A kérődzők, például a tehenek és a juhok böfögésből és bélgázaiból felszabaduló erős üvegházhatású gázok jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Diana Zlotnikov New York-i gazdának rengeteg ilyen metánt böfögő juha van, melyek az emésztésük melléktermékeként szabadítják fel a káros gázt.
A metán olyan gáz, amelynek “bolygófűtő” kapacitása 28-szorosa a szén-dioxidénak. Az állattartó gazdálkodás rengeteg szén-dioxidot és metángázt képes előállítani, melyek a leghírhedtebb üvegházhatású gázok. Ezek együttesen nem kevesebb, mint az összes üvegházhatású gáz-kibocsátás közel 15 százalékát teszik ki, és eképp a klímaváltozás egyik legfőbb okozói.
Öt évvel ezelőtt Diana nekiállt átszervezni gazdaságát a regeneratív mezőgazdaság elveit szem előtt tartva, olyan gyakorlatokat vezetve be, melyek nemcsak a szén-dioxid-lábnyom csökkentését jelentik, de segítenek annak megkötésében is. Diana úgy tervezte át a gazdaságát, hogy az szénelnyelőként működjön, amely képes kivonni a szenet a légkörből és megkötni azt a talajban.
A legnagyobb kihívást mindazonáltal a juhokból származó metángáz csökkentése jelentette. Néhány kutatás alapján kipróbálta a különböző takarmányok keverékét (fokhagyma, hüvelyesek, lucerna), de semmi nem vált be igazán. Egy nap lánya, Nicole, aki másodéves középiskolai tanuló, hatékony megoldásként rábukkant az asparagopsis taxiformisra, ami egyfajta kereskedelmi forgalomba egyelőre még nem kerülő vöröshínár (bár vannak már, akik próbálnak ezen változtatni).
Alexia Akbay vegyész és vállalkozó ezek közé tartozik. Cége, a Symbrosia olyan vöröshínár alapú takarmány-kiegészítőket állít elő, melyek drámai módon csökkenthetik az állattenyésztés metántermelését.
Laboratóriumi vizsgálatok és terepi kísérletek során ennek a hínárnak egy kis részét hozzáadták a tehén normális napi takarmányához, összesen a teljes takarmánybevitel körülbelül 0,2 százalékát kitevő mennyiséget, és ezzel 98 százalékkal csökkentették a keletkező metán mennyiségét. Ez lenyűgöző eredmény egy olyan csatában, melyben az eddig kipróbált legtöbb megoldás körülbelül 20 vagy 30 százalékkal csökkentette a metán-kibocsátást.
Mindeközben a takarmány-kiegészítőként felhasznált hínár termesztése szintén hozzájárulhat a szén-dioxid gáz megkötéséhez, és csökkentheti az óceán savanyodását, mivel a növény táplálékként felszívja a szenet a vízből.
Rob Kinley tudós, aki metánhibitorként határozta meg a spárgát, azt mondta, hogy ez lehet a legígéretesebb módszer az állatállomány metánkibocsátásának megszüntetésére a következő évtizedben. Ez azért is jelentős eredmény mert pusztán az állattenyésztésből származó metán mennyisége körülbelül megegyezik a mintegy 650 millió autó kibocsátásával.
(Forrás: TheVerge Kép: SeaForest)