Felgyorsítaná a hadtechnológia modernizációját

Az alelnök az amerikai Nemzetvédelmi Ipartestület (NDFIA) új létesítményének (Emerging Technologies Institute, szabad fordításban "Feltörekvő Technológiák Intézete") megnyitóján beszélt arról, hogy az egész szimuláció legszörnyűbb pillanata az volt, hogy az ellenség már azelőtt tudta az amerikai hadsereg következő lépését, hogy ők azt valóban végrehajtották volna. Hyten ezért felgyorsítaná a hadtechnológia modernizációját.

Ahogy a bevezetőben írtuk, a Pentagon nem fedi fel a játék nevét, az egyik védelmi tisztviselőjük szerint azonban a játék egyik forgatókönyve egy tajvani csata körül zajlott. Az egyik legfontosabb tanulságnak pedig azt tartja, hogy ha minden harci erejüket (beleértve a hajókat, repülőgépeket és más eszközöket) egyesítenek és egyetlen dologra koncentrálnak a támadás során, akkor ez a taktika valójában könnyű célponttá teszi őket. Hozzátette: az amerikaiaknak mindig is harcolniuk, illetve összefogniuk kellett a túlélésükért. De a mai világban, hiperszonikus rakétákkal, és minden korábbinál jelentősebb (adott esetben kibertéri) tűzharcokkal kell szembenézniük. Ha pedig összetömörülnek az ellenség pillanatok alatt 'kiszagolja' hollétüket, és innentől kezdve sebezhetővé válnak.

Az amerikai hadsereg rákapcsol az autonóm légi és földi technológiák fejlesztésére A következő öt évre összesen tizennyolc, a mesterséges intelligenciára, az autonómiára, a modellezésre és szimulációra fókuszáló projekt fejlesztését tervezik annak előmozdítása érdekében, hogy az intelligens gépek hatékonyabban működjenek egymással és az emberekkel, méghozzá több területen.

Ami viszont talán még ennél is súlyosabb problémát jelentett számára a játékban, hogy a kék hadsereg (a kék csapat az amerikaiakat, a piros az ellenséget testesítette meg) szinte azonnal elvesztette a kapcsolatot a külvilággal a csata kezdetén a nem elég fejlett információs technológiájuk miatt. Hyten szerint a hírszerzés, megfigyelés és felderítés (IS&R) a kezdetektől fogva jelentős szerepet tölt be az amerikai hadsereg történelmében. És mivel más országok, köztük Oroszország és Kína is figyelemmel kíséri az USA minden lépését, így kulcsfontosságú, hogy minden szükséges információ a birtokukban legyen. Enélkül szinte garantált a kudarc.

Mintegy válaszként a vereségére, az alelnök tavaly október óta azon dolgozik, hogy az USA hadserege elsajátítsa azokat az új harci műveleteket, amiket ő csak "kibővített manővereknek" nevez. Hyten továbbá azt akarja, hogy az amerikai hadsereg 2030-ig készen álljon harcra az új működési koncepció alapján, számos modern fegyver, köztük repülőgépek és hajók felhasználásával.

Hyten négy új irányelve

A generális szintén a megnyitóünnepségen beszélt részletesebben az általa végrehajtani kívánt stratégiákról.

Újragondolt logisztika: Hyten szerint új útvonalakat kell eszközölniük arra, hogy a frontvonalon harcolók folyamatos ellátást kapjanak üzemanyagból és egyéb készletekből. Az Egyesült Államok Közlekedési Parancsnoksága és a Légierő ezért olyan rakéták és pályagörbék fejlesztésén dolgozik, amikkel nagy rakománnyal ellátott űrhajókat juttathatnak a csatatérre, majd vissza a bázisukra. (Erről korábban már mi is írtunk itt a Rakétán.)

Offline helyett online össztűz: Hyten ezt a koncepciót tartja a legbonyolultabbnak, amelynek egyes részeiről a hadseregnek kell majd megállapítania, hogy azok mennyire praktikusak, illetve kivitelezhetőek. Ahogy az alelnök fogalmazott, "az össztüzet nem feltétlenül fizikai formában kell elképzelni." Az ugyanis lehet virtuális is, amit ha célzottan, minden 'digitális fegyverüket' bevetve hajtanak végre, akkor éppen úgy behatolhatnak az ellenség szerveire, ahogy azt például anno fizikailag tették. Plusz, a saját adataikat úgymond minden oldalról bombabiztosan védenék, így elméletileg semmilyen értékes információ sem kerülhetne idegen kezekbe.

JADC2: Vagyis a Joint All-Domain Command and Control ("Közös, minden területre kiterjedő parancs és irányítás"). Hyten szerint a Pentagon azon elképzelése, miszerint mindent mindennel összekössenek, az folyamatosan működő, hackerbiztos hálózatot igényel. A céljuk, hogy teljes mértékben kapcsolódhassanak egy olyan 'katonai felhőhöz', amely minden, a hadsereg számára szükséges információval rendelkezik, és amelyhez bármikor és bármikor hozzáférhetnek. Az adatokat pedig pontosan úgy védenék, ahogy egy ponttal feljebb írtuk.

Információs előny: Ez a rész lényegében a fentiek összefoglalója a tábornok szerint. "Ha sikerül megvalósítanunk az imént felvázolt pontokat,

az Egyesült Államoknak és szövetségeseinknek elképesztő információs fölénye lesz a többi országgal szemben." - magyarázza Hyten.

Az új működési koncepció az alelnök szerint akkor jön létre, amikor az amerikai hadsereg átformálja saját szerepét a Közel-Keleten zajló háborús eseményekben, hogy jobban felkészülhessen a Kínával vívott harcra. Hyten végső soron annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy bár a Közel-Kelet fenyegetését sem szabad elhanyagolniuk, ellenben nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a Kínából és Oroszországból érkező fizikai és virtuális veszélyekre. Hogy végül mi valósulhat meg a generális elképzeléseiből, idővel elválik.

(Cikkünk a Defense One cikke alapján készült. A fotók illusztrációk, forrásaik: Unsplash/Specna_Arms, Benjamin Rascoe)

További cikkek a témában:

Videón, ahogy az amerikai haditengerészet kis híján felrobbantja a saját repülőgép-hordozóját, szándékosan Azt tesztelték, hogy a hajó és annak fedélzeti rendszerei mennyire képesek ellenállni a harcok közben fellépő fizikai megpróbáltatásoknak.

Nagy tervei vannak az USA hadseregének Elon Musk Csillaghajójával A jelenleg fejlesztés alatt álló járműnek a hadsereg logisztikájában jutna kiemelt szerep.

Amerikai katonák annyira meg akarták jegyezni az atomtitkokat, hogy véletlenül kiszivárogtatták azokat Muszáj odafigyelni, hogy hogyan állítjuk be az emlékezni segítő mobilappjainkat.