Ősi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktisz alatt

2020 / 04 / 02 / Bobák Áron
Ősi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktisz alatt
A Nyugat-Antarktiszt évmilliókkal ezelőtt buja esőerdők borították. A felfedezés nem sok jót jósol a jövőre nézve.

A szakértők már eddig is tudták, hogy az Antarktisz nem volt mindig az a kihalt, kopár jégsivatag, mint amilyennek manapság ismerjük, nemrégiben pedig újabb fontos bizonyítékot találtak ennek alátámasztására - számol be róla a Live Science. A nemzetközi kutatókból álló csapat 2017-ben a Pine Island-gleccser alatti tengerfenéken bukkant rá a jég alatti, nagyjából kilencvenmillió éves üledékmagra, ami arról tanúskodik, hogy az Antarktisz növényzete egykoron olyan lehetett, mint ma Új-Zélandé.

A kutatás vezetője, Jouann Klages szerint rögtön tudták, hogy valami különlegesre bukkantak, hiszen az üledékmag belső rétegének a színe jelentősen eltért a többi rétegétől. A lelet komputertomográfiai (CT) vizsgálata alapján aztán kiderült, hogy a mag gyökerek sűrű hálózatát rejti, emellett ősi polleneket, spórákat, virágzó növények maradványait is sikerült azonosítani.

Ulrich Salzmann, a Northumbriai Egyetem paleoökológusa ez alapján rekonstruálta, milyen lehetett egykor az Antarktisz klímája és növényzete. Eszerint a Kréta-kor közepén, amikor a Földön még dinoszaurusuok éltek, a kontinenst mocsaras, mérsékelt égövi erdők boríthatták, nagyjából olyanok, mint amilyeneket manapság Új-Zélandon találni. A kutatók azt is megállapították, hogy az éves csapadékmennyiség a walesihez hasonlított.


Illusztráció arról, hogyan nézhetett ki évmilliókkal ezelőtt az Antarktisz (Forrás: McKay/Alfred-Wegener-Institut)

Ez különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy az Antarktisz elhelyezkedése nem sokat változott az elmúlt kilencvenmillió évben, ami azt jelenti, hogy a kontinens már akkor is hónapokra sötétségbe borult. A kutatóknak viszont arra is van magyarázata, hogy lehetett mégis burjánzó növényzet a kontinensen: a számításaik szerint a kontinens éves átlaghőmérséklete 12 Celisus-fok volt, a nyári átlaghőmérséklet pedig 19 Celsius-fok lehetett, ez tette lehetővé a növényzet elszaporodását a kevés napfény ellenére.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a légkörben található szén-dioxid mennyiségének is többnek kellett lennie, mint ahogy eddig gondolták. "A tanulmányunk előtt azt feltételezték, hogy a Kréta-korban a szén-dioxid légköri koncentrációja nagyjából 1000 ppm lehetett" - mondta Gerrit Lohmann, az Alfred Wegener intézet klímaszakértője. "De a mi kísérleteink szerint ahhoz, hogy az Antarktiszon ilyen hőmérsékletek legyenek, a szén-dioxid koncentrációnak 1120 és 1680 ppm között kellett lennie".

A kutatók szerint a felfedezésük megmutatja, milyen komoly hatással vannak az üvegházhatású gázok a Föld átlaghőmérsékletére, és hogy milyen fontos szerepet játszanak a jégsapkák a bolygó hűtéséven. Utóbbi nem túl biztató hír a jövőre nézve, hiszen a szakértők szerint mind a déli-sark, mind pedig az északi-sark egyre nagyobb bajban van, és ha nem teszünk valamit, az olvadásuk akár visszafordíthatatlanná is válhat.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Meglelték a Csendes-óceán kísértethajóját, amely a világháború mindkét oldalán harcolt
Meglelték a Csendes-óceán kísértethajóját, amely a világháború mindkét oldalán harcolt
A USS Stewart az egyetlen hadihajó, amely a második világháborúban amerikai és japán oldalon is harcolt, most megtalálták a különleges “kísértethajó” roncsát.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.