Az ENSZ november végén induló klímakonferenciája, a COP28 két hét után elérkezett a végéhez, de a mai, utolsó nap hosszúnak ígérkezik a résztvevők számára. Az évente megtartott klímacsúcs általában nem végződik pontosan a meghatározott időben, az országok képviselői gyakran hosszasan vitáznak azokon a pontokon, amelyeket a közösen elfogadott nyilatkozatok szövegébe foglalnak. Az idei év sem kivétel, mivel a konferenciát lezáró egyezmény első vázlatának szövege, amelyet a COP28 házigazdája, az Egyesült Arab Emírségek fogalmazott meg, rengeteg kritikával fogadták a résztvevők, márpedig a dokumentumot csak akkor véglegesíthetik, de mindenki számára többé-kevésbé elfogadható formát ölt a végső megfogalmazás. Az Emírségek álláspontja szerint a vázlat szövegét szándékosan fogalmazták meg megosztó módon, hogy elindítsák a párbeszédet az országok között az egyes nemzetek igényeivel és elvárásaival kapcsolatban.

Az idei COP jelentőségét emeli, hogy most először kerül sor annak számbavételére, hogy a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben foglalt célokat milyen mértékben sikerült megközelíteni a szerződést aláíró nemzeteknek és milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy az elkövetkező években fejlődést érjenek el ezen a téren. A COP28 vezetője, Ahmed Al Jaber által prezentált szöveg többek között azért is váltott ki ellenkezést sok résztvevő esetében, mert a klímaegyezmény egyik legfontosabb céljának eléréséhez, a globális felmelegedésnek (az iparosodást megelőző szinthez képest) 1,5 Celsius-fok közelében vagy alatt tartásához a fosszilis energiahordozók használatának minél nagyobb mértékű visszaszorítására lenne szükség, de a vázlatban a kivezetés (phase out) kifejezést nem használják a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatban.

A szöveg tartalmaz bizonyos pozitívumokat:

• a szénerőművek azon fajtájának gyors leépítését, amelyekben nem használnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét csökkentő megoldást, például szén-dioxid-megkötő, és - tároló technológiát
• a fenntartható energiatermelés kapacitásának megtriplázását (globálisan) 2030-ra
• a gyorsítását a zéró emissziós és alacsony kibocsátással járó technológiák alkalmazásának, mint például a megújuló-, és atomenergia használatának
• és a jelentős csökkentését a szén-dioxidon kívüli üvegházhatású gázok, például metán használatának

A fosszilis energiahordozókkal kapcsolatban azonban a fogyasztás és előállítás redukálásról szól a szöveg, amellyel elérhető 2050-re a net zéró kibocsátás. Kifejezetten a kivezetésről vagy az olaj és földgáz sorsáról nem esik szó, emellett sok kérdésben részleteket és határozott célokat nem foglaltak a vázlatba, csak általános jellegű iránymutatást. Az ENSZ december 11-ei beszámolója szerint az Egyesült Államok, az Európai Unió és a kisebb szigetállamokat összefogó szervezet képviselői nem tartják elegendőnek a dokumentum vállalásait a globális felmelegedés megállítására. Az Európai Bizottság korábbi nyilatkozata szerint a EU COP28 klímakonferenciával kapcsolatos ambíciója, hogy sürgesse a fosszilis energiahordozók kivezetését, a kibocsátás csökkenésének fokozatását még ebben az évtizedben és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra való felkészülést.

Az Egyesült Arab Emírségek a résztvevők megbeszélése után új szöveget készít elő, de hogy mikor sikerül egy mindenki, beleértve a fejlődő országok és a tengerszint-emelkedés miatt veszélyben lévő kis szigetországok számára is elfogadható határozatban megegyezni, az később derülhet ki.

(Fotó: NurPhoto/Getty Images)

Hatalmas segélyforrást hoztak létre az ENSZ klímakonferenciáján Nagy bejelentéssel indult az ENSZ klímakonferenciája, de a neheze még hátra van