A tesztről, illetve a Pentagon kapcsolódó sajtótájékoztatójáról a The Drive aloldala, a The Warzone számolt be. Röviden összefoglalva a GIDE kétféle rendszert kombinál egybe – részben a globális érzékelőket (műholdakat, radarokat), részben pedig mesterséges intelligenciát, valamint felhő alapú rendszereket két stratégiai célból is. Az első, és az egyértelműbb az úgynevezett „information dominance”, tehát az ellenségekhez képest kimagasló előny az információt illetően. A másik viszont – a talán nem annyira beszédes katonai elnevezés ellenére – maga a megtestesült sci-fi, ez az úgynevezett decision-making superiority, ez utóbbit pedig döntéshozatali előnyként kell érteni, és erre még természetesen visszatérünk.

Glen VanHerck Tábornok, a NORTHCOM és a NORAD (North American Aerospace Defense Command) parancsnoka nyilatkozott a Pentagonban a GIDE-ról, melynek nem rég a harmadik tesztje zajlott le. A teszt két területere fókuszált, mindkettő része annak az új háborús paradigmának, melyről (valamint a bevezetésének az okáról) korábban mi is írtunk:

Egy háborús játék hatására új harci stratégiát alkotott az USA Egyesített Vezérkarának alelnöke John Hyten tábornok kikapott egy szimulációs játékban (amiben egyébként Tajvanért harcolt), ami szerinte rávilágított az amerikai hadsereg egyik gyenge pontjára. Majd ezek után négy pontba foglalta, hogy min kellene változtatni, hogy a valóságban ilyesmi ne fordulhasson elő.

A GIDE harmadik tesztje viszont a fenti cikkben felsoroltak közül is két sarokkőnek tekinthető pontra fókuszált: az egyik a viszonylag egyértelmű információs előny, a másik a szállítmányozással kapcsolatos problémák. A JCCL (Joint Concept for Contested Logistics) koncepciója arra a feltételezésre épül, hogy az USA egyik szövetségesét minden szinten (víz, levegő, szárazföld) is szorongatja az ellenség, miközben maga a háborús terület hatalmas, de nem összefüggő, valamint feltételezni lehet, hogy az anyaország sincs biztonságban, miközben az ellenség várhatóan direkt támadni fogja az utánpótlást.

Az ilyen helyzeteket a leginkább még a kialakulásuk előtt lehet megfogni, és a GIDE lényege éppen ez: a mesterséges intelligencia egyfajta előrejelzést tesz lehetővé. A dolog a következőképp működik: a befolyó, iszonyatos mennyiségű adatban a mesterséges intelligencia képes észlelni a változásokat, és be lehet állítani paramétereket, melyek teljesülése esetén egyéb rendszerek is aktiválódnak – például a GEOINT, amely a műholdas képeken látható változások segítéségével elemzi az emberi tevékenységeket egy-egy területen.

A tábornok elmondása alapján ez a rendszer segít elmozdulni a reaktív hozzáállásból a pro-aktivitás irányába, mivel elegendő idő jut a megfelelő döntéshozatalra. A rendszerrel ugyanis bizonyos események nem percekkel vagy órákkal előre megjósolhatóak, hanem napokkal. A GIDE 3 épp azért annak tesztje volt, hogy miként lehet alapvetően máshogy felhasználni az információt az eddigiekhez képest, és ezáltal miként lehet növelni a döntéshozatalhoz rendelkezésre álló időt – nem csak a katonai parancsnokság, de adott esetben a civil vezetők részére is. Valahogy úgy kell a dolgot elképzelni, hogy eddig a filmekben, ha történt valami váratlan esemény, akkor tárcsázták az elnököt – a GIDE segítségével azonban nem fog váratlan esemény történni, és mielőtt valamely esemény bekövetkezhetne, bőven lenne elég idő hívni az elnököt, a stratégiai parancsnokságot, és a fontos döntéseket meghozni. A korábban már bedobott, „decision-making superiority” pedig éppen erre a képességre utal.

A GIDE tehát egy olyan kísérlet volt, mely során a beérkező adatokat a mesterséges intelligencia valós időben elemezte, sőt ezeket a NORTHCOM akár meg is oszthatja szintén valós időben a szövetségeseivel és egyéb partnereivel. Érdekesség, de a befolyó adatok nem csak a hadseregtől származtak, hanem akadt köztük kereskedelmileg is elérhető információ „meg nem nevezett partnerektől”.

Egyébként mind a Légierő, mind pedig a hadsereg kísérletezik hasonló koncepciókkal, tehát a valós idejű adatgyűjtés és ezek valós idejű elemzésével az MI felhasználásával, a GIDE azonban annyiban különbözik ezektől, hogy nem tartalmaz semmiféle újdonságot – már meglévő technológiákat és koncepciókat foltoztak egybe ezzel a kísérlettel. Mint a tábornok elmondta: az egész alapja, hogy azt az adatot és információt elemezzék, amely már ma is elérhető – ezek a mai műholdakból, radarokból, vízalatti megfigyelőkből érkeznek be. A fontos az, ami ezzel az információval történik: megosztásra kerül a felhő technológia segítségével, majd a mesterséges intelligencia villámgyorsan elvégzi az elemzést. Ugyanakkor a GIDE bizonyos rendszerei jelenleg is fejlesztési fázisban leledzenek, szóval az egészet tekintve a tábornok úgy nyilatkozott, hogy olyan volt, mintha biciklizés közben szerelnék össze a biciklit.

Kérdés persze, hogy a GIDE 3 teszt során ki lehetett az ellenfél – VanHerck ködös célzásokat tett az oroszokra és kínára, mint két olyan „vetélytársra”, akik nukleáris arzenállal bírnak, és napi szinten vetélkednek az USA-val. A GIDE 3 teszt alatt pedig az ellenfél ezek valamelyike volt.

(Kép: Flickr/gregwest98)

További cikkek a témában:

Sosem látott kvantumfizikai kísérleteket tervez a mesterséges intelligencia A szóban forgó gépi tanulási rendszert eredetileg a számítások felgyorsítására hozták létre, de a tudósokat megdöbbentette, hogy milyen sebességgel produkált új eredményeket a kísérleti kvantumfizika határterületein.

A ByteDance elkezdi árulni legdrágább kincsét, a TikTok mögött ketyegő MI-t Ebben azonban nincs semmi meglepő, a cél mindig is ez volt – a TikTok tulajdonképpen csak melléktermék.

A 21. század Rothschildje szerint hamarosan tízezer IQ-s szuperintelligenciát teremthetünk, de egy népszerű humanoid gyártását mégis leállította Milyen formában fog megvalósulni a mesterséges intelligencia forradalma? Úgy tűnik, hogy nem Pepper képében jön el a változás: a barátságos humanoid gyártásának beszüntetése azonban emberi munkahelyek megszűnésével is jár.