Számszerűsítve világszerte háromszáztizenkilenc millióan szenvednek asztmában, az Egyesült Államokban például a felnőtt lakosság nyolc százaléka, amelynek rohamszerű kitörései az allergénekhez köthetők. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás ráadásul tovább fokozza az asztmát kiváltó környezeti körülményeket, így a pollen okozta allergiát. Annak ellenére, hogy a betegség milliókat érint, plusz a pollenekhez köthető allergia jelentős egészségügyi kiadással jár, az USA-ban nincs átfogó, országos mérőállomás-rendszer, amelynek adatai segítenék a felkészülést, megelőzést. Érdekességképpen:

3,4 millió amerikaira jut egy hitelesített mérőállomás.

Noha léteznek - többnyire a helyi egészségügyi intézmények által üzemeltetett - egyedi mérőállomások, a megoldást azonban egy komplett összefüggő hálózat jelentené. Az EOS földtudományi hírportál adott hírt egy vadonatúj kezdeményezésről, amelyben földi mérések, webkamerák, és műholdak együttes munkájának összehangolásával üzemeltetnének egy nagy pollen-mérő, illetve előrejelző hálózatot. A műholdas megfigyelések, mint amilyenek a Landsat Föld-megfigyelő műholdak jelzik az évenkénti változékonyságot a fontosabb allergén növények esetében a pollenszezon kezdetén, végén, valamint a növény vegetációs időszakának hosszában, és nagy területen megmutatják a növényzet állapotát. A műholdas méréseket kiegészíthetik a több mint ötszáz webkamerából álló országos PhenoCam Network megfigyelései a növényzet aktuális fejlődési állapotáról, melyeket pedig tovább bővíthetik a hitelesített felszíni pollenmérő állomások adataival. A kapott információkból helyi és országos szintű adatbázist képeznek, amelyből pontosan megállapítható, hol és melyik növény pollenje indul éppen elszaporodásnak, megnehezítve ezzel az allergiások, légúti betegségekben szenvedők életét.

Egy közelmúltban készült tanulmány szerint pusztán műholdas adatok alapján előrejelezhető volt, hogy mennyien kerülnek kórházba asztmás problémákkal.

Az ilyen előrejelzések egyaránt segítik a felkészülést a betegeknek és az egészségügynek. Megfelelő időzítéssel segíthetnek például a betegeknek a szezonális gyógyszereik kiváltásában, vagy annak eldöntésében, hogy mikor menjenek, vagy ne menjenek a szabadba. A PhenoCam hálózata civil kutatók növénymegfigyeléseivel együtt az egyes helyszínekre lebontva teszik könnyebbé és pontosabbá az egészségügyi figyelmeztetéseket. A műholdas mérések mostanáig a nyírfa esetében bizonyították használhatóságukat, a távérzékelésen alapuló vizsgálatok azonban más növényfajokra is kiterjeszthetőek.

Természetesen még sok feltételnek teljesülnie kell a kiépítendő rendszerben, így például azon modellek finomítása, amelyek a műholdas megfigyelésekből előrejelzik, mely növénynek mikor indul be a pollentermelése. Emellett további vizsgálatok szükségesek azon területen is, hogy az egyes pollenek miként hatnak az asztmásokra, milyen mechanizmusok súlyosbítják a problémát, és milyen egyéni összefüggések lehetnek egyebek mellett életkor, nem, szociális helyzet szerint. Ezen kívül meg kell ismerni a további tényezők szerepét is a pollenen túl, vagy épp azzal együttesen, mint például a talaj közeli ózon vagy más légszennyezés. Végezetül

minden orvosi egyetemen oktatni kellene az úgynevezett környezeti egészségtant, vagyis azt, hogy az egyes környezeti tényezők hogyan hatnak az egészségünkre és betegségeink lefolyására, mivel napjainkban ez még nem elterjedt.

Az orvosokból, közegészségügyi szakemberekből, távérzékelési és mérési szakértőkből álló kutatócsoport közelmúltbeli találkozója további közös munkát, és fejlesztéseket irányzott elő az allergiák és az asztma betegségeiben érintettek megsegítésére.

(Fotó: Getty Images Hungary, NASA)