Most már tudjuk, miként hatott a csernobili atomerőmű-baleset a túlélők leszármazottaira
2021 / 04 / 24 / Felkai Ádám
Most már tudjuk, miként hatott a csernobili atomerőmű-baleset a túlélők leszármazottaira
Kezdjük a jó hírrel: nem találtak a szokásosnál több DNS-változást azoknál a gyerekeknél, akik szüleit érintette a csernobili atomerőmű-baleset okozta sugárzás.

1986. április 26. – ez a dátum jelöli a csernobili atomerőmű-balesetet, amely az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben történt. Csernobil az atomenergia felhasználásának a történetében a második legsúlyosabb tragédia, csak a majaki 1957-es Kistim-tragédia előzi ezt meg. Most, 35 évvel később pedig lezárult az eddigi legnagyobb kutatás, amelynek az egyik célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy a túlélőknek a katasztrófa után fogant gyeremekeinek genetikai állományán nyomott hagyott-e a baleset. A Meredith Yeager vezette kutatás 2014 és 2018 között zajlott, és ebben az időszakban 130 gyerek DNS-ét vizsgálták, akik 1987 és 2002 között születtek. Azonban nem csak a gyerekek DNS-t fésülték át, de azért, hogy észrevegyék a különbségeket, megvizsgálták a szülők genomját is. A tanulmány azokra a családokra koncentrált, amelyekben legalább az egyik szülő Csernobil 70 kilométeres körzetében élt, vagy esetleg a katasztrófa elhárításán dolgozó, hatóságilag kirendelt „likvidátor” volt. A fennmaradt adatokból megállapították azt is, hogy a szülők milyen mértékű sugárterhelésnek voltak kitéve ezekben az időkben – példának okáért az apák ivarmirigyét átlagosan egy medence-röntgennel járó sugárterhelés százszorosa érte.

Ezután, hogy megállapítsák a sugárzás okozta hatásokat, a kutatók úgynevezett de novo (nem öröklött) génmutációk után kutattak a gyerekek DNS-ben. Ezek a de novo mutációk, mint arra a nevük is utal, nincsenek jelen egyik szülői DNS-ben sem, viszont megjelenhetnek a sugárzástól függetlenül, természetes módon is a sejtek (ideértve az ivarsejteket is) osztódásakor fellépő másolási hibaként. A de novo mutációkból generációnként 50-100 fordul elő természetes körülmények között, és ezekre nagy szükség is van, hiszen így jelenhetnek meg új tulajdonságok egy-egy populációban. Miként a BBC-nek nyilatkozó egyik szakértő fogalmazott: a de novo mutációk voltaképp az evolúció építőkövei. A kutatók feltevése mindezt figyelembe véve könnyen megérthető: amennyiben az öröklődésre a sugárzásnak van valamilyen hatása, úgy ezekben az esetekben több de novo mutációt kellene találni, mint ami természetesen fordulna elő. Ilyen összefüggésre azonban nem bukkantak a kutatók, sőt a de novo mutációk számát leginkább befolyásoló tényezőnek az apa életkora bizonyult.

A tudósok egyébként évtizedek óta vizsgálják, hogy akad-e összefüggés a sugárzás és a hosszú távú egészségkárosodás közt, de ezt eddig jellemzően az atomtámadások (Nagaszaki és Hirosima) túlélőin kutatták. Az atomtámadás azonban némileg másképp működik, mint egy ilyen baleset – az előbbi esetben hirtelen éri a szervezetet nagyobb sugárdózis, míg egy, a csernobilihez hasonló katasztrófa idején relatíve kisebb sugármennyiség hosszabb ideig károsíthatja az emberi testet.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a vizsgált gyerekek még nem a méhben fejlődtek a katasztrófa idején, hanem később fogantak. Ebben az esetben viszont úgy látszik, hogy még ha a szülői szervezetet relatíve komolyabb sugárterhelés is éri, annak sem lesz hatása a később fogant gyermeknél. Mindez azért is fontos, mert egy-egy ilyen katasztrófa után sokan épp azért nem mernek gyereket vállalni, mert félnek, hogy a radioaktivitás valamilyen kedvezőtlen hatással lenne az utódokra – legutóbb Fukusima kapcsán kerültek elő ezek a megfontolások. A szakértők szerint a mostani eredmények remélhetőleg ezeket a félelmeket is eloszlatják.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Az atomenergia-ipar állapota tíz évvel Fukusima után A világ sürgős szén-dioxid-mentesítésében valaha komoly szerepet szántak az atomenergia-iparnak, de vajon így van-e ez még ma is? Fukushima talán mindent megváltoztatott

Mutáns patkánymedve szaladgál Csernobilban? Egy online cikk hirdetéséhez használták a különös megjelenésű állatról készült fotót, amelyen amúgy egy valóban létező élőlény szerepel.

A csernobili reaktorból származó gombák megmenthetik az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól Csernobil lehet a kulcsa a Mars meghódításának egy új kísérlet szerint, a reaktorokon és környékükön elszaporodott gombafélék ugyanis nagy dózisban blokkolják a veszélyes sugarakat.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.