Az orosz Luna-25 űrszonda helyi idő szerint augusztus 11-én indult el egy Szojuz-2 Fregat hordozórakéta segítségével az űrbe, hogy később, a Holdhoz érve, annak déli sarkvidékén landoljon és ott megfigyeléseket végezzen a regolittal, az exoszférával és az égitest más jellemzőivel kapcsolatban. A leszállóegység lehet az első orosz űreszköz az 1976-ban a Holdra érkező Luna-24 után, amely az égitest felszínére ereszkedik és egyúttal az első olyan leszállóegység, ami a déli pólus környékét térképezi fel.

Ez utóbbi cím elnyeréséért a Luna-25 szoros versenyben áll az indiai Chandrayaan-3 misszióval, amely szintén a Hold déli-sarkának közelében landol majd és amelyet július 14-én indítottak útnak: a tervek szerint a Chandrayaan-3 augusztus 23-án, míg a Luna-25 már akár augusztus 21-én megkísérelhetné a landolást. Bár a két leszállóegység más-más helyszínen végzi majd munkáját és a felépítésük is jelentősen különbözik bizonyos tekintetben (a Chandrayaan-3 részét képezi egy holdjáró is, ami a leszállóegységtől eltávolodva gyűjthet mintákat), de egy sikeres első leszállás mégis fontos eseményt jelent majd, mivel az erre vállalkozó küldetések a közelmúltban kudarcba fulladtak. Az indiai Chandrayaan-2 misszió 2019-ben hiúsult meg, mikor az űreszköz a felszínnek csapódott, a rakományai között fagyasztott medveállatkákat is szállító Beresheet szintén hasonló sorsa jutott 2019 áprilisában, bár az izraeliek űreszköze nem a déli sarkvidéket, hanem a Mare Serenitatist célozta.

Az azonban még kérdéses, hogy a mostani két misszió vajon sikeres lesz-e, a Luna-25-ről legalábbis szombaton rossz híreket közölt a Roszkoszmosz. Ahogy azt a Tass hírügynökség közleményében is megosztották: egy pontosabban meg nem határozott "abnormális szituáció" alakult ki, mikor a leszállóegység a landolást megelőző Hold körüli pályájára állt volna. Moszkvai idő szerint délután, 14 óra 10 perckor küldtek utasítást az űreszköz számára a pályamódosításról, a művelet közben azonban vészhelyzet lépett fel és a manővert nem sikerült a szükséges paraméterek szerint végrehajtani. A szűkszavú közleményben szombat esti hírek szerint egyelőre nem részletezték ennél jobban a helyzetet, de az eseményeket vizsgálják a Roszkoszmosz munkatársai.

A Chandrayaan-3 mindeközben az ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet) augusztus 19-ei jelentése alapján 113 km x 157 kilométeres pályán kering a Hold körül és augusztus 20-án készül a következő manőverre, aminek során tovább csökken a sebessége, hogy megfelelő pályára állhasson a landolás előtt. Maga a leszállási folyamat bonyolultnak ígérkezik: a leszállóegység pozícióján is változtatnak majd, később pedig ereszkedés közben folyamatosan monitorozzák a környezetet és az űreszköz állapotát, hogy a lehetséges akadályokat időben észleljék. A Chandrayaan-3, pontosabban a Vikram leszállóegység és a holdjáró, a Hold egyenlítőjétől délre a 69. szélességi foknál, a Luna-25 (amennyiben sikerül a felmerült problémát megoldani) a 72. szélességi foknál landol, ha minden a tervek szerint alakul.

(Fotó: Roszkoszmosz)