Miért mondanak csődöt az antibiotikumaink?
2021 / 05 / 30 / Justin Viktor
Miért mondanak csődöt az antibiotikumaink?
Véget érni látszik a bakteriális fertőzések elleni küzdelem legsikeresebb évszázada, ahogy a kórokozók rohamtempóban fejlesztenek ki antibiotikum-rezisztens törzseket, és válnak szuperbaktériumokká. De miért történik velünk ez a katasztrófa, és mit tehetünk ellene?

6000/70 antibiotikum

Az emberiség mára hozzávetőlegesen 6000 antibiotikus hatásmechanizmusú anyagot ismer, de mindösszesen 70-et használunk fel belőlük gyógyászati célokra 1600 antibiotikum készítmény formájában. A maradék egyszerűen vagy túl mérgező, vagy olyan mellékhatásokat eredményezne, melyek nagyobb kárt okoznának, mint amennyi haszonnal járna az alkalmazásuk.

Az antibiotikumokat baktériumok, gombák és parazita protozoák ellen alkalmazzuk.

Vírusok ellen tehát nem, azokra nincsenek hatással. A kínai orvoslásban már mintegy 4500 évvel ezelőtt használtak penészes szójatejes borogatást az elgennyesedett sebekre, de a Majáknál is ismert volt a penészes kukorica gyógyhatása, és Egyiptomból is kerültek elő 1600 éves tetraciklin-nyomok.

Hippokratész óborból származó élesztőgombákkal dolgozott, majd a reneszánsz Európában is felhasználták a penészes kenyér előnyös tulajdonságait. A modern orvoslás 1853-ban lépett nagyot, amikor J.R.Mosse prezentálta az élesztővel való gyógyítás erejét, majd Louis Pasteur is megemlítette, hogy a baktériumok ellen valamiféle kémiai anyaggal kellene fellépni, melyet először antibiosa-nak (anti=ellen, bios=élet) nevezett el Jean Paul Vuillemin.

Jön Flemming

Alexander Fleming 1928 szeptember 28-án hozta létre sorsdöntő felfedezését, mivel általában nem dobta ki a régebbi petri csészéit, és az egyikben a - talán a szél által belesodort - penészgomba spórák minden egyéb életet elpusztítottak. A szóban forgó  Penicillium Notatum a sajtokról ismert penészréteget képző gomba rokona, de Flemmingnek nem sikerült elismertetni felfedezését, míg a háborús helyzet jelentette szükségszerűség végre rá nem irányította a figyelmet. A felfedezést gyorsan követte sok-sok másik gyógyító antibiotikum felfedezése, hiszen a kutatók már pontosan tudták, hogy mit keresnek.

Szuperrezisztencia

Az első penicillin-rezisztens stafilococcus törzsek 1955-ben jelentek meg, de ezt még könnyedén kezelték meticillinnel. Ennek a rezisztens baktériumtörzsére 1972-ig kellett várni. A folyamat gyorsulni kezdett, és ezen az sem segített sokat, hogy a lakosság bármire és akármire is antibiotikumokat szedett, gyorsítva ezzel a kórokozók evolúcióját. De nem csak a lakosság.

A mezőgazdaságban antibiotikumokkal tömik a haszonállatokat, hogy gyorsabban növekedjenek, a laborokban ezekkel védik a tenyésztett kultúrákat, és ez a rengeteg antibiotikum a nap végén mind kijut a természetbe a szennyvízzel.

 

A szuperrezisztencia első említése japán tudósoktól származik 1963-ból. Ma már a WHO is nagyon komolyan veszi a dolgot, konkrétan ezt tartják a jelen évszázad emberét fenyegető legnagyobb veszélynek. Hamarosan olyan bakteriális törzsek jöhetnek, melyekre semmi nem hat, amit ismerünk. A kórokozókat mi magunk "tréningezzük", hiszen a gyengébb egyedeket megöljük az antibiotikumainkkal, és csak az erős, alkalmazkodóképesek maradnak életben. Gyakorlatilag gyorsítjuk az evolúciójukat.

Horizontális információátvitel

A Horizontális információátvitel nem csak a saját törzsön belül, de teljesen idegen fajokkal közösen is lehetővé teszi a genetikai információ átadását. Mindezt az autonóm plazmid nevű kör alakú, kromoszómafüggetlenül úszkáló és könnyedén átadódó DNS szakasz végzi el nekik.

Az új antibiotikumok felfedezése ráadásul lassul, és mivel már rengeteget találtunk, és azokhoz már majdnem mindhez alkalmazkodtak a baktériumok is, nő az esélye, hogy az új felfedezés valamelyik már ismert hatásmechanizmus kategóriájába fog esni. Azaz már megtalálása előtt alkalmazkodhattak hozzá a baktériumok is.

A dolog tehát egyáltalán nem fest rózsásan, ma az egyén annyit tehet, hogy nem szed minden megfázásra antibiotikumot, csak ha nyomós ok van rá és felelős orvosi tanács is javasolja. Emellett persze reménykedhetünk az egyre szofisztikáltabbra szerkesztett új antibiotikumokban vagy az olyan alternatív útvonalakban, mint az ezüst nanorészecskék alkalmazása.

(Forrás: Wikipédia, WHO Kép: Unsplash, Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Új, létező koronavírusgyógyszer-jelölteket találhattak a kínai mélytanulási algoritmusok Egy számítógépes gyógyszerszűrési stratégia laboratóriumi kísérletekkel kombinálva azt sugallja, hogy a pralatrexát, egy eredetileg a limfóma kezelésére kifejlesztett kemoterápiás gyógyszer potenciálisan felhasználható a Covid-19 kezelésére is.

Létező koronavírus gyógyszerek azonosítása Barabási Albert-László csapatától Elkészült a Barabási Albert László vezette kutatócsoport végleges, tudományos ellenőrzésre bocsátott tanulmánya a Covid-19 kórokozója ellen bevethető létező gyógyszerekről. A projektet a forradalmian új hálózati orvoslás módszerei vitték sikerre.

Itt az első gyógyszer a földimogyoró-allergia kezelésére A Palforzia nevű gyógyszer segíthet megfékezni a gyerekek veszélyes allergiás reakcióit. Az újonnan jóváhagyott gyógyszer fokozatosan növekvő mennyiségű földimogyoró-protein-bevitelt biztosít a földimogyoró-allergia enyhítésére.


 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.