A sci-fi filmek disztópikus világának egyik visszatérő eleme a repülő autók és embertől alig megkülönböztethető androidok mellett a mindenhol jelen lévő kijelző. Akár a Szárnyas Fejvadász hatalmas digitális hirdető tábláira gondolunk, akár a Különvélemény gesztikuláció által vezérelt kijelzőire, akár a Vasember hologramos megoldására, a jövőről szóló álmokhoz szervesen hozzátartozik a hagyományos, földhözragadt technológiai formáktól való elszakadás, az ember felszabadítása a képernyőkhöz kötött életmódjától, és nem csak a szövegek, hanem akár a gondolatok vagy érzések sokkal kötetlenebb megjelenítése.
A filmek ugyan gyakran túloznak, de a bennük rejlő ötleteket a fejlesztők mégis igyekeznek megvalósítani és a való világ részévé avatni. Hogy ezzel a felhasználók dolgát könnyítik meg egy gyorsabban és egyszerűbben kezelhető technológiai berendezkedés létrehozásával vagy csak a fantázia által szült igényeket elégítik ki, magyarán, hogy valóban szükségünk van e rá, hogy sci-fi filmek díszleteiben próbáljunk meg élni: erről lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a technika változása az egyik meghatározó eleme annak, amit fejlődésnek nevezünk.
A digitális eszközök fejlődési iránya pedig magától az eszköztől való megszabadulás és az információ még szabadabb áramlása.
De lépjünk egy kicsit vissza a futurisztikus elképzelésektől, egyelőre még szükségünk van eszközökre, legyen szó tévéről, számítógépről, mobilról vagy világítóberendezésekről, ezek irányítása pedig sokkal egyszerűbbé válhat a kijelzők fejlesztéseinek köszönhetően. A legújabb ötlet az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatóinak fejéből pattant ki, mégpedig a festékszóróval bármilyen felületre felvihető érintőképernyő formájában.
A felhasználó először is a 3D szerkesztőben megtervezheti a kijelzőként szolgáló ábrát a saját elképzelései alapján, majd kézhez kapja a kartonból készült sablont (a program egyelőre, a kezdeti fázisban még automatikusan generálja a mintát, de később lehetőség lesz a szabadabb tervezésre is). A másik megoldás a minta kivetítése a felületre, ez kevésbé precíz felvitelt tesz lehetővé, de előnyösebb domború felületek esetén.
Ezután festékszóróval kell a speciális tintát felvinni a sablonra.
A tinta elektromos vezetőképességgel rendelkező anyagokból áll, így képes beépített vezérlőegységként funkcionálni. Több réteget kell egymáson elhelyezni: az első egy vezetőképes réz tinta, egy dielektrikus és egy foszforeszkáló réteg (legalábbis, ha azt szeretnénk, hogy világítani is tudjon a kijelzőnk), majd végül egy mikrokontroller hozzáadásával válik összekapcsolhatóvá a felhasználói felület az egységgel, mely a szenzorok és a vizuális megjelenítések kódját futtatja.
“Mivel a SprayableTech annyira rugalmasan alkalmazható megoldás, el lehet képzelni, hogy ezt a típusú rendszert a falakon és felületeken túl nagyméretű entitások esetében: interaktív okosvárosokban, közterek interaktív építészetben is használhatjuk.” - mondta Michael Wessely, az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (CSAIL) munkatársa.
“Úgy tekintünk rá, mint egy eszközre, mely által az emberek új módokon használhatják a környezetüket.”
Ez a fajta technológia ugyan még nem ad rá lehetőséget, hogy a Különvélemény Tom Cruise-aként a levegőben hadonászva tudjuk megjeleníteni az információkat, de az, hogy bárhová elrejtett, átlátszó tintával észrevehetetlenné tett vezérlőegységekkel egy kézmozdulattal irányíthatjuk a digitális berendezéseinket, és elfelejthetjük a sok évtizede velünk élő távirányítót, de akár a mobilapplikációkon keresztül történő vezérlést is, egy újabb lépés lehet a jövő IoT technológiája felé. A lényegi rész pedig nem a kijelző felépítésében, hanem a integrálási megoldásában rejlik, az, hogy festékszóróval lehet felfújni a felületekre az eszközt, az eddigieknél sokkal könnyebb beépíthetőséget tesz lehetővé. Lehet, hogy a sci-fik világára még várnunk kell egy kicsit, de ezekkel a fejlesztésekkel egyre zökkenőmentesebben tudjuk a felhasználói felületeket/szenzorokat/vezérlőegységeket a fizikális környezetünkbe integrálni, “míg végül lényegében megkülönböztethetelenné válnak egymástól.”
(Forrás: MIT, Fotó: Piqsels)