Mi történik, ha a krematóriumban radioaktív holttestet égetünk el?
2021 / 06 / 06 / Felkai Ádám
Mi történik, ha a krematóriumban radioaktív holttestet égetünk el?
2017-ben, Arizonában megtudták, és ezzel egy sokkal nagyobb problémára derült fény.

2017-ben Arizona államban egy 69 éves férfi rendkívül alacsony vérnyomással került kórházba, és ott két nappal később el is hunyt. Amit azonban az őt kezelő orvosok valamiért nem tudtak, hogy egy nappal korábban a daganatát egy radioaktív szer (lutécium – 177Lu) intravénás beadásával próbálták meg kezelni egy másik intézményben – számol be az esetről a Science Alert. A holttestet 5 nappal később elhamvasztották, és miután erről a daganatos kezelést végző intézmény értesült, értesítették a krematóriumot.

A vizsgálatra a hamvasztást követően egy hónappal került sor, és egy potenciális, rejtett sugárveszélyt fedeztek fel ennek köszönhetően a szakemberek, melyről publikációt is írtak. A krematórium érintett kemencéjét Geiger–Müller-számlálóval vizsgálták, de emellett az ott dolgozóktól vizeletmintát is begyűjtöttek, hogy ellenőrizzék, hogy az említett anyag, nem jutott-e be ezeknek az embereknek a szervezetébe. Az eredmények a következők lettek: a krematórium összes érintett felszerelésén megnövekedett sugárzás szintet lehetett kimutatni, alaposabb vizsgálat után az is kiderült, hogy ezek forrása az említett lutécium. Ezt az izotópot viszont a vizeletmintákban nem találták meg, rossz hír viszont, hogy találtak ehelyett egy másik izotópot, a technéciumét. A dolgozók pedig nem vettek részt olyan terápiás eljáráson korábban, ahonnét ez az izotóp a vizeletükbe kerülhetett volna.

A publikáció szerzői emiatt arra a következtetésre jutottak, hogy a technécium egy másik holttest (vagy holttestek) hamvasztásakor juthatott be ezeknek az embereknek a szervezetébe. A tanulmány megemlíti azt is, hogy Arizonában nincs törvény arra, hogy a hasonló terápiában részesült páciensek esetén a kezelésről értesíteni kellene a krematóriumot.

A Science Alert-nek nyilatkozó szakértők szerint egyébként nem csernobili szintről beszélünk, hanem nagyon alacsony sugárzásról, a probléma azzal lehet, amit a kimutatott technécium-izotóp előrevetít, tehát, hogy nem egy ilyen eset történhetett, csak éppen ez az egy derült ki. Az USA-ban egyébként évente 18,6 millió beteg részesül hasonló, izotópos terápiában, miközben az elhunytak több mint felét elhamvasztják az országban. Ez volt tehát az első eset, amikor ilyesmire valamilyen szinten legalább fény derült, de elképzelhető, hogy a probléma ennél szélesebb. Amíg ugyanis szigorúan szabályozzák, hogy milyen előírások vonatkoznak egy élő betegre, aki ilyen terápiában részesült, addig egy holttest esetén már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A folyamatos, alacsony dózisú sugárzás viszont idővel már okozhat egészségügyi problémákat a krematórium dolgozóinak.

A hazai szabályozás erről egyébként így rendelkezik: „Az 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről 38. § (1) bekezdésében leírtak alapján az az elhunyt hamvasztható el, akinek a személyi azonosságát egyértelműen be lehet azonosítani és a Halottvizsgálati Bizonyítvány 22. pontja szerint a holttest hamvasztható.”

Egy hazai orvossal beszélgettünk arról is, hogy ilyesmi nálunk történhetne-e, illetve akár kerülhetett-e már sor arra, hogy radioaktív holttestet hamvasszanak el. Az elmondása alapján az arizonai esetben a leginkább az az ellátóhely volt a ludas, ahol a páciens elhunyt, hiszen nekik tisztában kellett volna lenniük a beteg kórtörténetével. Vagyis az eset azért történhetett meg, mert a kórházak között nem működött a kommunikáció. Magyarországon az egyes intézmények korábban nem feltétlen láttak rá egymás tevékenységére, legalábbis formálisan, de mivel kis ország vagyunk, a gyakorlatban azért az egyes intézmények tisztában voltak a betegek korábbi kórházi előzményeivel. Nagyot változott a helyzet az oltakozás miatt ismertté vált EESZT kiépítése óta, mely egyebek mellett éppen azért jött létre, hogy legyen egy központi felület, ahonnét a beteg teljes kór- és terápiás előzménye elérhető az intézmények számára.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Érzékelnek-e bennünket a kómás betegek? Élet-halál múlhat a válaszon A kómában lévő betegek nem képesek tudatosan gondolkodni, de megtartják alapvető életfunkcióikat, ugyanakkor képtelenek reagálni az őket körülvevő emberekre és dolgokra. Az innen való visszatérés egyik kulcseleme lehet, ha megállapítható, hogy értenek-e még bennünket?

Végre tudjuk, hogy miért mosott a víz partra edzőcipős emberi lábfejeket az USA-ban és Kanadában 2007 és 2019 között több mint 21 emberi lábfejet mosott partra a víz az USA és Kanada nyugati partjainál – ezeken majdnem minden esetben edzőcipő volt.

Ember 2.0 - a digitális másolataink túlélhetnek minket és átvehetik a helyünket Az avatárok eredetileg isteni személyek voltak, akik leereszkedtek a Földre, anélkül, hogy valódi emberré váltak volna. Ma avatárok formájában lépjük át a digitális dimenziókat és már nem kell valódinak lenni ahhoz, hogy emberi külsővel éljen egy ágens virtuálisan.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.