igényeit figyelembe véve került bele a Panasonic JZ2000 4K-s OLED-tévéjébe a Game Mode Extreme funkció, ami csökkenti a késleltetést, emellett külön képüzemmódot biztosít a játékokhoz.

Egészen más irányból közelített a gaminghez az LG, akik nem csak egy hajlítható monitort mutattak be az idei CES-en, de 2021 végétől az összes idei tévéjükön elérhető lesz a Google Stadia és a GeForce Now cloud gaming platform is, így egy megfelelő távirányítóval számítógép vagy konzol csatlakoztatása nélkül is játszhatunk a tévénken a legújabb játékokkal.

Játsszunk felhőben felhőtlenül? A cloud gaming lehetőségei Magyarországon Magyarországon már több cloud gaminget kínáló szolgáltató közül is választhatunk. Hol tudjuk a Cyberpunk 2077-et nyomni megfelelő gép hiányában? Mutatjuk.

Mini LED

A 2021-es év érdekessége, hogy ha valaki most csöppen bele a tévék világába, úgy érezheti, mintha az LCD technológia abszolút domináns lenne az OLED-del szemben. Ennek oka, hogy a gyártók az új OLED-tévéiket viszonylag kisebb felhajtás mellett mutatták be, a bemutatók jelentős része pedig a Mini LED-es tévékről szólt, amely ugyan nem fogja visszaelőzni az OLED-technológiát, de jelentős lökést ad az utóbbi időben az OLED-től egyre inkább lemaradó folyadékkristályos kijelzőknek. A technológia nem teljesen új, az elmúlt években a világ második legnagyobb tévégyártójává váló TCL például már 2018 óta készít ilyen tévéket, az idei CES-en viszont szinte minden ezekről a készülékekről szólt.

Bár a különböző gyártók által használt képalkotó technológiák között természetesen akadnak különbségek, az, hogy miben különbözik a mini LED az eddig alkalmazott LCD-technológiától, viszonylag könnyen összefoglalható: a ledes fényforrás lekicsinyítésével sokkal több ledet tudnak elhelyezni a panelek belsejében, amelyek zónánként vezérelhetők, így sokkal pontosabb megvilágítást tesznek lehetővé, miközben a háttérvilágítás és a panel közötti távolság is jelentősen lecsökken. A technológia a gyártók szerint nagyobb kontrasztarányt és dinamikatartományt, szélesebb színskálát, jobb színpontosságot és nagyobb fényerőt tesz lehetővé, ráadásul a feketék is feketébbnek látszanak, amiben az LCD eddig jelentős lemaradásban volt az OLED-hez képest.

Hogy mekkora a különbség, azt jól jellemzi, hogy a Samsung szerint a QN900A és QN90A sorozatokban bemutatkozó mini LED-ek mindössze 1/40-ed akkorák, mint a hagyományos LED-ek, így esetükben a legnagyobb kihívást a rengeteg fényforrás pontos vezérlése okozza. Az LG idén piacra kerülő legtöbb képpontot tartalmazó tévéjében, a 86 colos képátlójú 8K-s QNED99 modellben például harmincezer ilyen mini LED található, amelyek 2500 olyan zónát alkotnak, amelyek fényereje külön-külön szabályozható. Bár a koreai gyártó jellemzően inkább az OLED-ekre helyezi a hangsúlyt, idén a 8K-s QNED99 és QNED95 valamint a 4K-s QNED90 sorozattal összesen tíz olyan tévét is piacra küldenek, amelyek az új mini LED-es technológiát vegyítik az LG saját nanocellás megoldásával.

Szintén a mini LED-es technológiára helyezte a hangsúlyt idén a TCL, akik OD Zero Mini-LED néven már a technológia második harmadik generációját mutatták be a CES-en, és bár egyelőre csak 4K-s tévéket fognak piacra küldeni (C725, C825, P725), a bemutató alapján valószínűsíthető, hogy még idén érkezik 8K-s felbontású mini LED-del ellátott tévéjük is. A HiSense a Samsunghoz hasonlóan a kvantumpöttyös ULED-tévéit fejlesztette tovább az új technológiával, ők 65 valamint 75 colos 4K-s és 75 colos képátlójú 8K-s tévét mutattak be, amelyek a mini LED-es technológiát használják. A kínai gyártó a szokásoktól eltérően a tévé árát is azonnal bejelentette, ami jó támpontot jelenthet a többi készülék árát illetően is: az ő 75 colos, 8K-s felbontású U85G tévéjük 7000 dollárba, vagyis kicsit több mint kétmillió forintba fog kerülni.

Mi a különbség az OLED és QLED tévék között? Tech fronton percenként jelenik meg valamilyen újdonság, így könnyen úgy érezheti az ember, hogy lemarad valamiről, ha nem az elérhető legjobb típust választja. De egy tévé nem két fillérbe kerül, ezért vásárlás előtt nem árt tisztában lenni, mit is takarnak pontosan a rövidítések.

MicroLED

A jövő tévézésének szempontjából az idei CES talán legfontosabb bejelentése volt, hogy a Samsung bemutatta az első kereskedelmi forgalomban is kapható MicroLED-es tévéit. A cég először a két évvel ezelőtt megrendezett CES-en mutatta be a forradalmian új LED-es technológiára építő, modulárisan bővíthető kijelzőt, ami idén már három tévében is elérhető lesz 88, 99 és 110 colos méretben.

A MicroLED-technológia alapvetően különbözik a korábban tárgyalt mini LED-től, hiszen míg előbbinél a LED-ek a folyadékkristályos kijelző háttérvilágítását adják csak, addig a MicroLED esetében az OLED-hez hasonlóan maguk a diódák alkotják a képet. A MicroLED esetében több millió, mikroszkopikus méretű dióda alkotja a képernyőt, amelyeket hajszálpontosan kell elhelyezni, és mivel a gyártási technológia még közel sem olyan kiforrott, mint az OLED esetében, ez várhatóan a készülékek árára és elérhetőségére is rányomja majd a bélyegét. A mikroledes technológiának hosszú távon viszont számos előnye lehet az OLED-hez képest, hiszen rendelkezik annak minden előnyével, miközben szinte az összes gyengeségét is orvosolja. Az OLED-ről köztudott, hogy fényerőben nem veszi fel a versenyt az LCD kijelzőkkel, emellett mivel organikus diódákkal készül, gyorsabban is romlik el, és idővel veszít a fényerejéből. Az OLED tévék gyakran előforduló hibája, hogy a kék pixelek gyorsabban mennek tönkre, ami színelváltozásokat okozhat a készülékeknél, és a beégés is gyakorta jelentkezik náluk.

A MicroLED ezzel szemben nem organikus ledeket használ, a Samsung szerint pedig az élettartama körülbelül százezer óra, ami azt jelenti, hogy elméletben több mint tizenegy éven keresztül használhatnánk folyamatosan, napi 24 órában. A MicroLED tévének a megjelenésére sem lehet majd panasz, hiszen a Samsung sajtóközleménye szerint az új készülékek kijelző-test aránya 99,99%-os, vagyis gyakorlatilag nem rendelkeznek kerettel, és mindegyik tévé 5.1-es térhangzást biztosító, beépített Majestic Sound hangrendszerrel érkezik. A hatalmas képernyőt akár négy részre is oszthatjuk, így négy különböző csatornát jeleníthetünk meg egyszerre, és még a hangerőt is külön-külön szabályozhatjuk mindegyiknél.

A MicroLED-ben rejlő lehetőségeket más gyártók is kezdik felfedezni maguknak. A Sony már tavaly bemutatta a saját Crystal LED névre keresztelt megoldását, ami egyelőre csak egyedi megrendelésre kapható, az LG pedig idén szeptemberben mutatott be egy szintén MicroLED-ekkel működő képernyőt Magnit néven.

Minden eddiginél okosabb távirányítók

A gyártók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tévék különböző szolgáltatásaira, ami a távirányító funkcióiban is megnyilvánul. Ebben a legnagyobb fejlesztéssel idén a Samsung állt elő, akik néhány új tévéjükhöz napelemes távirányítót fognak adni, ami kinti és benti fénnyel, valamint USB-csatlakozóval is tölthető. A gyártó szerint a részben újrahasznosított műanyaból készülő távirányítókkal hét év alatt mintegy 99 millió ceruzaelemet spórolnak meg a vásárlók, ami hozzájárul a vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak eléréséhez.

Az LG egy nem kevésbé hasznos funkciót rakott a Magic Remote távirányítójába, ugyanis az NFC segítségével a telefonunkat a távirányítóhoz érintve oszthatjuk meg a mobilunk képét a tévén. Hasonló megosztási funkcióval a Samsung tévék is rendelkeznek, ám ők a távirányító kihagyásával, a Tap View funkcióval oldották meg ezt. A Magic Remote továbbra is használható hangasszisztensként Amazon Alexával és Google Segéddel, valamint az LG saját fejlesztésű ThinQ hangasszisztensével is, ami az eddiginél több utasítást ismer, így kényelmesebb a használata.

Okosabb okostévék

Az LG Magic Remote szorosan együttműködik a gyártó új operációs rendszerével, a WebOS 6.0-val, amit teljesen újraterveztek, így már nem csak a képernyő alsó harmadában, hanem az egész képernyőn látható. Az új kezdőképernyőn gyorsabban elérhetők a leggyakrabban használt alkalmazások, és a tartalmak felfedezése is kényelmesebb a felhasználó preferenciáin és megtekintési előzményein alapuló ajánlásokkal. A WebOS 6.0 legérdekesebb funkciója a Magic Explorer, ami a képernyőn megjelenő tartalmakhoz kapcsolódó érdekes információkat jelenít meg, például a filmekben látható színészekről és helyszínekről, amiket a mozgásérzékelős távirányítót ráirányítva azonnal elolvashatunk.

A 2021-es tévékínálatra jellemző, hogy mindenki igyekezett szoftveresen is olyat alkotni, ami kiemeli a készülékeit a mezőnyből. A legtöbb gyártó új operációs rendszerrel jelentkezett, amik mind rendelkeznek valamilyen különleges funkcióval: a Panasonic új My Home Screen operációs rendszere például lehetővé teszi, hogy egyszerre két Bluetooth-fülhallgatót is csatlakoztathassunk a tévéhez, a HiSense Vidaa U5 pedig az Amazon Alexa mellett immár szintén támogatja a Google Segéddel való hangirányítást is, hamarosan pedig azt is lehetővé teszi, hogy a tévénket a telefonunkkal irányítsuk.

Az idei tévék közül egyre több érkezik a Google operációs rendszerével, aminek a neve időközben Android TV-ről Google TV-re változott. A TCL és a HiSense is bejelentette, hogy hamarosan piacra kerül a Google operációs rendszerrel működő tévéjük is, míg a Sony a teljes 2021-es Bravia XR-sorozatban a Google TV mellett tette le a voksát. Emellett a sok felhasználó által preferált Roku TV is egyre több készüléken elérhető.

A Samung egy kifejezetten a megváltozott helyzethez igazított funkcióval vértezte fel a tévéit, amelyek immár személyi edzőként is funkcionálnak. A Samsung Health alkalmazással és a Samsung okosóráival is kompatibilis funkció figyeli, hogy helyesen végezzük-e a gyakorlatokat, számolja az ismétléseket, és komplett jelentést készít az edzésmunkánkról, ami igencsak hasznos, amikor az ember nem járhat le az edzőterembe. A gyártó emellett komoly hangsúlyt fektetett a fogyatékossággal élők életének a megkönnyítésére is, a már korábban bemutatott, színtévesztőket segítő funkció, audiokommentár és más funkciók mellett az idei tévéikben olyan szolgáltatások is megjelennek, mint például a képernyő sarkában található jelnyelv-tolmácsra való rázoomolás, a jelnyelven kommunikáló avatár, ami a tévé egyes funkcióit mutatja be, és a Learn Remote Control, ami hangosan kimondja, hogy melyik gomb mit csinál a távirányítón.

Tudtad, hogy a telefonod képes feliratozni mindent, ami elhangzik körülötted? Ez a mai világban akár ijesztőnek is hathat, pedig a Google által kifejlesztet Azonnali átírás alkalmazás azok közé a dolgok közé tartozik, ami miatt igazán lehet szeretni a technológiát.

Lézer tévé

A lézer tévé a szó szoros értelmében nem is tévé, hanem egy ultra rövid vetítési távolságú lézerprojektor és egy speciális vászon kombinációja, amit először a HiSense kezdett el fejleszteni, de mára több más gyártó, köztük a Samsung, az LG és a Sony is átvette a technológiát. A kínai gyártó az idei CES-en egy új lézer TV szériát is bemutatott TriChroma Laser TV néven ami 75 colos és 100 colos képátlóval rendelkezik, valamint készült egy különleges változata is, amelyben a vászon magától gördül ki a talapzatból. A 75L9 és 100L9 néven boltokba kerülő projektor a HiSense szerint sokkal szélesebb színspektrumot képes megjeleníteni, mint a korábbi készülékek, így ez az első olyan képmegjelenítő, ami megfelel a BT.2020 színszabványnak, amit az ultra nagy felbontású televíziórendszerekhez dolgoztak ki. A TriChroma lézer tévé emellett az elődjénél 20%-kal nagyobb, 430 nites fényerővel rendelkezik és a mesterséges intelligenciával ellátott kameráinak köszönhetően nem csak tévézni, de például karaokézni is lehet vele.

Fejlettebb mesterséges intelligencia

Az idei CES-en az összes nagy tévégyártó bemutatott új, fejlettebb processzort is, ami a mini LED-es tévék több ezer ledjének irányításában valamint az alacsonyabb felbontású tartalmak felskálázásában játszik szerepet. A Samsung Neo Quantum processzora például a gyártó állítása szerint 16 neurális hálózat segítségével skálázza fel a 8K-s tartalmakat, a tévén elhelyezett ambient szenzorok segítségével pedig a külső fényviszonyokat is figyelmbe véve állítja be a tévén a tökéletes képet. A Panasonic HCX Pro AI processzora automatikusan automatizálja a képet és a hangot a tartalomnak megfelelően, így más-más beállításokat használ, ha például focimeccset vagy filmet nézünk. Az LG negyedik generációs Alpha 9 processzora pedig a kép analizálásával különíti el a hátteret, az előteret és a karaktereket, ezzel "három dimenziósabbá" téve a képet.

A Sony kicsit külön utakon járt a CES-en bemutatott Bravia XR-sorozatával, ami több LCD és OLED-tévét is magában foglal, hiszen a többi gyártóval ellentétben ők nem mini LED-technológiát használnak az LCD készülékeiknél, helyette a Cognitive XR processzorra helyezték a hangsúlyt. A "kognitív intelligenciával" működő processzor a gyártó állítása szerint úgy működik, mint az emberi agy, vagyis a kép egyes tulajdonságait (fényerő, kontrasztarány stb.) nem külön-külön, hanem egymáshoz viszonyítva elemzi, és találja meg a legjobb beállításokat. Az új technológia arra is képes, hogy megtalálja a kép fókuszpontját, és ehhez igazítsa a képernyő beállításait, amire a Sony szerint azért van szükség, mert a kijelzők méretének növekedésével már nem az egész képernyőre, csupán annak egy-egy részére fókuszálunk.

(Fotó: Samsung, LG)

További érdekességek a CES 2021-ről:

A hajlítható után jönnek a feltekerhető kijelzős telefonok Az LG és a TCL is igencsak érdekes megoldásokat mutatott be az idei CES-en.

Ausztriában már az utakon a Sony autója A Vision-S prototípuson magyar cég is dolgozott.

A Samsung bemutatott egy robotot, ami segít a mosogatásban és a takarításban is A koreai gyártó három robottal készült a CES-re, amelyek közül az egyik elhozhatja az okosotthon-készülékek következő generációját.