A kriptovaluta kétségkívül az elmúlt évek egyik legfelkapottabb technológiai vívmánya, amiből a vásárlóknál is jobban profitáltak azok a cégek, akik az ilyen digitális, blockchain-alapú fizetőeszközök adásvételére szakosodtak. A Coinbase, a Crypto.com, a Gemini, a BlockFi és még sokan mások szinte egyik pillanatról a másikra, a semmiből váltak milliárdos vállalkozásokká, a nevüket pedig ma már azok is ismerik, akik soha a közelébe sem mentek a bitcoinnak. A mindössze 2016-ban alapított Crypto.com például tavaly azt is elérte, hogy róluk nevezzék el a Los Angeles-i Staples Centert, ahol többek között a Los Angeles Lakers kosárlabdacsapat is játssza a hazai meccseit, és a két hete megrendezett forma-1-es Miami Nagydíjnak is ők voltak a névadó szponzorai.
A hirtelen a világ legnagyobb cégei közé felsorakozott kriptocégek az elmúlt időszakban számolatlanul szórták a pénzt, a februári Super Bowlon például a Crypto.com mellett az FTX Trading és a Coinbase is milliókért vásárolt magának reklámhelyet, utóbbi a hírek szerint mintegy 14 millió dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több mint ötmilliárd forintot fizetett egy félperces szpotért.
Bár a kriptovaluták értékének csökkenése már tavaly év végén megkezdődött, a nagy kriptocégeket ez sokáig látszólag egyáltalán nem zavarta, az elmúlt hetekben viszont több olyan esemény is történt, ami arra utal, hogy az iparági szereplők közül is egyre többen látják borúsan a helyzetet. Ennek egyik jele, hogy a nagyobb kriptotőzsdék közül az elmúlt időszakban szinte mindegyik cég komolyabb leépítési hullámot jelentett be: a Coinbase 1100 dolgozójától válik meg, ami a teljes munkaerő nagyjából 18%-át jelenti, a Crypto.com 260 dolgozótól vesz búcsút, a BlockFi a munkatársai 20%-át bocsátja el, míg a Facebook születésében is közreműködő Winklevoss-testvérek által alapított Gemini 10%-os leépítést jelentett be. Utóbbi a dolgozóknak küldött memóban a helyzetet a "jelenlegi makrogazdasági környezettel és a geopolitikai zűrzavarral" indokolta, amelyben ugyanúgy szerepet játszik az ukrajnai háború, mint az amerikai központi banknak, a Federal Reserve-nek (FED) az agresszív kamatemelései, amivel az inflációt igyekeznek megfékezni. Utóbbi szempontból a kriptovilágnak egyáltalán nem jó hír, hogy a legutóbbi, pénteken kiadott inflációs adatok rekordmértékű áremelkedést mutattak, így a szakértők arra számítanak, hogy további kamatemelések várhatóak a FED részéről.
Ezek a folyamatok erősen meglátszanak a legnagyobb kriptovaluta, a bitcoin árfolyamán is, amely a novemberi 68 ezer dolláros csúcsról június elejére az értékének mintegy 65%-át veszítette el. A bitocin árfolyama sokáig a 28 ezer dolláros határ környékén mozgott, azonban vasárnap este és kedd reggel között újabb jókora eséssel 22 ezer dollár alá csökkent az értéke. A zuhanás nem kis részben tulajdonítható annak, hogy a Celsius Network nevű kereskedési platform hétfőn befagyasztotta a kriptovaluták eladását és átutalását, mintegy 12 milliárd dollárnyi kritptotulajdont zárolva, ami tovább növelte a befektetők közötti pánikot. Ha ez nem lenne elég, ugyanezen a napon az egyik legnagyobb kriptotőzsde, a Biance is bejelentette, hogy egy időre felfüggesztik a bitcoinok kivételét, igaz, a kereskedés három óra után zavartalanul folytatódott.
Talán az intézményi és kisbefektetőknél is rosszabbul járt a bitcoin árfolyamának összeomlásával Salvador, ahol a kritpovaluta tavaly szeptember óta hivatalos fizetőeszköznek számít. Az ország elnöke, Nayib Bukele korábban egy "bitcoinváros" felépítését is tervezte, most viszont leginkább amiatt aggódhat, hogy az általa állami pénzen eddig megvásárolt bitcoin csaknem az értéke felét elvesztette. A Vice szerint Bukele tavaly október óta összesen 2301 bitcoint vásárolt átlagosan 45 908 dolláros áron, ami összesen 105,6 millió dolláros befektetést jelent, ez pedig azt jelenti, hogy a közép-amerikai ország jelen állás szerint mintegy 40 milliárd forintot bukott az üzleten.
Számos szakértő a mostani helyzetet a 2000-es évek elejének nagy "dotkomlufijához" hasonlítja, amikor a '90-es években megjelent, és hirtelen hatalmas piaci kapitalizációra szert tevő internetes cégek mögül elfogyott a befektetői bizalom, a pánikszerű eladási hullámot pedig csak a legstabilabb alapokkal rendelkező vállalatok (például az Amazon és az e-Bay) élték túl. A The New York Timesnak nyilatkozó elemzők szerint a kriptocégek közül minden bizonnyal többen fognak talpon maradni, ugyanakkor a mostani vihar kétségkívül meg fogja mutatni, hogy melyik cégek rendelkeznek valódi alapokkal, és kik azok, akiket az utóbbi időben "túlhájpoltak" a nagy kriptolázban.
(Borítókép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images)