Olyan sok problémás tartalmat látnak a magyar gyerekek online, hogy már eszükbe sem jut, hogy jelentsék azokat

2024 / 02 / 22 / Pőcze Balázs
Olyan sok problémás tartalmat látnak a magyar gyerekek online, hogy már eszükbe sem jut, hogy jelentsék azokat
Az Egyesült Államokban KOSA (Kids Online Safety Act, a Gyermekek online biztonságáról szóló törvény) néven új gyermekvédelmi törvényt írtak, illetve kezdenek elfogadni, amely részben a közösségi platformokat teszi felelőssé a gyerekek mentális és egyéb problémáiért. De vajon tényleg féltenünk kell a gyerekeinket, és ha igen, pontosan mitől? A napokban egy klinikai pszichológust kérdeztünk a tapasztalatairól, most a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Kommunikációs Igazgatóságát.

A Hatóság három évvel ezelőtti kutatása szerint a hét és tizenhat év közti gyerekek és fiatalok zöme használ regisztrációt igénylő közösségi platformokat: a tizenegy-tizenkét éveseknek már több mint a fele, a tizenöt-tizenhat éveseknek közel kilencven százaléka. A 2020-as mintavétel során a Facebook, a YouTube, az Instagram és a TikTok voltak a legnépszerűbbek, de ez azóta, az utóbbi szolgáltatás előretörésével, könnyen lehet, hogy változott. A nagy és reprezentatív mintán elvégzett kutatás szerint a fiatalok háromnegyede saját néven, több mint a felük fotóval regisztrál. Igaz, 2017-ben még több mint a harmaduk árulta el a profilján, hogy hova jár iskolába, három évvel később már csak a negyedük. Ha ismeretlen jelöli be őket, csak a tizenkét százalékuk fogadja el azt, a többiek a szüleikhez vagy a barátaikhoz fordulnak, illetve túlnyomórészt elutasítják a közeledést.

Ki mit tud?

Az NMHH tíz éve hozta létre az első Bűvösvölgyet, a 9-16 éveseknek kialakított médiaértés-oktató központját, amelyet két másik helyszín követett. Kíváncsiak voltunk rá, hogy az ottani tapasztalatok alapján mit tudnak és mit nem tudnak a gyerekek a közösségi médiáról. Például megemlítik, hogy "ha gyakran kedvelnek és kommentelnek videójátékokról szóló bejegyzéseket, akkor több játékkal kapcsolatos tartalommal fognak találkozni", ugyanakkor a pedagógusok szerint "kevesen tudják, hogy online tevékenységüket algoritmusok követik és elemzik, (...) hogy megragadják és minél tovább a platformhoz kössék a figyelmüket." Sajnos a szakemberek úgy látják, hogy olyan gyakran találkoznak a fiatalok "problémás", akár a szexuális zaklatást kimerítő tartalmakkal, hogy már eszükbe sem jut jelenteni azokat. Azért, hogy az online zaklatás kezeléséről tudjanak ismereteket közvetíteni, egy szerepjátékon keresztül mutatnak be fiktív, de valóságos helyzeteket.

Mivel az NMHH üzemeltet egy Internet Hotline nevű szolgáltatást, amelyen "bárki bejelentheti a világhálón található jogellenes vagy kiskorúakra káros tartalmakat", kíváncsiak voltunk, hogy ide milyen, a gyerekükkel kapcsolatos ügyekben fordulnak a szülők. 2023-ban a bejelentéseik több mint hatvan százaléka a Facebookra vonatkozott, több esetben arról számoltak be, hogy "gyermeküket a közösségimédia-platformon keresztül egy felnőtt próbálta meg behálózni, szexuális céllal zsarolni." Ugyanakkor a nem csak gyerekekre vonatkozó bejelentések csupán tizenöt százaléka érintette a nagyobb közösségimédia-platformokat, leggyakrabban a Facebookot, a YouTube-ot és az Instagramot. Ezeket a TikTok, a Reddit, a Facebook Messenger, a Discord és a Twitter/X követte.

A tavaly érkezett összes bejelentés több mint negyven százaléka a gyermekpornográfia kategóriából került ki,

de az NMHH Kommunikációs Igazgatósága kiemelte, hogy ezek a tartalmak jellemzően nem közösségimédia-platformokon voltak elérhetőek. 2021-ben 5508 darab bejelentés érkezett az Internet Hotline-ra, 2022-ben 2758, 2023-ban 2047 - azonban hozzátették, hogy az ügyek összességében sokkal összetettebbek és sok esetben súlyosabbak voltak, mint a korábbi években.

Az Internet Hotline által megjelölt tartalmaknak az NMHH Kommunikációs Igazgatósága szerint a platformok "kiemelt moderátori figyelmet, gyorsabb eljárást biztosítanak", partnereik a Metának, a YouTube-nak, a TikToknak és a Discordnak. "Elemzőink a szolgáltatóktól jellemzően azt kérik, hogy a közösségi irányelveik alapján vizsgálják meg a bejelentésben megjelölt, feltételezhetően irányelvekbe ütköző tartalmat, és tegyék meg a szükséges intézkedést". Kiemelték, hogy ahhoz, hogy segíteni tudjanak, előbb a platformokhoz kell, hogy forduljunk, ugyanakkor azok a kiskorúakat érintő hatósági jelzéseket a tapasztalataik szerint "kiemelten kezelik". Azt viszont sajnos megbecsülni sem tudták, hogy hányan lehetnek azok, akiket online sérelmek érnek, de nem fordulnak segítségért az Internet Hotline-hoz.

Nárcizmus, testképzavar, állandó készenlét - ezért veszélyes a gyerekekre a közösségi média a klinikai pszichológus szerint Miközben az Egyesült Államokban gyermekvédelmi törvényt írtak a digitális eszközökre kihegyezve, Tari Annamária klinikai pszichológust és pszichoterapeutát arról kérdeztük, hogy kell-e féltenünk ezektől a platformoktól a gyerekeinket, és ha igen, pontosan mitől.

(Borítókép: Milan Kostic/Getty Images)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Olcsóbb és több inzulin – ezt ígéri a biotechnológiai csoda, a barna tehén, amely nem csak tejet, de mellette humán inzulint is termel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.