Oroszország az elmúlt hetekben mintegy 130 ezer katonát sorakoztatott fel az orosz-ukrán határon, Fehéroroszországban és a Krím-félszigeten, és bár orosz tisztségviselők szerint csupán hadgyakorlatot folytatnak, több hírszerzési forrás szerint akár napokon belül kezdetét veheti egy Ukrajna elleni háború.

A helyzetről kedden is ellentmondásos információk érkeztek, mert miközben Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy elkezdték kivonni a csapataikat az ukrán határ térségéből, a Kreml arra szólította fel az orosz elnököt, hogy ismerje el az ukrajnai szakadár területek, azaz a luhanszki és a donyecki régió függetlenségét, ami érvénytelenítené a 2014-ben aláírt minszki jegyzőkönyvet. Egyelőre azt sem lehet biztosan tudni, hogy az orosz csapatok valóban elkezdtek-e visszavonulni az ukrán határról, ezzel kapcsolatban feltehetőleg csak a következő napokban kapunk majd egyértelmű választ.

Ukrán légierő

Ha valóban háborúra kerülne sor, a légierő kulcsfontosságú szerepet játszana ennek kiementelében, az erőviszonyok alapján pedig Ukrajnának semmi esélye sem lenne arra, hogy megtartsa az ellenőrzést a légtere felett: a Popular Mechanics elemzése szerint az orosz légierő akár 24 órán belül teljesen átvehetné a kontrollt az ukrán légtér felett, amivel kényelmes helyzetet teremthetnének a szárazföldi csapatok előrenyomulásának.

Az ukrán légierő mindössze 69 vadászgépet tud felsorakoztatni, ráadásul nem lehet biztosan tudni, hogy ezek közül hány van hadra fogható állapotban. A flottájuk MiG-29-esekből és Szuhoj Szu-27-esekből áll, vagyis egytől-egyig régebbi típusú, még a Szovjetunióban gyártott repülőgépekről van szó, amelyek ennek következményeként mára elavultak, többek között a modernebb fegyverrendszerekkel sem kompatibilisek. Bár Ukrajna az elmúlt időszakban modernizálta a vadászgépei egy részét, amelyeket többek között modernebb navigációs és radarrendszerrel, sisakokba épített célzórendszerrel, automatikus rakétaelhárító-rendszerekkel és modernebb fedélzeti számítógéppel láttak el, ám ezeknek a gépeknek a száma elhanyagolható, egy Oroszországgal való háborúban pedig nem jelentetnének döntő különbséget.
A légierő további gépeiről nagyjából ugyanez mondható el: a Szu-24-es és Szu-25-ös csatarepülőgépekből és Mi-24-es helikopterekből álló flotta meglehetősen elavultnak számít, így mind az orosz légierővel, mind a légvédelemmel szemben meglehetősen kiszolgáltatott lenne.

Így fest egymáshoz képest az együttes orosz-kínai és NATO haderő Kinek mennyi helikoptere, vadászgépe, anyahajója és aktív személyzete van, Illetve hogyan oszlanak meg a nukleáris fegyverek? – ezekre a kérdésekre kapunk egyszerű, számszerű választ.

Az ukrán légvédelem is kivétel nélkül régebbi típusú fegyverekből áll össze: az SZ-300-as, 2K12 Kub, 9K37 Buk és 9K330 Tor típusú légvédelmi rakétarendszerekből összesen mintegy 500 áll az ukrán hadsereg rendelkezésére, amelyeket mind a '90-es évek előtt fejlesztettek ki. Az ukránok fegyverarzenáljában emellett többféle vállról indítható rakétát is találunk, mint amilyen a Raytheon és a Lockheed Martin által kifejlesztett Javelin, amely elsősorban helikopterekre vagy az alacsonyan szálló csatarepülőgépekre jelenthet veszélyt.

Orosz légierő

Az orosz légierő ezzel szemben több mint ezer vadászgéppel rendelkezik, amelyek között szép számmal találhatók újabb típusok vagy felújított repülőgépek is. Szu-27-es típusú gépekből például több mint 350 darab áll a rendelkezésükre főként Szu-30SM, Szu-34 és Szu-35S típusú gépek formájában, amelyek az ukrán Szuhojoknál modernebb radarrendszerrel, elektronikával és fegyverrendszerekkel vannak ellátva. Az oroszok a vadászgépek mellett a térségbe vezényeltek több Tu–22M szuperszonikus bombázót valamint Szu-25SM típusú csatarepülőgépet is, ami az ukrán légierő által is használt Szu-25-ösök modernizált, nagyobb támadóerővel és fejlettebb védelmi rendszerrel ellátott változata.

Oroszország a hírek szerint jelentős mennyiségű SZ-400 légvédelmi rakétarendszert is felsorakoztatott az Ukrajnával határos területeken, amely nagyjából 250 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, így akár orosz területről is hatékonyan alkalmazhatók az ukrán légierővel szemben. Az orosz hadsereg a légitámadásokat minden bizonnyal Iszkander ballisztikus rakétarendszerrel is támogatná, amelyből a The Wall Street Journal szerint szintén jelentős számú egységet sorakoztattak fel az orosz-ukrán határon valamint Fehéroroszországban és a Krím-félszigeten, így már a támadás első órájában 448 rakétát tudnának kilőni a célpontokra. Az akár nukleáris robbanófejjel is felszerelhető rakétákkal Oroszország rendkívüli pusztítást okozhatna az ukrán repülőterekben, katonai létesítményekben, a csaknem 500 kilométeres hatótáv pedig azt jelenti, hogy a rakéták Ukrajna területének mintegy 95 százalékát elérnék.

Az orosz légvédelem hatékonysága miatt a The Drive elemzése szerint az is elképzelhető, hogy Ukrajna inkább egyáltalán nem vetné be a légierőt a keleti területeket célzó orosz támadás esetén, helyette pedig elsősorban a légvédelemre alapoznának, amellyel valamelyest lelassíthatnák az orosz támadást. Bár nem kérdés, hogy egy nyílt háborúban az orosz légierő gyorsan az ukrán fölé kerekedne, ugyanakkor létezik olyan forgatókönyv, amelyben Ukrajna elhúzódó háborúra kényszeríthetné Oroszországot, ez pedig minden bizonnyal nekik sem áll érdekükben.

(Fotó: Marina Lystseva/TASS/Getty Images, Nicolas Economou/NurPhoto/Getty Images, Yuri Smityuk/TASS/Getty Images)

Hacktivisták sikerrel támadták meg a belarusz vasút szervereit, hogy lassítsák az orosz csapatok mozgását A "Kiberpartizánok" zsarolóvírussal kódolták a szervereket, és két követelést fogalmaztak meg.