2021 egyik legfontosabb technológiai trendje a nem helyettesíthető tokenek, azaz NFT-k berobbanása volt, amelyek lehetővé teszik, hogy a blokkláncnak köszönhetően az emberek a digitális világban is ugyanúgy birtokolhassanak dolgokat (például képeket, videókat), mintha fizikailag vennék meg az alkotást. Hogy az NFT-őrület csak egy hatalmas lufi vagy pedig a jövő egyik fontos építőköve, azt csak az idő fogja eldönteni, az mindenesetre bizonyos, hogy jelenleg rendkívül jövedelmező üzletről van szó: a legdrágább nem helyettesíthető tokenek milliárd forintokért cserélnek gazdát, a Chainalysis elemzőcég szerint pedig a piac összforgalma 2021-ben meghaladta a 44,2 milliárd dollárt.

Szinte törvényszerű, hogy egy ekkora pénzeket vonzó területen megjelenjenek a csalók is, ez pedig a Chanalysis elemzése szerint az NFT-knél már be is következett. Az elemzőcég összesen 262 olyan eladót azonosított, akik úgy tornázzák fel az eladni szánt alkotások árát, hogy több digitális tárcát bevonva saját maguknak értékesítik az NFT-iket. Mivel a blokklánc teljes anonimitást biztosít a vevőknek és az eladóknak, ezért a módszer kívülről egyáltalán nem kelt gyanút, a vevők csupán annyit látnak, hogy az NFT sokszor cserélt gazdát.

Ezekkel az appokkal bárki csinálhat NFT-ket. Mi is megpróbáltuk Már annyian gazdagodtak meg a digitális műalkotásokból, hogy nekünk is meg kellett próbálnunk.

Bár a módszer már első ránézésre is illegálisnak tűnik, Jarod Koopman, az USA adóhatóságának kiberbűnözési osztályának az igazgatója az NBC-nek elmondta, hogy a kriptopiacra jelenleg semmilyen olyan szabályozás nem vonatkozik, mint a hagyományos pénzügyi szektorra, így azzal sem tudnak mit kezdeni, ha valaki szándékosan manipulálja a piacot.

Hogy egyáltalán megéri-e ilyen módszerekhez folyamodni, az a statisztikák alapján nem egyértelmű, ugyanis a Chanalysis szerint a legtöbb kereskedő, aki belevágott, végül veszteségesen szállt ki a dologból. A belterjes kereskedelem rekordere például nem kevesebb, mint 830 üzletet bonyolított le a saját tárcái között, ami után akkora összegű jutalékot (gas fee, azaz benzinpénz a hivatalos megnevezése) kellett fizetnie, hogy végül 8000 dollár mínuszban zárt. A Chainalysis azt is kimutatta, hogy a 262 eladóból mindössze 110-en tudtak profitot termelni, ők viszont annyit kerestek a tranzakciókon, hogy összességében kilencmillió dolláros profitra tettek szert, ami jóval több, mint amennyit a sikertelen kereskedők elbuktak a csaláson.

Az biztos, hogy aki most akar NFT-be fektetni, annak érdemes nagyon körültekintőnek lennie, hiszen az sem biztos, hogy amit eredeti műalkotásként megvesz, az valóban az eladó szellemi tulajdonát képezi. Az egyik legnagyobb NFT-készítő oldal, az OpenSea például alig egy hete jelentette be, hogy korlátozza az egy főre eső NFT-készítést, miután felfedték, hogy a náluk készített nem helyettesíthető tokenek 80 százaléka hamisítvány vagy egyszerű spam.

(Futurism, Borítókép: NFT-kiállítás a moszkvai Vörös Október művészeti központban, Fotó: Anton Novoderezhkin/TASS/Getty Images)

Dollármilliókért cserélnek gazdát a virtuális ingatlanok A metaverzum találkozása az NFT-kkel eléggé feltornázta a virtuális földek értékeit.