A kopár sivatagban a Vörös-tenger partjáig elnyújtózó hatalmas, Belgium méretű terület nemrégiben csak a homoknak és a szikláknak adott otthont. Aztán egyszer csak megjelent egy repülőtér. Majd extrém sportolók csapata érkezett, tavaly júniusban leszállt az első kereskedelmi járat és idén már a Dakar rally résztvevői versenyeznek a célbajutásért.

Hamarosan ez a terület lehet az otthona a harminchárom New York nagyságú megapolisznak: Neomnak.

A név a görög neos (új) és arab mustaqbal (jövő) szavak összevonásából született, és jól szimbolizálja a koronaherceg, Mohammed bin Salman vízióját: a 21. században már nem a jövő, hanem az újjövő városát fogják felépíteni, nem csak futurisztikus, hanem utópisztikus méretekkel és technikával.  A terveket 2017-ben tárták először a nyilvánosság elé, a részleteket pedig abból a kétezer háromszáz oldalas dokumentumból ismerhetjük meg, melyet a projektben segítséget nyújtó amerikai tanácsadói cégek, a Boston Consulting Group, a McKinsey & Co. és az Oliver Wyman dolgoztak ki és melyről a Wall Street Journal közölt közelebbi információkat. A tervek szerint a város Latham & Watkins által kifejlesztett bírósági rendszere független entitás lenne, de, mivel a bírók közvetlenül a királynak jelentenének, ez nem jelentene eltérést a saría törvénykezéstől.  

A Vision 2030-ra keresztelt projekt részeként forradalmasítanák a társadalmi berendezkedést,

de ezt az arab régióhoz viszonyítva kell értelmezni, ahol Szaúd-Arábia számít az egyik legkonzervatívabb országnak, bár 2017-ben megkezdődtek a reformok, többek között a nők helyzetét illetően (annak ellenére, hogy a nőjogi aktivistákat rendszeresen bebörtönzik). Két éve emelték fel a tiltást az autóvezetést illető szabályokról (mostmár a nők is vezethetnek), tavaly nyáron pedig „történelmi” pillanat következett: az új törvények szerint a szaúdi nőknek ezentúl jogában áll férfikísérő nélkül utazni bárhová.

A másik problémát, ami Neomra árnyékot vethet, a befektetők hiánya okozza. A kormány gőzerővel próbálja az országba csalogatni a nagyobb cégeket, például az Amazont, IBM-et, vagy a Teslát, azonban Dzsamál Hasogdzsi 2018-as halála sok mindent megváltoztatott.

A Washington Post szaúd-arábiai külügyi újságírója tavalyelőtt tűnt el az isztambuli nagykövetség épületéből,

a CIA nyomozása kiderítette, hogy Hasogdzsit megölték. A szálak a legfelsőbb körökig vezettek, Rijádban pedig tavaly decemberben öt gyanúsítottat halálra ítéltek (ami az országban lefejezést jelent), azonban a herceg három közeli emberét felmentették a vádak alól. Befektetők hiányában pedig kétséges, hogy hogyan tudják finanszírozni a csillagos égboltig érő utópiát – és a költségeit. Technológiai szempontból viszont Neom kísérleti modellje tartogat néhány érdekes meglepetést, nézzük, hogy hogyan nézne ki az újjövő birodalma, ha megvalósulna:

Eső gombnyomásra

Nem kell többet az ősi esőtáncot ellejteni a tűz körül (már ha eddig bárki ezt tette volna), a város „felhő-fejő” (cloud-seeding) technológiája fogja generálni a megfelelő mennyiségű csapadékot a száraz sivatagban. Az időjárás befolyásolása és a mesterséges esőgyártás nem új koncepció, 1946-ban Vincent Schaefer, a General Electric kémikusa New York feje fölé repülve szárazjeget szórt le a városra, és sikerült ezzel hóesést előidéznie. Bernard Vonnegut (Kurt Vonnegut bátyja) fedezte fel az azóta is leggyakrabban használt anyag, az ezüst-jodid jégeső ellenes hatását, melyet az Operation Popeye hadműveletben vetettek be az amerikaiak Vietnámban a „make mud not war” keretében, hogy meghosszabbítsák a monszun időszakot és megnehezítsék az ellenség mozgását. Jelenleg Kínában van a legnagyobb felhő-fejő hálózat, a tibeti hegyek tetején, időnként ki is tör az „eső háború” a szomszédos régiókkal, akiknek így kevesebb csapadék jut. Bár vannak tanulmányok, melyek szerint az ilyen módon készített esőmennyiség nem szignifikáns.

Mű-Hold

Vannak a hagyományos műholdak, van a Hold és lesz Neomban ezeknek a kombinációja, a Mű-Hold. A koncepció, megint csak nem új, de, ha sikerülne megvalósítani, az világszenzáció lehetne.

1993. február negyedikének estéje volt az az éj az orosz lakosság életében, mikor, felpillantva az égre nem egy, hanem két világító testet láthattak.

A második a Znamya szatellit volt, melyet a világos munkaórák száma és így a teljesítmény növelése érdekében szándékoztak pályára állítani, és sikerült is, a nap fényét visszatükrözve, három-öt teliholdnyi fényt sugározott Oroszországra. Egy-két napig. A szatellit elégett, és a projekt drágasága miatt sohasem vágtak bele még egyszer. Kína 2020-ra ígéri a tervezett négy Mű-Hold fellövéséből az első indítását, azonban a szakértők szerint a terv még kihívásokkal küzd. Ha túl közel kering a szatellit, nem lesz képes csak egy régiót bevilágítani néhány percnél hosszabb ideig. Ha viszont geostacionárius pályára állítják, mint minden rendes (legalábbis meteorológiai) műholdat, a fénye nem lesz elég, hogy változást hozzon az estékbe, amire egyébként is kétséges, hogy van-e igény, vagy szükség. Az arab mérnökök Neomban egy teljes flottát szeretnének alkalmazni, mely nem csak fényt, hanem az univerzum képeit is megjelenítené (több csillag az égen). Hogy hogyan oldják meg a technikai akadályokat, arról még nincsenek információk.

Repülő taxik

Az álhold fényében igazi Blade Runner stílusban repülő taxikon utazhatnak a lakosok, a koronaherceg szerint utakra lassan már nem is lesz szükség. Az elképzelésben sokan osztoznak, rengeteg cég fejleszt mostanában repülő járműveket, így ez az ötlet valószínűleg tényleg megvalósul Neomban. Az a néhány old-school autós pedig, aki ragaszkodik a vezetés élvezetéhez, minden bizonnyal örül majd az üres utaknak (már ha lesznek utak), de kérdés, hogy a megnövekedett légi forgalommal és légi-dugókkal mihez tudnak majd kezdeni. Jön a légidugó-adó?

Holografikus tanárok

Szaúd-Arábia kiemelt szerepet szán az oktatásnak a Vision 2030 projektben. A legelső egyetem az országban, a King Saud Egyetem még csak 1957-ben nyílt meg, de maga az ország is mindössze nyolcvannyolc éves, így ez nem számít elmaradásnak. Az oktatásban a legfejlettebb technikát alkalmazzák majd, ami lehetőséget ad a tanári munkaerő gazdaságosabb kihasználására is, a hologram tanárok ugyanis egyszerre több intézményben is tarthatnak órát a hallgatóknak. A hologram technika a közelmúltig még eléggé gyerekcipőben járt, annak ellenére, hogy Gábor Dénes már 1947-ben feltalálta, azonban ez elmúlt néhány évben nagy előrelépések történtek. Japánban hologram énekes ad koncertet, a cirkuszban hologram állatok váltják fel az eredetieket, Whitney Houston februártól indul hologram turnéra. A Google HoloLensének is akadnak már kihívói, a szemüvegek pedig egyre kisebbé és könnyebben viselhetővé válnak, valamint nem blokkolják a külvilágot, így még realisztikusabb hatás érhető el. Az oktatásban is tervezik használni a technikát, elsősorban a jobb térbeli szemléltetés elősegítésére, de a holografikus tanárokat eddig még csak ígérték, az alkalmazásuk még várat magára.

Genetikai labor mindennapos használatra

A legmodernebb orvosi intézmények az emberi genom módosítását kivételes szenzációból hétköznapi beavatkozássá kívánják tenni, hogy Neom lakossága mindig erős és egészséges legyen. A génmódosítás a manapság egyik legkutatottabb területe az orvostudománynak, és a jövőben sok, eddig gyógyíthatatlan betegséget lehet majd kezelni a segítségével, de a technológiával egyelőre, etikai megfontolásokból, igen óvatosan bánnak. A Cripsr génszerkesztést még csak 2012-ben fedezték fel, de tavaly már megtörtént az első felnőtteken alkalmazott, és sikeres kezelés, mikor a páciensek vérmintáját alakították át és jutatták vissza a testükbe. Idén következik az Editas Medicine biotech cég első in-vivo kísérlete, melynek során a beteg látását fogják helyreállítani. Lehet, hogy nemsokára Neomban tényleg belefér majd egy kávé és egy mozi közé egy kis erőnlét javító génszerkesztő-session?

Világító homok

A Vörös-tenger partjain foszforeszkáló homokban lehet majd sétálni esténként (a Mű-Hold fényében a holografikus barátunkkal), a tengerpart ugyanis speciális világító anyaggal lesz beszórva, hogy még inkább az ezeregyéjszaka meséjében érezhessék magukat a lakók. Világító homokot bármelyik DIY boltban vásárolhatunk, a tudósok is alkalmazzák a parti környezet, illetve a hullámmozgások tanulmányozására, azonban kiterjedt területen való alkalmazásához, főként, hogy a vízbe is bekerül, még vizsgálatokra van szükség, a ma ismert anyagok ugyanis festéket tartalmaznak, melyek nagy mennyiségben mérgezőek lehetnek. A természetben megtalálható fluoreszkáló homok a dinoflagellaték jelenlétének köszönhető, melyek egysejtű ostoros élőlények és a homokba kisodródva fényt bocsátanak ki, mikor megzavarják őket.

Robotok, MI

„Ez egy teljesen automatizált város lesz, ahol mindent megfigyelünk.” – ismertette a tervezőcsapat abban a Wall Street Journal birtokába jutott, 2300 oldalas dokumentumban, melyben a város terveit körvonalazzák – „A számítógépek figyelik a bűneseteket, és minden lakos lenyomozható lesz.” Ez az elképzelés inkább a disztópiák kategóriájába esik, de a folyamatos megfigyelés úgy tűnik, szintén a jövő városainak egyik elkerülhetetlen elemévé fog válni. Ami különlegessé teszi Neomot, az az, hogy a tervezők ezt még csak nem is próbálják eltitkolni, a mesterséges intelligencia a lakosok ellenőrzésében a tervezés szerves részét jelenti. A robotok pedig takarító, kiszolgáló és szórakoztató célokat is szolgálnak majd, a „robot ketrec-harcosok” helyettesítik majd a humán sportolóakat, a városban, amely egyébként is a legnagyobb e-sport központ szerepét kívánja majd betölteni.

(Forrás: Futurism, Fotó: Facebook/Neom City)