Tud agykárosodást okozni a mikrohullámú sugárzás?

2022 / 06 / 02 / Bobák Zsófia
Tud agykárosodást okozni a mikrohullámú sugárzás?
Egy amerikai tanulmány szerint igen, de nem hétköznapi feltételek mellett.

A mikrohullámú sütők megjelenése idején, az előző század ötvenes éveiben, egy idő után általános gyanakvás kezdte felütni a fejét az új típusú háztartási berendezésekkel kapcsolatban: az emberek egy része attól tartott, hogy a mikrohullámú sugárzás esetleg egészségre káros hatással bír, amennyiben a sütők szigetelése nem megfelelő állapotban van, vagy abban az esetben, ha valaki túl sok időt tölt, túl közel a működő eszköz mellett.

Az első mikrohullámú sütő, amelyet értékesítettek, még hatalmas méretekkel rendelkezett, ezért főként éttermek és repülőgépek ellátására szánták: ez volt a Raytheon 1946-ban bemutatott Radarange-e, amely vízhűtéses, 1,6 kW-os magnetron vákuumcsövekkel működött. Később piacra dobták az általános célú, mindenki számára elérhető, kisebb mikrókat is és az ötvenes, hatvanas évek Amerikájában hamar népszerűvé vált az egyszerűen melegíthető, Tv mellett fogyasztható vacsorák ígéretét kínáló konyhai eszköz, persze főként azután, hogy a kezdeti igen magas árak valamivel csökkenni kezdtek.

A hidegháborús történések azonban, sok más mellett, még a mikrohullámokkal szemben is gyanakvás ébresztettek: az 1953-ban felfedezett mikrohullámú sugárzással működő technológiát, az úgynevezett Moszkvai jelet, amelyet a szovjetek használtak az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségével szemben, az akkoriban terjedő elméletek szerint akár agykontroll céljából is bevethették a diplomaták ellen. Bár a későbbi vizsgálatok alapján, ahogy azt Jon LeChevet, az Egyesült Államok külügyi szolgálatának tagja és a Moszkvai jelet vizsgáló misszió egyik vezetője is részletezi márciusi beszámolójában, bebizonyosodott, hogy a jel igen gyenge volt és nem okozhatott egészségügyi problémákat, mivel, néhány kivételes alkalomtól eltekintve, mindig 10 mikrowatt/négyzetcentiméter alatti értéken tartották. Emellett a nagykövetség ablakain elhelyezett, rézből készült lemezek is további védelmet nyújtottak a dolgozók számára, ezért valószínű, hogy nem a követség tagjait igyekeztek összezavarni vagy megbetegíteni, más lehetett az oka a mikrohullámú technológia alkalmazásának, de addigra már felütötte a fejét a félelem az új típusú hadviseléssel szemben.

LeChevet szerint az oroszoknak nem állt érdekükben bármilyen súlyos egészségügyi állapotot előidézni a diplomaták körében, mivel ezzel a feltűnő támadással a saját kémtevékenységeiket hátráltatták volna, azonban az MUTS-t (Moscow Unidentified Technical Signals, moszkvai azonosítatlan műszaki jelek) sokan úgy állították be, mintha azt szánt szándékkal a dolgozók viselkedésének vagy mentális állapotának megváltoztatására próbálták volna felhasználni a szovjetek.

Többek között a Moszkvai jel esete, valamint a későbbi időkben a Fogyasztói Unió konyhai berendezésekkel foglalkozó, nem mindig pozitív eredményekkel járó vizsgálatai is hozzájárultak ahhoz, hogy a mikrohullámú sütők gyanúba keveredtek, pedig valójában, egyrészt a berendezések védelmet nyújtó felépítése, másrészt a mikrohullámú sugárzás természete miatt nem szükséges tartani a sugárzásveszélytől.

A mikrohullámú sugárzás az elektromágneses sugárzási spektrumnak a 300 MHz és 300 GHz közötti, nem-ionizáló tartományába esik,

ami azt jelenti, hogy annyira alacsony frekvenciájú a sugárzás, hogy nincs elég energiája eltávolítani az útjába kerülő atomokról és molekulákról az elektronokat, vagyis nem ionizálja a szöveteket sem és nem károsítja a DNS-t. Ennek ellenére a mikrohullámok is okozhatnak kevésbé intenzív változásokat a testben: mivel a vízmolekulákat rezgésbe hozzák, pontosabban forgásra késztetik (amelyek ezáltal hőt termelnek, így melegítik fel az ételt is), ezért a testszövetek vízmolekuláira is hatással lehetnek, de ahhoz, hogy ennek bármilyen negatív következménye legyen az egészségre nézve, igen hosszú időt kell tölteni a bekapcsolt berendezés mellett, vagy olyan rossz állapotban kell lennie a sütő külső burkának, hogy a "szivárgás" jelentős mértékűvé válhasson.

A konyhai mikrók tehát nem okozhatnak komolyabb problémákat és tüneteket, valamint a rádiófrekvenciás sugárzást kibocsátó, részben mikrohullámú tartományban működő 5G-s telekommunikációs adótornyok sem jelentenek veszélyt a vizsgálatok szerint (bár ezekkel kapcsolatban merülnek fel kétségek), de egy tavaly megjelent tanulmány szerint a sokkal intenzívebben fókuszált mikrohullámú sugárzás alkalmazása akár az agy traumatikus károsodását is előidézheti. A Texas A&M Egyetem kutatói a nagyenergiájú mikrohullámú/rádiófrekvenciás sugárzás hatásait vizsgálták és arra jutottak, hogy az ezek által okozott hőhatás olyan stresszhullámokat alakít ki a testben, amelyek az agyba érkezve idegrendszeri tüneteket produkálnak. A kutatók a kísérletben egy 3D modellt használtak, amelynek segítségével lemérték a testre ható fajlagos elnyelési arányt (Specific Absorption Rate, SAR), vagyis azt, hogy mennyi mikrohullámú sugárzásnak vannak kitéve az ezeket elnyelő szövetek. Ezután kiszámolták az agy hőmérsékletváltozásának mértékét, ami a tanulmány szerzőinek leírása szerint lineárisan növekszik a rádiófrekvenciás pulzus hatására, ebből pedig következtettek azokra a mechanikai válaszokra, amelyeket az agyszövetek adhatnak a stresszhelyzetre.

A vizsgálatok során 400 és 3000 MHz közötti frekvenciákon sugározták be a modellt, és az eredmények szerint akár egy kisebb, de gyors és intenzív mikrohullámú pulzus is nagymértékű húzófeszültséget alakíthat ki az agyban. Ehhez azonban nagyon koncentrált formában kell, hogy érkezzen a sugárzás: tíz a hetediken mW/cm2 mennyiség esetén alakulhat ki hasonló állapot az agyban, mint egy amerikai futball játékos átlagosnak mondható mértékű fejsérülése után.

"A mikrohullámú melegítés térben változó, gyors hőterjedést okoz, ami mechanikai hullámokat generál, amelyek keresztülhaladnak az agyon, mint hullámok a tavon."

- magyarázta Justin Wilkerson, a Texas A&M Egyetem professzora az egyetem beszámolójában - "Felfedeztük, hogy ha ezek a hullámok a megfelelő módon lépnek kapcsolatba egymással az agy központjában, a feltételek ideálissá válnak a traumatikus agysérülés előidézéséhez."

A mikrohullámok okozta károsodás veszélye tehát a hétköznapi szituációkban nem fenyegeti az embereket, de bizonyos mikrohullámú fegyverek árthatnak és kiválthatnak agysérülésre utaló tüneteket. Mivel a tanulmány elkészítését az Egyesült Államok Hadseregének és Légierejének kutatólaboratóriumai is támogatták, ezért az eredmények elsősorban a katonai célú vizsgálatokat segíthetik elő az irányított energiájú fegyverekkel kapcsolatos kutatások és fejlesztések terén, és egyúttal alapot adhatnak az egyre nagyobb figyelemben részesülő Havanna Szindróma tüneteit mutató alanyok ügyének kivizsgálásához. A titokzatos Havanna Szindróma, amely 2016-ban kezdte szedni áldozatait a kubai amerikai nagykövetség diplomatái és CIA dolgozók között, az elmúlt években egyre terjed, legalábbis az újabb és újabb jelentések, amelyek a tipikus tünetek (többek között megmagyarázhatatlan hangok érzékelése, fejfájás, szédülés, rosszullét és koordinációs zavarok) felbukkanásáról szólnak, folyamatosan gyűlnek.

Bár a CIA januárban kiadott jelentése szerint kizárható, hogy a megbetegedések hátterében mikrohullámú fegyverek bevetése áll, szerintük a tünetek megjelenése környezeti hatások, nem diagnosztizált betegség vagy a munkával járó stressz következményei, de a szindrómával kapcsolatos kérdésekre azóta sincs egyértelmű válasz és az üggyel kapcsolatos nyomozás, valamint az áldozatok kártérítése még nem zárult le.

(Fotó: Wikimedia Commons, Pocabay/PublicDomainPictures, Getty Images/bekisha)

Hörcsögök melegítésére használták a világ első mikróit Egyik-másik rágcsálót egymás után tízszer is lefagyasztották, majd kiolvasztották.

A CIA kiderítette, mi okozhatta az amerikai diplomaták rejtélyes megbetegedését A Havanna-szindróma néven ismert betegségről korábban az is felmerült, hogy mikrohullámú fegyverrel elkövetett, célzott támadások állhatnak a háttérben.

Elkészült az első, átfogó atlasz az emberi agyról Ez még nem az agy teljes feltérképezése, de az első nagy lépés abba az irányba – az eddiginél ötször több agysejttípust sikerült beazonosítani.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.