A Hatóság három évvel ezelőtti kutatása szerint a hét és tizenhat év közti gyerekek és fiatalok zöme használ regisztrációt igénylő közösségi platformokat: a tizenegy-tizenkét éveseknek már több mint a fele, a tizenöt-tizenhat éveseknek közel kilencven százaléka. A 2020-as mintavétel során a Facebook, a YouTube, az Instagram és a TikTok voltak a legnépszerűbbek, de ez azóta, az utóbbi szolgáltatás előretörésével, könnyen lehet, hogy változott. A nagy és reprezentatív mintán elvégzett kutatás szerint a fiatalok háromnegyede saját néven, több mint a felük fotóval regisztrál. Igaz, 2017-ben még több mint a harmaduk árulta el a profilján, hogy hova jár iskolába, három évvel később már csak a negyedük. Ha ismeretlen jelöli be őket, csak a tizenkét százalékuk fogadja el azt, a többiek a szüleikhez vagy a barátaikhoz fordulnak, illetve túlnyomórészt elutasítják a közeledést.

Ki mit tud?

Az NMHH tíz éve hozta létre az első Bűvösvölgyet, a 9-16 éveseknek kialakított médiaértés-oktató központját, amelyet két másik helyszín követett. Kíváncsiak voltunk rá, hogy az ottani tapasztalatok alapján mit tudnak és mit nem tudnak a gyerekek a közösségi médiáról. Például megemlítik, hogy "ha gyakran kedvelnek és kommentelnek videójátékokról szóló bejegyzéseket, akkor több játékkal kapcsolatos tartalommal fognak találkozni", ugyanakkor a pedagógusok szerint "kevesen tudják, hogy online tevékenységüket algoritmusok követik és elemzik, (...) hogy megragadják és minél tovább a platformhoz kössék a figyelmüket." Sajnos a szakemberek úgy látják, hogy olyan gyakran találkoznak a fiatalok "problémás", akár a szexuális zaklatást kimerítő tartalmakkal, hogy már eszükbe sem jut jelenteni azokat. Azért, hogy az online zaklatás kezeléséről tudjanak ismereteket közvetíteni, egy szerepjátékon keresztül mutatnak be fiktív, de valóságos helyzeteket.

Mivel az NMHH üzemeltet egy Internet Hotline nevű szolgáltatást, amelyen "bárki bejelentheti a világhálón található jogellenes vagy kiskorúakra káros tartalmakat", kíváncsiak voltunk, hogy ide milyen, a gyerekükkel kapcsolatos ügyekben fordulnak a szülők. 2023-ban a bejelentéseik több mint hatvan százaléka a Facebookra vonatkozott, több esetben arról számoltak be, hogy "gyermeküket a közösségimédia-platformon keresztül egy felnőtt próbálta meg behálózni, szexuális céllal zsarolni." Ugyanakkor a nem csak gyerekekre vonatkozó bejelentések csupán tizenöt százaléka érintette a nagyobb közösségimédia-platformokat, leggyakrabban a Facebookot, a YouTube-ot és az Instagramot. Ezeket a TikTok, a Reddit, a Facebook Messenger, a Discord és a Twitter/X követte.

A tavaly érkezett összes bejelentés több mint negyven százaléka a gyermekpornográfia kategóriából került ki,

de az NMHH Kommunikációs Igazgatósága kiemelte, hogy ezek a tartalmak jellemzően nem közösségimédia-platformokon voltak elérhetőek. 2021-ben 5508 darab bejelentés érkezett az Internet Hotline-ra, 2022-ben 2758, 2023-ban 2047 - azonban hozzátették, hogy az ügyek összességében sokkal összetettebbek és sok esetben súlyosabbak voltak, mint a korábbi években.

Az Internet Hotline által megjelölt tartalmaknak az NMHH Kommunikációs Igazgatósága szerint a platformok "kiemelt moderátori figyelmet, gyorsabb eljárást biztosítanak", partnereik a Metának, a YouTube-nak, a TikToknak és a Discordnak. "Elemzőink a szolgáltatóktól jellemzően azt kérik, hogy a közösségi irányelveik alapján vizsgálják meg a bejelentésben megjelölt, feltételezhetően irányelvekbe ütköző tartalmat, és tegyék meg a szükséges intézkedést". Kiemelték, hogy ahhoz, hogy segíteni tudjanak, előbb a platformokhoz kell, hogy forduljunk, ugyanakkor azok a kiskorúakat érintő hatósági jelzéseket a tapasztalataik szerint "kiemelten kezelik". Azt viszont sajnos megbecsülni sem tudták, hogy hányan lehetnek azok, akiket online sérelmek érnek, de nem fordulnak segítségért az Internet Hotline-hoz.

Nárcizmus, testképzavar, állandó készenlét - ezért veszélyes a gyerekekre a közösségi média a klinikai pszichológus szerint Miközben az Egyesült Államokban gyermekvédelmi törvényt írtak a digitális eszközökre kihegyezve, Tari Annamária klinikai pszichológust és pszichoterapeutát arról kérdeztük, hogy kell-e féltenünk ezektől a platformoktól a gyerekeinket, és ha igen, pontosan mitől.

(Borítókép: Milan Kostic/Getty Images)