Mark Zuckerberg október végén jelentette be, hogy a a Facebookot, Instagramot és Whatsappot is magában foglaló vállalat nevét Metára változtatják meg, a következő években pedig elsősorban a metaverzum kifejlesztésére fognak koncentrálni. Azt ugyan egyelőre senki sem tudja, pontosan milyen is lesz a metaverzum, Zuckerberg elmondása alapján mindenesetre egy olyan virtuális világ képe rajzolódik ki, ami a kiterjesztett és a virtuális valóság összefonódásával jóval kézzelfoghatóbbá teszi a ma még főleg a számítógépek és telefonok kijelzőjére szorítkozó interakciót az emberek között. A Facebook vezetője azt is leszögezte, hogy a metaverzumot nem egyedül készülnek kifejleszteni, hanem elképzelésük szerint abból mindenki kiveszi majd a részét - ahhoz hasonlóan, ahogyan az internet fejlődött az elmúlt évtizedekben.

Nem meglepő, hogy Zuckerberg bejelentése után a "metaverzum" pillanatok alatt 2021 egyik legfelkapottabb kifejezése lett, ami a jelek szerint azoknak a cégeknek a népszerűségére is jó hatással volt, akik már korábban belevágtak valamilyen virtuális világ fejlesztésébe - különösen, ha ez összekapcsolódik az év másik rendkívül népszerű IT-s jelenségével, az NFT-kkel is. Ahogy arról a Business Insider beszámolt, a Token.com szerdán bejelentette, hogy az egyik leányvállalatuk, a kifejezetten virtuális ingatlanpiacra szakosodott Metaverse Group 2,43 millió dollárnak megfelelő összegért vásárolt meg egy jó fekvésű ingatlant a Decentraland nevű játékban, ami mai árfolyamon nagyjából 800 millió forintnak megfelelő összeget jelent.

A leginkább a Minecrafthoz vagy a Second Life-hoz hasonlítható Decentralandben a felhasználók NFT-ket vásárolhatnak meg parcellaként, a Metaverse Group pedig ebből vett meg 116-ot, ami nagyjából 565 négyzetméternek felel meg. A Decentralendet eredetileg még 2015-ben hozta létre két argentin fejlesztő, Ari Meiloch és Esteban Ordano, de a nyilvánosság számára csak 2020 februárjában tették elérhetővé. A játékban bárki a saját ízlésének megfelelően építhet virtuális ingatlanokat, amelyek ára már eddig is szépen növekedett, júniusban például valaki 259 parcelláért fizetett ki csaknem egymillió dollárt, ami több, mint a manhattani lakások átlagára.

Ahogy korábban már írtunk róla, a nem helyettesíthető tokenek (azaz az NFT-k) olyan egyedi kriptovaluták, amelyek blokklánc-alapú virtuális okiratként működnek, lehetővé téve, hogy a vásárló tulajdonjogot szerezzen a virtuális javak felett. Bár az első ismert NFT már 2014-ben megjelent a piacon, a jelenség idén robbant be igazán a köztudatba: februárban valaki 580 ezer dollárt, csaknem 200 millió forintot fizetett a Nyancat-gif NFT-változatáért, nem sokkal később a Twitter alapítója, Jack Dorsey 2,9 millió dollárért adta el az első tweetjét, márciusban pedig a Christie's aukciósház árverésén valaki 69 millió dollárt, azaz 22,5 milliárd forintot fizetett ki egy árverésre bocsátott NFT-műalkotásért. A nem helyettesíthető tokenek körüli felhajtás azóta sem csillapodott; 2021 harmadik negyedévében már 10,7 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát a különböző NFT-k, ami nagyságrendileg akkora összeg, mint amennyi bevételt a világ egyik legnagyobb okostelefon-gyártója, a Xiaomi elkönyvelhetett ugyanebben az időszakban.

A metaverzum és az NFT-k berobbanását a köztudatba nem csak a Decentraland érezte meg, szerdán az Axie Infinity játék készítői is arról számoltak be, hogy valaki 2,3 millió dollárért vásárolt náluk digitális földet. A vietnami Sky Mavis által létrehozott játékban a játékosoknak különböző lényeket kell nevelgetniük, majd azokkal harcolniuk más játékosok lényei ellen, amivel valódi pénzre váltható tokeneket szerezhetnek. Az elsősorban a Fülöp-szigeteken népszerű játék emiatt sok embernek az elsődleges megélhetési forrást jelenti.

Az NFT-kkel kapcsolatban a szakértők között sincs egységes konszenzus; amíg sokan a decentralizált digitális világ egyik újabb mérföldkövét látják a nem helyettesíthető tokenekben, mások arra figyelmeztetnek, hogy az NFT-jelenség egy lufi, ami hamarosan ki fog pukkadni. Az viszont tény, hogy az NFT-ket és a metaverzumot összekötő vállalkozások jelenleg igencsak sokat profitálnak az őket övező figyelemből: a CoinMarketCap adatai szerint a Decentraland saját kriptovalutájának, a manának az árfolyama 38%-ot emelkedett egy hét alatt, miközben a The Sandbox nevű játék sand nevű tokenje 74, a Gala Games gala tokenje pedig 150%-os növekedést ért el.

További cikkek a témában:

Így keresett egy tizenkét éves srác közel ötvenmillió forintnak megfelelő összeget NFT-kkel A titok a fura bálnákban keresendő.

Egyetlen pixelért négyszázmillió forintnak megfelelő összeget fizetett valaki És hogy mit lehet vele csinálni? Például elégetni, mármint digitálisan, aztán a „hamvakból” újabb műalkotást vásárolni.

Mi ez az egész NFT mánia, és hogy érhet egyetlen fájl húszmilliárd forintot? Buta őrület vagy a gyűjtőszenvedély digitális szintlépése?