Pusztulást hozhatnak a visszahúzódó gleccserek a ritka alpesi növényfajokra

2021 / 02 / 02 / Perei Dóra
Pusztulást hozhatnak a visszahúzódó gleccserek a ritka alpesi növényfajokra
Magasan a hegyek tetején, ahol a szélerősség és az időjárás elviselhetetlen az ember számára, a talaj pedig nem kedvez a fák növekedésének, ott élnek Földünk legszokatlanabb növényei. Vegyük például a kövirózsát, ami saját DNS-ének gyors megjavításával védekezik az ultraibolya-sugárzás ellen. De említhetnénk akár a próteaféléket is, melyek effektíve szorosan "összebújnak" a talajon, ezáltal menedéket biztosítanak maguknak a felettük tomboló szélvihartól. Védekezési mechanizmusuk további előnye, hogy ily módon az elhalt növények is a helyükön maradnak, a belőlük keletkező komposztanyag és nedvesség pedig jót tesz a kopár, száraz talajnak, és kedvez az új fajok kialakulásának. Ám ahogy bolygónk klímája fokozatosan melegszik, úgy tűnik el a hegyvonulatok jégtakarója, ami bizonytalan jövőképet vetít a növényvilág elé.

Egy, a Frontiers in Ecology and Evolution szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerzői arra jutottak, hogy az olasz Alpok négy gleccserén megtalálható alpesi növényfajok egyötöde valószínűleg kihal, amint a gleccserek eltűnnek a magas hegyekből. A problémát súlyosbítja, hogy ezek az európai fajok sehol máshol nem élnek meg a Földön.

{{https://raketa.hu/a-foldon-talalhato-novenyek-negyven-szazaleka-hamarosan-kihalhat

Szimbiózisban élnek a gleccserekkel

A tanulmány az észak-olaszországi Ventina gleccsert vizsgálta, melynek mérete évente mintegy harminc méterrel csökken, és emiatt évezredek óta jéggel borított területek bukkannak a felszínre. A régmúlt idők hűvösebb hőmérséklete és a gyakori havazás kedvezett a gleccserek fejlődésének, a melegebb és kevésbé havas időszakok azonban fordítottak a dolgon. A tudósok ezért a gleccserek visszavonulásának kezdete óta tanulmányozzák a talaj növényzetének változását. Az alábbi fotón a gleccserboglárkát, az egyik veszélyeztetett növényt láthatjuk:

A szerzők szerint a folyamat némileg hasonlít a kertészkedéshez: ha a talaj akárcsak egy rövid időre parlagon marad, a gyomnövények idővel akkor is elszaporodnak. Huzamosabb idejű elhanyagoltságnál pedig akár komplett növényközösségek születhetnek. Az újonnan érkezők rendszerint túlnövik és beárnyékolják a korai fajtákat, stabilizálják a talajt, és segítik a nedvesség megtartását, valamint olyan körülményeket teremtenek, amiben még a 'válogatósabb' növények is gyökeret ereszthetnek. A gleccserolvadás nyomán kialakuló talaj azonban kedvezőtlen a ritka alpesi növényfajok túléléséhez, így azok évről évre kénytelenek egyre feljebb és feljebb terjeszkedni a hegyeken. Csakhogy a csúcson túl már nem lesz hova menekülniük.

Valahol alig húsz évet jósolnak a gleccsereknek

Az egyesült államokbeli Montanában, a Glacier Nemzeti Parkban szépséges erdőkben és festői hegyvidékekben gyönyörködhetnek az arrajárók, ám a vidék nevét adó gleccserekből sajnos egyre kevesebb van. Noha korábban a parkot százötven jégfolyam gazdagította, mára ezek közül huszonhat is elég nagy ahhoz, hogy hivatalosan gleccsernek nevezhessük őket.

Ez nemcsak a természeti kincsek pusztulása miatt katasztrófa, de a kutatók az emberiség sorsát illetően is aggódnak.

Egy kutatás szerint lassan elkerülhetetlen látszik, hogy az USA negyvennyolc alacsonyabban fekvő államából egy-két évtizeden belül teljesen eltűnjenek a gleccserek. Az US Geological Survey - geológiai megfigyelő központ - és a Portlandi Állami Egyetem analízise szerint a folyamatos felmelegedés Montana gleccserei között is pusztít. A szerzők szerint a gleccserek átlagosan harminckilenc százalékkal visszaszorultak, néhány kiugró esetben pedig az elmúlt ötven év során a jég nyolcvanöt százaléka is felolvadt. A hivatalos meghatározás szerint csak az összetömörödött hóból és jégből álló folyamot hívjuk gleccsernek, ami minimum tíz hektár felülettel rendelkezik. Az egykor harminckilenc gleccsernek otthont adó nemzeti park folyamából napjainkra mindössze huszonhat maradt. Ez az állapot pedig úgy látszik, csak romlani fog. Dr. Daniel Fagre, a kutatás vezetője szerint néhány évtizeden belül először a coloradói, majd a montanai gleccserek is eltűnnek.

A Montanában látott jelenség sajnos nem egyedi, nagyon is egybevág mindazzal, ami világszerte történik. A legtöbb helyen a gleccsereknek alig több mint húsz évet jósolnak. Lehetséges, hogy Észak-Amerikában hamarosan már csak Alaszkában, illetve annál északabbra fordulnak majd elő ilyen természeti képződmények. A globális felmelegedés hatására bekövetkező olvadás sajnos nemcsak azért szörnyű, mert lassacskán eltűnnek a gyönyörű látványt nyújtó jégfolyamok, hanem mert ez dominószerű környezeti összeomlást okozhat. Mivel a gleccserek java az elmúlt hétezer évben nem szembesült ilyen magas évi átlaghőmérséklettel, számos, az olvadással szemben védtelen állat- és növényfaj kipusztulhat.

További cikkek a témában:

Mi történne a Földdel, ha lemondanánk a húsról? Az elmúlt hatvan évben világszerte négyszeresére nőtt a húsfogyasztás: csak Magyarországon egy ember egy nap százhetvenhét gramm húst eszik, amivel jóval a világátlag felett vagyunk. A kutatók ezért kiszámolták, mi történne, ha az USA-ban eltűnne a hús az étrendből.

Drámai sebességgel, gyorsulva olvad a Föld jégtakarója A Föld sarki jégsapkái 57 százalékkal gyorsabban olvadnak, mint harminc évvel ezelőtt, 1995 óta a becslések szerint 28 millió köbkilométer jég tűnhetett el a tengerekről és a szárazföldekről összesen.

Miért kell fehér ponyvát teríteni a gleccserekre? A gleccserolvadás világszinten súlyos probléma, szakemberek ezúttal az Alpokban próbálják legalább valamelyest mérsékelni a folyamatot.

(Fotó: Wikimedia, Pixabay)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.