A Spanyolország és Portugália nagy részén, valamint Dél-Franciaország és Andorra területén is érzékelhető Nagy Áramszünet április 28-án délben vette kezdetét, és igaz, ugyan, hogy az érintett területek több mint felében már estére helyreállt a rend, de az áramkimaradás kiterjedtsége miatt mégis aggodalomra adott okot a váratlan esemény - rávilágított arra, hogy milyen sebezhetőek is a mindenki életét meghatározó infrastruktúrák, valamint, hogy milyen nagy mértékben függnek a mindennapjaink a láthatatlanul működő, kulcsfontosságú rendszerektől. Az áramszünet forgalmas, zsúfolt nagyvárosokat tett egy időre félig-meddig bénulttá, és több mint 50 millió embert érintett összességében, akik közül a déli térségekben élőknek még tovább kellett várniuk, mire újra hálózati elektromos áramhoz juthattak.

A NASA és a NOAA közös műholdjának, a NOAA-20-nak felvételein jól látszik, mely régiók maradtak sötétben a legtovább: ahogy a képek is mutatják, április 28-ának hajnalán még fényben úszott az andalúziai autonóm közösség jó része, míg a következő (jobb oldali) felvételen az áramszünet utáni nap, tehát április 29-ének hajnala már más képet mutat, a nagyvárosok visszakapták a “fényüket”, de sok délebbre eső település totális sötétségben maradt. A NASA Goddard légköri-, és adatrendszerek részlegének igazgatóhelyettese, Miguel Román szerint ez a helyzet azért is problémás, mert éppen a kisebb, vidéki településeken élnek nagy számban olyanok (például idősek), akik számára fokozott kockázatot jelenthet, ha sokáig el vannak vágva a világtól, vagy legalábbis a hálózattól.

A legfontosabb kérdést persze az jelenti, hogy mi okozhatta a szokásosnál sokkal nagyobb áramkimaradást, azaz mi állhat a technikai probléma hátterében. A spanyol nemzeti hálózati szolgáltató (REE, Red Eléctrica Española) által nyilvánosságra hozott adatok szerint április 28-án délután 12:30 és 12:35 váratlanul több szokatlan esemény is történt, ami a hálózat működését érintette: az áramszünet előtti percekben fluktuációt tapasztaltak a hálózatban, majd hirtelen felpörgött a szélerőművek termelése, ezután pedig a Franciaországba tartó áramimport leállt, akárcsak a működő atomerőművek. Mindez automatikusan ment végbe percek leforgása alatt, majd következett az áramszünet.

Eduardo Prieto, az REE vezetője szerint másfél másodperc alatt két, egymástól látszólag független incidens zajlott le Spanyolország délnyugati részén, ami a hálózati frekvenciát kibillentette az egyensúlyából.

Ez 15 GW-os kimaradást eredményezett, ami az éppen üzemelő erőművek kapacitásának körülbelül felét jelentette. Ahogy azt Prieto a DW-nek magyarázta, az ilyen nagy és hirtelen kilengések lavinaszerű hibafolyamatot hozhatnak létre, amely során az extrém frekvenciaingadozások beindítanak olyan mechanizmusokat az erőművekben (és nagyobb fogyasztóknál), amelyek aztán automatikusan leválasztják ezeket az erőműveket a hálózatról.

A dominóhatást a naperőművek válthatták ki, bár más potenciális forrásai is voltak a gondoknak.

J. Guillermo Sánchez León, a Salamancai Egyetem matematikusa az REE adatai alapján részletesen elemezte a helyzetet: elmondása szerint az április 28-án 12:30-kor a spanyol energiafogyasztás nagy részét fenntartható forrásokból fedezték, ahogy az lenni szokott az országban. Statisztikák alapján Spanyolországban 2024-ben a teljes energiatermelés 56,8%-a származott megújulókból, ebből a legnagyobb részt a szélenergia, valamivel kevesebbet a napenergia tett ki. A Red Eléctrica áprilisban bejelentette, hogy április 16-án először sikerült teljes egészében megújuló forrásokkal (szél-, és napenergiával) teljesíteni a fogyasztási igényeket, április 21-én pedig önmagában a napenergia 78,6%-át fedezte a fogyasztásnak. Április 28-án az atomerőművek csak félgőzzel működtek, a napenergia több mint a felét biztosította az energiaellátásnak. Spanyolország a hazai igények kiszolgálása mellett Franciaországba, Portugáliába és Marokkóba is szállított villamosenergiát ezen a napon, valamint vizet is szivattyúztak a víztározókba - ez utóbbi bevált módszer az energiatárolásra, aminek során a vizet olyankor szokták felpumpálni a magasabban fekvő tározókba, amikor olcsó az áram. A tározók azonban előbb-utóbb betelnek, így ezt a megoldást nem lehet korlátlanul alkalmazni a hálózat kiegyensúlyozására.

“Az REE források arra utalnak, hogy néhány, Délnyugat-Spanyolországban lévő naperőmű (hálózatról való) lekapcsolódása váltotta ki a problémát, de a hálózat normális esetben ezt tudná stabilizálni szabályozás révén - ez a mechanizmus egyensúlyozza ki a kínálatot és keresletet.

Ehhez főként vízerőműveket alkalmaznak, de eljött az a pont, amikor ez a forrás kimerítette a helyreállítási kapacitását.” - magyarázta J. Guillermo Sánchez León.

A legnagyobb gondot a szinkronizáció jelentette a professzor szerint, mivel minden, a hálózatba energiát tápláló forrást 50 Hertzes frekvencián kell szinkronizálni. Ehhez szükség lehet stabil, egyenletesen termelő forrásokra is, mint amilyen például az atomerőmű (amelyekből április 28-án kevés kapacitás volt elérhető), hogy ellensúlyozzák a megújulók természetes ingadozásait - mondja Sánchez León. Sönke Rogalla, a német Fraunhofer Intézet kutatójának elmondása szerint azonban Európában érvényben van egy szabályozás, aminek értelmében az 50,2 Hertzet túllépő hálózati frekvencia észlelésének esetén a túl sokat termelő naperőművek fokozatosan csökkentik a betáplálás mértékét, ahelyett, hogy egyszerűen lecsatlakoznának a hálózatról, és ezzel nagyobb frekvenciaproblémákat okoznának. Akármi is történt a naperőművekkel, a káoszhoz az is hozzájárult, hogy a Franciaországba és Portugáliába irányuló energiaszállítás leállt a problémák detektálásakor, ami szintén energiafelesleget (és instabilitást) eredményezett a spanyol hálózatban.

Alapvetően a nagy áramszünetet okozó fő probléma tehát nem a naperőművek működése volt, hanem inkább a rendszer hibája - Rogalla véleménye szerint. A kutató elmondása alapján a megújulók nagyarányú használata nem kell, hogy megoldhatatlan problémákat okozzon: a technikai megoldások rendelkezésre állnak, csak alkalmazni kell őket. Az április 28-ai események vizsgálata még most is zajlik, így a pontos magyarázatra még várni kell, de szakértők szerint az áramszünet rendkívül komplex eset lehet.

(Fotó: blickpixel/Pixabay)