Érdekesebb az az eset, amikor egy viszonylag szokványos cikket dobnak fel egy bizarr nyitóképpel. Például: sosem látott lényt találtak a tenger mélyén, amit aztán azzal illusztrálnak, hogy Cthulhu épp lecsap egy halászcsónakra. Csak aztán maga a cikk arról szól, hogy valaki ráakadt egy csenevész halra, amit eddig még nem fedeztek fel – jobb esetben, vagy rosszabb esetben: kifogták egy cápa vacsorájának a maradékát, amit ugye elég nehéz bekategorizálni. A jellemzően online terjedő átverésekről a leplet lerántó Snopes most egy újabb, a fentihez hasonló sztorival állt elő. Ezúttal egy cikkhez használtak fel egy képet arról a lényről, amellyel mi is ékesítettük ezt a cikket. A cikkben, amely a Csernobil területén elő állatokat mutatja be, maga a lény egyébként nem kerül elő. Sőt egy szokványos (és aránylag érdekes) cikkről van szó, amely az erőmű-katasztrófa nyomán maradt élővilágot mutatja be fényképekkel.

A csernobili atomerőmű 1986-os balesete máig izgalomban tartja a közvéleményt. Én akkoriban nagycsoportos voltam, és annyit érzékeltem az egészből, hogy tejport ittunk rendes tej helyett, és magamnak vittem teát termoszban az oviba, ami később összetört (már a termosz, és nem az ovi). Azonban a baleset szép kört tett a popkultúrában, elég a legutóbbi HBO-sorozatra gondolni. Ám ezen kívül is feltűnt a helyszín brutális mutáns lényekkel a STALKER-videójáték sorozatban (amelynek épp mostanság jelentették be az újabb részét). Érdekesség, hogy a STALKER játékok alapját adó Piknik az árokparton című, egyébként zseniális sci-fi regény helyszíne nem Csernobil (már csak azért sem, mert 1972-ben jelent meg), a játékokban azonban a STALKER mítoszt telepítették át Csernobilba. Ám ahogy arra a játékok is reflektálnak, a közhiedelemben sokáig élt a tudat, hogy többé-kevésbé rettenetes mutánsok járkálnak arrafelé, és bár mint a linkelt cikkből kiderül, akadnak mutációk (például kisebb a madarak agya, illetve a gerinctelenek igencsak megszenvedték a sugárzást, és eléggé beesett a populációjuk a környéken, ami gondot jelenthet az ökoszisztéma szempontjából), ám a „patkánymedvéhez” hasonló lénnyel senki sem fog ott összefutni.

Ez a szerencsétlen állat azonban ténylegesen is létezik (vagy legalábbis létezett), csak nem egy elvadult, radioaktív területen az egykori Szovjetunió részén, hanem egy nyugat-európai állatkertekben. Az ezen cikkhez mellékelt kép abból a videóból lett kivágva, amelyet a Lipcsei Állatkertben forgattak három szerencsétlen medvéről. Az esetről 2009-ben még a BBC is megemlékezett egy cikk erejéig. Az állatkertben ugyanis három mackó (Dolores, Bianca és Lolita) különböző mértékben elvesztette a bundáját, és kutatók nem találták meg a jelenség okát. A legrosszabbul járt medvének majd' az összes szőre kihullott. A probléma nem csak a lipcsei, de több európai állatkertet is érintett. Egyes feltevések szerint ok lehet az állatok táplálkozása az állatkertben, valamint a számukra idegen klíma. Ezeket a medvéket ugyanis Dél-Amerikában ejtették fogságba. A medvék ráadásul iszonyatos viszketéstől is szenvedtek, amit gondozóik különböző olajokkal próbáltak csillapítani. A Snopes megpróbált utánajárni, hogy mi lett szerencsétlen állatok sorsa, de mindössze két blogbejegyzést találtak, melyek szerint Dolores még 2011-ben elhullott.

Vagyis a szegény mackók sosem jártak Csernobilban, ugyanakkor van arra esély, hogy szenvedésük az okozta, hogy idegen környezetben egy állatkertben, fogságba zártan mutogatták őket. Ilyen szempontból pedig tényleg van kapcsolat Doloresék sorsa és az atomerőmű katasztrófa között – mindkettőt az emberi felelőtlenség és hideg nemtörődömség okozta.

További cikkek a Rakétán:

Az Egyesült Királyság nukleáris űrhajója lefelezné a Mars-utazás idejét A Rolls-Royce az Egyesült Királyság Űrügynökségével összefogva szeretné forradalmasítani az űrutazást, újonnan fejlesztendő atomhajtóművek alkalmazásával. A Marsig tartó út így jelentősen lerövidülhet, és lehetővé válhat a mélyűr meghódítása.

Kiderült, hogy a Holdon elég nagy a sugárzás Ez pedig kellemetlen hír mindenkinek, aki huzamosabb időt szeretne ott eltölteni.

Először sikerült Cserenkov-sugárzást detektálni emberi szemben A Cserenkov-sugárzásról atomreaktorokkal és neutrínó obszervatóriumokkal kapcsolatban szoktunk hallani, most azonban amerikai orvosoknak sikerült sugárkezelés közben lencsevégre kapni a jelenséget a páciens szemében.