A semmi ágán függő létezés

Tatiana Vishnivetskaya a Tennessee Egyetem mikrobiológusa egy petri-csészében szó szerint új életre keltett egy kis kupac fonálféregfajt (nematoda), nagyjából fél milliméter hosszú gömbférgeket melyek az utolsó jégkorszak óta léteztek egyfajta közel teljesen felfüggesztett élettani állapotban - írta meg a The Washington Post. A történet újfent bizonyíthatja, hogy az élet még a legextrémebb környezeti viszonyokat is túlélheti, ideértve a más bolygókon uralkodó körülményeket is.

Vishnivetskaya úgy gondolja, hogy a férgek, melyek eddig a legkomplexebb organizmusok, melyek túlélték a hosszú semmittevést a jégben, körülbelül 41 ezer évesek lehetnek. Messze a legidősebb élő állat, amelyet valaha felfedeztek. Ezek a férgek a neandervölgyi emberek lába alatt éltek a talajban, és most találkoztak a ma emberével Vishnivetskaya csúcstechnológiájú laboratóriumában. A tudós szerint a lények akár a végtelenségig túlélhettek volna a jégben, mindaddig, amíg az örök fagy stabilan megmarad.

A kemény fagyot nem könnyű túlélni, ha szilárdan megmarad. A pengeszerű jégkristályok felapríthatják a sejtmembránt és a többi létfontosságú biológiai mechanizmust. Számos növény és állatfaj a tél kezdetekor egyszerűen örök álomra hajtja a fejét, abban reménykedve, hogy magjai vagy petéi egyszer majd új életre keltik a fajt tavasszal.

Fegyverben réved fönn a téli ég

A mohák egy kerülőutat fejlesztettek ki. Amikor a hőmérséklet zuhanni kezd, kiszáradnak, elkerülve a sejtjeikben keletkező jég veszélyét. És ha a növény egyes részei károsodást is szenvednek, bizonyos sejtek újra képesek osztódni és létrehozni az összes olyan különféle sejttípust, melyek a teljes mohát alkotják, hasonlóan az emberi embriók őssejtjeihez.

"Ha ezek a fonálférgek 41 000 évet túléltek, fogalmam sincs, mi a felső határ"

- mondta Gaetan Borgonie fonálféreg-szakértő, a belgiumi Extreme Life Isyensya Intézet munkatársa. “A fonálférgek a Föld legkegyetlenebb környezetében is túlélnek, kilométerekkel a földfelszín alatt, és bányákban, oxigénhiányos tárnákban is megtalálták már őket."

"Az állat szokatlan ellenálló képessége itt a Földön talán annak a jele lehet, hogy más, kevésbé vendégszerető bolygókon is létezhet élet. Mindez nagyon jó hír a Naprendszer számára" - tette hozzá Borgonie.

(Forrás: TheWashingtonPost Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Valójában mi a halál? Ennek eredtek a nyomába a Yale orvosi iskolájának tudósai Egy tavalyi kutatás során a Yale egyetem tudósai halott sertések agyszövetének újraélesztésével kísérleteztek, és egy kicsivel többet is elértek, mint amit eredetileg megcéloztak. A nap végén még a halálról alkotott fogalmunkat is át kellett értékelni.

Egymillió dollár a halál utáni élet titkáért Robert Bigelow, a Bigelow Aerospace űrállomás-modulokkal foglalkozó startup CEO-ja és Las Vegasi ingatlanmogul, 1 millió dolláros sikerdíjat kínált fel annak, aki bizonyítani képes a tudat túlélését a test állandósult halálát követően.

A Lázár-taxon fajai visszatértek a halálból, több tucat van belőlük A Füvészkertbe 2006-ban érkezett az első "dinófenyő" (wollemia) aminek példányai annak idején árnyékot adtak a dinoszauruszoknak is. Egészen 1996-ig azt hittük, hogy a faj kétmillió éve kipusztult, de aztán Ausztráliában előkerült vagy 100 élő fa egy eldugott völgyben, aminek azóta is titkos a pontos helye.