A biológiai óra segít beállítani a legfontosabb élettani ritmusainkat, megmondja például, hogy mikor aludjunk, és mikor kelhetünk fel, mivel már kipihentek vagyunk. Ezekkel együtt összehangol és irányít sok más fiziológiai és kognitív funkciókhoz köthető élettani folyamatot is.
Minden ismert élet igazodik a Föld forgásának 24 órás ciklusához, az állatok, növények és gombák életritmusát is ez szervezi. Azt eddig is tudtuk, hogy a fotoszintetizáló baktériumok sem kivételek, de arra még nem volt bizonyíték, hogy a fény ilyen ciklikus változásától elzárt, vagyis elvileg attól független baktériumok életére is hatással van-e a bolygó forgása, a nappalok és éjszakák váltakozása. Most a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatói, Martha Merrow kronobiológus vezetésével bizonyítani is tudták a dolgot.
A kutatók a földben és az állatok, valamint az ember emésztőrendszerében is megtalálható Bacillus subtilist (szénabacilus) vizsgálták, melyről kiderült, hogy a fény 12 órás ciklikus változásához igazította ytvA génjének kifejeződését. A gén a kék fény érzékeléséért felelős receptorok előállítását kódolta, a sötét napszakokban megemelkedett ezek termelése, a napfényes órákban pedig csökkent. A hőmérséklet váltakozása szintén kiváltotta a fényreceptor termelését.
A baktériumok a földi élőlények össztömegének mintegy 15 százalékát adják, a friss kutatási eredményeknek pedig fontos mezőgazdasági és ipari felhasználási területei lehetnek.
(Forrás: Sciencedaily Kép: Unsplash)