Mi a kóma

A kóma a mély öntudatlanság állapota. A kómában lévő páciensek gyakran mutatnak valamilyen mozgást, például kinyitják a szemeiket vagy fintorognak, reagálva a környezet ingereire, azonban ezek tudatos kontroll nélkül, a tudat éber állapotának hiányában történnek. Néha a kómában fekvő beteg a legfájdalmasabb ingerekre sem reagál semmit. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy ki az, aki már végképp eltávozott, és ki az, aki mindent pontosan észlel "odabent" és hangtalanul kiabálva igyekszik jelt adni magáról. 

Steven Laureys belga neurológus és Rom Houben névre hallgató páciensének, esete jó példával szolgál az ellentmondásos helyzetre. Houben 23 éves korában szenvedett súlyos autóbalesetet, mely után kómába esett. Laureys 2006-ban diagnosztizálta Houben totális bezártság szindrómáját modern agyi képalkotó technikák és berendezések segítségével. A páciens ma úgy kommunikál, hogy jobb kezével egy speciális billentyűzetet használva ír, melyet egy emberi kommunikációs segítő támogat. Az állítást, mely szerint Houben gépeléssel képes kommunikálni, ezzel együtt széles körben vitatják az orvosok.

Jacob M. Appel, a New York-i Egyetem bioetikusa szerint Houben "ébredése" vagy puszta vágyálom, vagy "kegyetlen és manipulatív hazugság", amelyet a politikai konzervatívok használnak fel a halálhoz való jog elleni közönségkampányukban.

Arra hivatkozik, hogy Houben segítője, Linda Wouters, Houben kezét fogva, az ujjával gyors ütemben gépelve kommunikál, noha mindeközben Houben szemei csukva vannak. Steven Novella neurológus szerint "aligha kétséges", hogy Houben gépelése hamis, megkönnyített kommunikáció eredménye.

Egy nagy felfedezés

Adrian Owen idegsebész mágneses rezonanciás észlelést használt a kómás betegek kommunikációs képességeinek, éberségének tesztelésére. A beteg teste lehetséges, hogy nem reagál a fájdalomra, és az agyi funkciók az ilyenkor gyakori agysérülés miatt károsodhattak. Owen mégis talált egy olyan megoldást, amivel kétséget kizáróan bizonyíthatta, ha valaki rendelkezik még "odabent" az észlelés képességével. 

Az orvos először utasította Scott Routley nevű kómában fekvő páciensét, hogy képzeljen el valamiféle fizikai tevékenységet. Amennyiben a beteg azt képzelte el, hogy megmozdítja a kezét, az agyának az a része mutat aktivitást, mely a kéz mozgatásáért felel. Ez az agyi aktivitások megfigyelhetők és azonosíthatók az MRI segítségével. 

Scott agyáról kiderült, hogy lezajlottak benne az elvárható aktivitási folyamatok, ami rámutatott, hogy a beteg észlelte a környezetét, sőt követte orvosa utasításait, nyilvánvalóan abban a reményben, hogy hírt adhat működő öntudatáról.

Ha ez megtörténik a beteg kiemelt figyelmet kaphat és orvosai nagyobb erőfeszítéseket tehetnek, tehetetlenné vált testének börtönéből történő kiszabadításáért, rehabilitációjáért.

A friss kutatások, és a Zürichi Egyetem Reto Huber professzora szerint a kómában fekvő betegek álmodhatnak is, hiszen az álmodás folyamata az agyunk és más szerveink természetes stresszfeldolgozó és regenerációs fázisa.

(Forrás: Wikipédia Kép: Pexels)

Ez is érdekelhet:

Kiderült, hogy csigákká váltunk, és gyakorlatilag okostelefon házainkban éljük az életünket Talán senkit nem lep meg igazán, hogy az okostelefonok teljesen és tökéletesen beépültek legtöbbünk életébe, társas kapcsolatainkba, de vajon pontosan mennyire váltunk függővé tőlük?

Az emberiség IQ-ja egy állandó, és egyre többen leszünk, legalábbis Norvégiából úgy tűnik Mondhatni ijesztő kutatási adattal álltak elő norvég tudósok, akik szerint az emberiség intelligenciahányadosa erős csökkenésben van, ami valljuk be, nem túl hízelgő adat. Elbutulunk, és ez ellen sürgősen tenni kellene valamit. De vajon lehet?

Repülni már megtanultunk, de hogy állunk a lebegéssel? Valóra válhat ez az ősi álom is? A súlytalan repülés, vagy helyből tetszés szerinti felemelkedés, amit lebegésnek hívunk lehetetlennek tűnik, pedig nem is olyan régen, még a legnagyobb koponyák is ugyanezt gondolták a repülésről.