A majomhimlő egy zoonózisos vírus, ami állatról emberre, illetve emberről emberre is terjedhet, de eddig leginkább csak azokban az afrikai országokban okozott megbetegedéseket, amelyek a vírus kiindulópontjának számítanak. A betegséget először Dániában azonosították 1958-ban, mikor a laboratóriumi majmok körében súlyosabb fertőzést okozott, azonban az első olyan feljegyzett eset, amelynek során egy ember is elkapta a vírust, csak 1970-ben következett be: ekkor egy Kongói Demokratikus Köztársaságban élő kisfiút diagnosztizáltak a megbetegedéssel.

A későbbi évtizedekben leginkább az afrikai kontinensen alakultak ki több személyt is érintő kitörései a vírusnak, azonban a nemzetközi piacra szállított állatok útján terjedve időnként felütötte a fejét a fertőzés más helyszíneken is, az Egyesült Államokban például 2003 nyarán legalább 47 ember esetében mutatták ki a majomhimlőt. Később kiderült, hogy a vírust Ghánából érkező kisállatok terjesztették el azok között a prérikutyák között, amelyeket sok tulajdonos háziállatként tartott, így szorosabb kontaktusba kerültek velük és ennélfogva a vírus utat talált az emberek közé is. A betegség, ezeket a nagyon ritka eseményeket leszámítva, nem igazán jelent meg a nemzetközi színtéren, többek között azért sem, mert a feketehimlő elleni oltások a majomhimlő ellen is hatásosak és a himlővel való végleges leszámolásig, tehát az 1970-es évek végéig még kötelező jelleggel oltották a népességet a világ majdnem minden pontján.

A majomhimlő kellemetlen tünetekkel járó, de nem különösebben veszélyes és nem is könnyen terjedő betegség, ahhoz, hogy valaki elkapja leginkább közvetlen kontaktusra van szükség a fertőzött személlyel, bár elméletben a beteg által használt tárgyak vagy érintett felületek is potenciális fertőzési pontot jelentenek. A jelenleg globálisan jelentkező kitöréseket ennek ellenére az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója nemzetközi egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította július 23-án, mivel a vírus rengeteg olyan országban megjelent az elmúlt hónapokban, amelyekben korábban még nem jelentettek majomhimlős eseteket.

A CDC (amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) adatai szerint jelenleg a 17 000-et közelíti a vírussal fertőzött (és regisztrált) esetek száma: július 22-én 16 836 esetet tartottak számon 74 országban - ebből 68 olyan ország, ahol egészen eddig nem jegyeztek fel majomhimlős betegeket, most először van ilyesmire példa. A betegek jelentős hányada ezekből az országokból származik, mindössze 243 olyan esetet tart nyilván a CDC, amely olyan országok lakosait érinti, amelyek már az elmúlt években is regisztráltak majomhimlő fertőzést. Magyarországon 33 főnél mutatták ki a betegséget eddig, ami viszonylag alacsony esetszámnak számít, Németországban például 2268, Franciaországban 1567, Spanyolországban 3125, az Egyesült Államokban 2890 és Nagy-Britanniában 2208 főt regisztráltak.

A WHO adatai ezekkel a számokkal nagyjából egyeznek, a 2022. január 1-jétől and 2022. július 20-áig tartó időszakban 14 533 valószínű esetet regisztráltak 72 országban, ebből mindössze öt esetben volt halálos kimenetelű a betegség: három a beteg halt meg Nigériában és kettő a Közép-afrikai Köztársaságban. Az inkubációs periódus, vagyis a lappangási idő körülbelül 7,6 - 9,2 nap, a tünetek viszont az Afrikán kívüli régiókban gyakran atipikusak: a kiütések, amelyek hólyagokká fejlődnek, nem a teljes testen, hanem inkább csak a nemiszervek környékén és a száj környékén alakulnak ki, a láz megjelenését megelőzően.

A WHO Nemzetközi Egészségügyi Szabályozások Vészhelyzeti Tanácsának július 21-ei ülésén, ami a második majomhimlővel kapcsolatos megbeszélést jelentette, a tagoknak nem sikerült teljes egyetértésre jutnia a kitörésekkel kapcsolatban a vészhelyzeti státuszról, de a szervezet főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus, végül minden szempontot figyelembe véve

nemzetközi aggodalomra okot adó egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az ügyet.

A WHO ki is adta az ajánlásait a további teendőket illetően az országok számára, amelyek attól függően kerültek a besorolás során a négy meghatározott kategória egyikébe, hogy milyen mértékben érinti őket a himlővel való fertőzés, illetve milyen kapacitásokkal rendelkeznek a terjedés megállítására.

• Az egyes kategóriát azok az országok képviselik, amelyek még nem regisztráltak a történelem folyamán majomhimlős esetet, valamint azok, akik az elmúlt 21 napban nem találtak új esetet. Számukra elsősorban a készenléti intézkedéseket és a lakosság monitorozását ajánlja a szervezet, különös tekintettel a lakosokkal való kommunikációra és tájékoztatásra, valamint a lehetséges leendő betegek megjelenésére való felkészülés gyanánt a negatív megbélyegzés elkerülésére tett erőfeszítéseket.
• A kettes kategóriába a majomhimlős eseteket már regisztráló országokat sorolták, ahol a vírus csak mostanában jelent meg, de történtek emberről emberre való terjedéssel történő fertőzések is. Ezeken a helyszíneken értelemszerűen az emberek közötti vírusterjedés minél előbbi megfékezésére alkalmas intézkedések állnak a lista élén, beleértve a betegek izolációját, a kontaktok felkutatását és a potenciális célpontok, tehát a fertőzés veszélyének kitett személyek beoltását. Emellett a szervezet a sebezhetőbb csoportok, úgymint gyerekek, terhes nők és immunrendszeri problémákkal küzdő egyének (az időseket a betegség kevésbé támadja, ennek oka, többek között Európában is, az évtizedeken át zajló himlő elleni oltási akciók) számára az oltást javasolja, de csak közös megbeszélés, valamint a előnyök-hátrányok gondos mérlegelése után. A szexuális jellegű tevékenységeket is magában foglaló összejövetelek esetében a programok esetleges elhalasztását, vagy legalábbis megfelelő elővigyázatossági intézkedések bevezetését ajánlják. A monitorozás, a laboratóriumok felkészítése a tesztelésekre és a diagnosztikai munkákra, az egészségügyi intézményekben a PPE (személyi védőfelszerelés) eszközök használata és a nemzetközi utazások tekintetében a majomhimlős esetek kontaktjai számára lehetőség szerint az utazás elhalasztása mind a javasolt lépések közé tartoznak.
• A harmadik kategóriába azok az országok esnek, ahol már történt, esetleg korábban is, állatról emberre terjedő fertőzés, illetve ahol az állatok is hordozhatják a vírust. Ezekben az országokban az állatok megfigyelése, az állatorvosok és vadgazdálkodási hatóságok bevonása a vizsgálatokba és a vírus terjedési útjának feltérképezése is prioritást élvez az alapvetően lényeges, bevezetendő intézkedések sorában.
• A negyedik kategóriába sorolták azokat az országokat, amelyek rendelkeznek kapacitással az orvosi eszközök, gyógyszerek és vakcinák fejlesztésére és gyártására - számukra a gyártás felgyorsítását, az előállított diagnosztikai termékek és oltási alapanyagok mennyiségének növelését és ezeknek a vírusnak leginkább kitett országokkal való megosztását ajánlja a WHO.

(Fotó: Getty Images/monkeybusinessimages/BlackJack3D)

A majomhimlő nyomában - a vírus eredete és evolúciója utáni nyomozás eddigi eredményei A zoonózisos vírus genetikai állományát és mikroevolúciójának folyamatát tanulmányozzák a kutatók, hogy fényt derítsenek a legújabb esetek eredetére.