Naptejet lehet gyártani a metilénkékből, amely nem pusztítja a korallokat és egészséges az emberre nézve

2021 / 05 / 31 / Bobák Zsófia
Naptejet lehet gyártani a metilénkékből, amely nem pusztítja a korallokat és egészséges az emberre nézve
A hagyományos naptejek nagy százalékában oxibenzon található, amely elpusztítja a korallzátonyokat és nem csak a halaknál okozhat nem-váltást, hanem az ember hormonháztartását is megzavarhatja. A megoldás az akváriumi fertőtlenítőként is használt metilénkék formájában érkezik.

2018 májusában Hawaii lett az első olyan állam a világon, amely betiltotta azoknak a naptejeknek a használatát, amelyek oxibenzont vagy oktinoxát tartalmaztak. A tiltás oka nem csak az emberek védelme volt, akiknek szervezetére negatív hatással lehetnek ezek a kémiai anyagok, hanem a helyi tengeri élővilág megóvásának szándéka is, az oxibenzon jelenléte ugyanis bizonyítottan halálos ítélet a korallzátonyok számára. A hawaii-i szenátus azóta további lépéseket tett az üggyel kapcsolatban és idén március kilencedikén még két összetevőt: az avobenzont és az oktokrilént is feketelistára tette.

Az oktokrilén tanulmányok szerint benzofenonná bomlik, amely az Iarc (International Agency for Research of Cancer, Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség) besorolása szerint a 2B kategóriába esik, azaz nem zárható ki a karcinogén (rákkeltő) hatása emberek esetében. Az avobenzon az endokrin rendszert zavarhatja meg , de, ami még nagyobb probléma, mivel a hatás látványos és azonnali: a korallok magas hőmérséklet elleni védekezőképességét is csökkenti, amelyek így még kevésbé tudnak adaptálódni a megemelkedett óceáni hőfokokhoz. Hawaii példáját 2018 után több ország is követte, Palau 2020-tól nem csak az oxibenzont, hanem rögtön tíz fajta, naptejekben található anyagot is betiltott és a szabályok megszegőinek, azoknak az árusoknak, akik mégis ilyen összetevőkkel rendelkező krémeket árulnak, akár ezer dolláros büntetést is kilátásba helyezett.

Az elmúlt években, ha lassan is, de mégis kezd megsokasodni azoknak a népszerű turistacélpontoknak a száma, ahol törvénybe ütköző valamilyen fajta naptej alapanyag használata, ezért mára már érdemes utazás előtt körülnézni, milyen szabályok is vannak érvényben jelenleg az egyes helyeken. Florida Key West részén, a búvárparadicsom Bonaire-ben, a Virgin-szigeteken nem árulnak a boltokban a korallokra káros hatású naptejeket, és a látogatók is csak ásványi alapú krémekkel kenhetik magukat. Azonban nem véletlen, hogy több nemzet, annak ellenére, hogy aggódnak a területükön élő korallzátonyok egészsége miatt, de mégis vonakodva vezetne be egyértelmű tiltást, elvégre az emberek egészsége is lényeges és a naptejek használata manapság már nagyon fontos lépés a bőrrák megelőzése érdekében. A káros, potenciálisan karciogén vagy hormonháztartást befolyásoló hatásai az előbb felsorolt kémiai összetevőknek nem egyértelműek, mivel általában állatkísérletek eredményei alapján állapítják meg a lehetséges következményeket.

Ahogy azt Jennifer Lin dermatológus a Harvard Pressnek elmondta, azt a mennyiségű oxibenzont, amellyel például egy 2017-es kísérletben a patkányokat etették, egy embernek 277 évébe telne felhalmozni a szervezetében pusztán a naptej használatával. Ezért egyelőre sok gyártó ragaszkodik a jól bevált és jól ismert kémiai vegyületek alkalmazásához, de, ha az emberek magukra kenik a krémeket, az már nem csak az ő egészségüket befolyásoló döntés, hanem a környezetükre kiható, távolabbi következményekkel járó választássá válik.

A korallzátonyok a bolygó óceánjainak csak rendkívül kis részén fordulnak elő, de a pusztulásuk nagyon széles körben érezteti a hatását, ugyanis ezek a speciális területek egyfajta tengeri lakótelepként funkcionálnak, ahol a legkülönbözőbb fajtájú élőlények élnek együtt szoros közelségben és az összes hal populációjának 25%-ának nyújtanak otthont. A korallok érzékenyek a hőmérsékletváltozásra, ezért a melegedő tengervíz is rossz hatással van rájuk, ehhez pedig még hozzáadódik strandolókról lemosódó károsanyagok felhalmozódása is, így a pusztulásuk egyre több aggodalomra ad okot.

A "tenger esőerdőinek" védelme volt a célja a Marylandi Egyetem és a Bethesda Mblue Labs-ának dolgozói által lefolytatott kísérletnek, amelynek során azt kutatták, hogy milyen kémiai anyaggal lehetne helyettesíteni az oxibenzont a naptejekben. A kutatók az ősi gyógyszert és fertőtlenítőt, a metilénkéket alkalmazták aktív hatóanyagként és úgy találták, hogy messze túlszárnyalta az oxibenzont két tekintetben: jobban megvédte a DNS-t az UVB által okozott károsodástól és emellett nem bántotta a korallokat sem. A legtöbb ember számára talán az akváriumi díszhalak számára adható gyógyszerként lehet ismerős a metilénkék, bár rengeteg más felhasználási módja is akad az 1876 óta készített vegyületnek. Az anyagot antioxidáns hatása miatt és a speciális gyűrű formájú struktúrája miatt választották ki potenciális helyettesítőnek, és bebizonyosodott, hogy az emberi keratinociták UVB sugárzás miatt bekövetkező felbomlását eredményesen képes csökkenteni, méghozzá a metilénkékkel kezelt szövetek sejtjeinek állapota később javult, visszatért az eredeti szintre, már ami a DNS-ek kettős hélixének bomlását illeti.

Ez azt mutatja, hogy hatékony naptej hozzávaló válhat belőle, amely a korallok egészséget sem károsítja, mivel a metilénkékkel kezelt mintaállomány semmilyen negatív változást nem mutatott a vizsgálatok során.

Ellenben a kontroll csoport tagjai, az oxibenzonos vízbe helyezett Xenia korallok pulzálása a hetedik napon leállt, az élőlények elkezdtek szétesni, majd szövetdarabjaik lepotyogtak a medence aljára. A kutatók most az FDA engedélyének elnyerése érdekében további vizsgálatokat folytatnak és már belekezdtek a szabadalmaztatási eljárásba is, valamint az Mblue Labs nemrégen piacra dobta az első metilénkéket tartalmazó éjszakai krémjét is.

(Fotó: Pixabay, GettyImages/SCIENCE PHOTO LIBRARY, Flickr/mzcukerm)

További cikkek a témában:

A korallfehéredés sejtszintű oka voltaképp élet-halál harc a korallpolipocskák és a szimbionta algák között „A korallokban élő szimbionta algák jóindulatú lények, amelyek táplálják a korallt. A kapcsolatuk azonban távolról sem ennyire egyszerű.”
Mesterséges fényvisszaverő felhővel segíthetnek a Nagy Korallzátonyon „Mesterséges felhőkkel a teljes Nagy Korallzátony térségét megvédhetnénk a kifehéredéstől, ráadásul költséghatékony módon. Ezzel időt nyerhetnénk, míg a klímavédelmi intézkedések által globálisan is normalizálódik a helyzet."  
Milyen hangot ad ki egy korallzátony? Valószínűleg nem sokan gondolkoznak el erről a kérdésről, kivéve a tudósokat, akik most egészséges korallzátonyok zajait lejátszva próbálják visszacsalogatni a halpopulációt a kihalt területekre. Elő a hangosbeszélőkkel!


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.