Mi történne a Földdel, ha lemondanánk a húsról?
2021 / 01 / 27 / Perei Dóra
Mi történne a Földdel, ha lemondanánk a húsról?
A Scientific Reports szaklapban megjelent tanulmány nem kevesebbet állít, minthogy amennyiben az amerikaiak elhagynák a húst az étrendjükből, évente kétszáznyolcvanmilliárd kilogramm szén-dioxidot megspórolnának a légkörnek. Összehasonlításképp ez nagyjából azt jelentené, mintha hatvanmillióval csökkentenék az utakon közlekedő autók számát.

Az állattenyésztés szénlábnyoma kétségkívül hatalmas, és bár a különféle tanulmányok eredményei némileg eltérhetnek egymástól, a kutatások többsége tizennyolc százalék körülire becsüli az állattartás felelősségét a globális üvegházhatású gázkibocsátásban. Ez több mint a világ összes hajójának, autójának és repülőjének éves szintű kibocsátása. Plusz ne feledkezzünk meg az állattenyésztés talaj- és erdőpusztító hatásáról, valamint az iparág hatalmas vízigényéről. Jelenleg az élhető földterületek ötven százaléka mezőgazdasági célt szolgál, melynek hetvenhét százalékán vagy állattenyésztést, vagy takarmánytermesztést végeznek. Ezzel szemben a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt növényeket mindössze huszonhárom százalékán termelnek.

"Szeretném, ha még legalább tíz évig fogyasztanánk állati eredetű húst, de a jövőnket nem ebben látom" Elképesztő ütemben nő a növényi eredetű élelmiszerek iránti kereslet, különösen a vegaburgereké. De vajon kik a fő fogyasztók, min megy a vita az EU-ban, és egyáltalán: mit érdemes tudnunk a huszonegyedik század húspótlóiról?

Gidon Eshel, a tanulmány szerzője csapatával utánajárt, hogy mi történne, ha az amerikaiak máról holnapra lecserélnék étrendjükben a húst ugyanolyan tápértékkel rendelkező növényi alternatívákra, pontosan ugyanabban a mennyiségben. Eredményeik szerint a váltás harmincöt-ötven százalékkal csökkentené a termőföldek mennyiségét, a legelők használata pedig teljesen feleslegessé válna. Számszerűsítve mindez huszonkilencmillió hektárral kevesebb termőföldet,

hárommilliárd kilogrammal kevesebb műtrágyát jelentene, illetve kétszáznyolcvanmillió tonna légköri szén-dioxiddal spórolna az USA-nak.

Eshel szerint a húspótló növényi alternatívák nyolcvan százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményeznek. Ahogy tanulmányukban fogalmaz, egy "átlagos amerikai napi húsfogyasztása három és fél kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár, míg a tápanyagban azonos növényi alternatívák szénlábnyoma csupán 0.6 kilogramm." A tanulmány többek között a szóját, paprikát, tököt, hajdinát és spárgát vette a növényi étrend alapjául, mivel ezek tápanyagatartalmát egyenértékűnek - sőt tápanyagdúsabbnak - ítélték, mint a húst: a szerzők szerint a felsorolt zöldségekkel elegendő fehérjét, vitamint és esszenciális zsírsavat biztosíthatunk szervezetünknek. Eshel szerint eredményeik abból a szempontból is bizakodásra adnak okot, hogy megmutatják az embereknek, hogy az étrendbeli döntéseik által eldönthetik, mekkora szénlábnyomot hagynak maguk után.

Húsipar helyett növényi húspótló ipar

Egy másik kutatás szerint az Európai Unióban élők körében megduplázódott a vegán életmódot követők száma az elmúlt négy évben úgy az állat- és klímavédelmi, mint az esetleges egészségügyi okok miatt. Hiszen ahogy egyre egyértelműbbé válik, hogy életmódunkkal a Föld soha nem látott léptékű melegedését okozzuk, egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják a húst. A változást a globális élelmiszerpiac is felismerte, így aki a húshoz hasonló növényi alternatívákat keres, az egyre több helyen találhat ilyesmit. A McDonald’s például már több országban vezetett be növényi húspótlókat, a hírek szerint pedig a jövőben tovább bővítik kínálatukat; a Burger King Rebel Whopperje kifejezetten a mindenevőket célozza, akik kevesebb húst szeretnének fogyasztani; a KFC pedig Amerikában növényi alapú csirkeszárnnyal csábítja fogyasztóit. Az Impossible Foods, a Beyond Foods és a többi, hasonló növényi alternatívák piaca a becslések szerint 2030-ra elérheti a nyolcvanmilliárd dollárt. Bizonyos előrejelzések szerint 2040-re a globálisan elfogyasztott “hús” nagy része növényi alapú lesz. Eshel szerint sokan attól tartanak, hogy a húspótló alternatívák tápanyag szempontjából nem megfelelőek, hiába sokkal kedvezőbb a környezeti hatásuk – ezért is szorgalmazza a mostanihoz hasonló tanulmányok elkészülését, amelyek cáfolják ezt a tévhitet, és segítenek az embereknek ráeszmélni: a jövő a növényi étrendé.

Mi van egy adag marhapörköltben?

Az elmúlt hatvan évben négyszeresére nőtt a húsfogyasztás világszerte, ebből csak Magyarországon egy ember egy nap százhetvenhét gramm húst fogyaszt. (Ez körülbelül egy szelet rántott hús és egy kevés felvágott.) Bár az adatokban a halfogyasztás nem szerepel, de még így is a világátlag fölött vagyunk. A legdrasztikusabban Kínában nőtt meg a kereslet a hús iránt,

az ottani fogyasztás a világ háromszázmillió tonnás húsfogyasztásának majdnem egyharmadát, kilencvenötmillió tonnát tesz ki.

A tendencia azt mutatja, hogy mindazon országokban, ahol nő az életszínvonal, ott változnak az emberek táplálkozási szokásai is. Egészen pontosan a keményítőben gazdag ételek iránti kereslet csökken, míg a húsfélék iránti igény növekszik. Szerencsére az emberek ezt már több európai országban felismerték, és emiatt önként csökkentették húsfogyasztásukat. A váltást egyrészt elősegítették a a tömeges állattartás körülményeiről és az állatokkal való kegyetlen bánásmódról szóló dokumentumfilmek, másrészt egyre több kutatás jelenik meg arról, miszerint a feldolgozott, főleg a füstölt és tartósított húskészítmények kifejezetten károsak az egészségre. Az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) egy közleményében kijelentette, hogy a húsfogyasztás az emberiség legégetőbb, megoldásra váró problémája. De miért is? Ez legegyszerűbben úgy szemléltethető, ha megnézzük, mit tartalmaz egy adag marhapörkölt: a haszonállatok zöme növényekkel táplálkozik, melyhez legelőt és takarmányt kell biztosítani. Minél nagyobb az igény a húsra, annál több állatot kell tenyészteni, vagyis a takarmányuk megtermelése egyre nagyobb területet igényel. Az ember az elmúlt évszázadokban az erdők kárára vett el területet az állatok takarmányozásához, tönkretette ezzel a természetes növénytakarót, számos fajt kiírtott, valamint élőhelyet elpusztított. (Egy-egy termőterület kialakításakor állatok ezrei halnak meg a feláldozott erdőkben.)

Nemsokára forgalomba hozzák az első erőszakmentes, laborban növesztett húsból készülő terméket A húsevéshez tömegesen kell az állatokat leölni, ami sokak szerint nem helyes. A globális húsfeldolgozó ipar nem csupán a lelkiismeretünket, de a környezetünket is súlyos mértékben terheli. Szerteágazó hatásaitól gyorsul a bolygó felmelegedése, mérgeződik a talaj és a növényzet, csökken a biodiverzitás. A jövő azonban már megjelent a láthatáron, a laborban növesztett “tiszta hús” képében.

Az állattenyésztés által kibocsátott üvegházhatású gázok egyenértékűnek számítanak az autók és repülőgépek által kibocsátott gázzal, és itt nemcsak a metánról van szó, amit a kérődző állatok termelnek. A termények előállításához szükséges gépek, a szállítás során használt járművek, a marha- vagy sertéstelepeken használt eszközök egytől-egyig szén-dioxidot bocsátanak ki, ráadásul roppant energiaigényesek. Emellett – és ez a legfontosabb szempont – a hús előállításához rengeteg víz kell. Egy kilogramm sertéshús előállításához hatezer liter, egy kilogramm marhahús előállításához tizenötezer liter ivóvíz. Csak a tisztánlátás kedvéért, ezen mennyiség nagy része az állatok által elfogyasztott gabona öntözésére megy el, nem az állatok itatására. Ugyanakkor a növény és az állat is édesvíztől növekszik, amiből pedig egyre kevesebb van a Földön. Ehhez még hozzátartozik, hogy a termőterületeken kevesebb az emberi fogyasztásra előállított mezőgazdasági termény, mint a tenyésztett állatok takarmányának szánt gabona. Ezért sem fenntartható a jelenlegi húsfogyasztás. Emellett a gazdák – a saját érdekeiket szem előtt tartva – olyan állatok tenyésztését részesítették előnyben, amelyek gyorsan elérik a vágósúlyt vagy jól tejelnek. Így eltűnt az a sokszínűség, amely még a múlt század első felében is jellemezte Európa szarvasmarha-állományát. Amióta a gépek átvették a vezető szerepet a gazdaságokban, azóta háttérbe szorultak, és mostanra már csak nyomokban fellelhetők például a korábban igavonáshoz használt őshonos fajok.

A telepeken nevelkedő állatokat folyamatosan gyógyszerekkel kezelik, így védik meg a több száz, esetenként több ezer marhából, sertésből, tyúkból álló állományt a jószágok között gyorsan terjedő fertőzésektől. Ami tehát egy marhapörköltben megtalálható, az az antibiotikum, ami a húson keresztül bejut az emberi szervezetbe. Ilyen értelemben tehát (tudtunkon kívül) húsevés közben is gyógyszereket szedünk.

Csak az Egyesült Államokban például az antibiotikumok nyolcvan százalékát az állatoknak írják fel.

A csibéket még a tojásban beoltják kikelésük előtti napon úgy, hogy egy apró lyukat törnek a héjra, majd azon keresztül bejuttatják a gyógyszert. Szintén érdekes adat, hogy a mezőgazdaság antibiotikum-felhasználása globális szinten évente hatvan-hatvanötezer tonna. A rendszeresen antibiotikummal kezelt állatok ugyanis gyorsabban nőnek és ellenállóbbak a betegségekkel szemben. A jószágok takarmányaként szolgáló gabona előállításához ugyancsak vegyszereket használnak, gyom- és rovarölő szerek formájában, amelyek beszivárognak a talajba, szennyezik a talajvizet. Minél nagyobb méreteket ölt a húsfogyasztás, annál nagyobb termőterületre van szükség, annál több állatoknak szánt antibiotikum és gyomirtó szer kerül az emberi szervezetbe és a környezetbe. Ezen változtathatunk a húsfogyasztásunk csökkentésével. De már az is nagy lépés lenne, ha hetente beiktatnánk egy-két húsmentes napot.

További cikkek a témában:

Teljesen átformálhatja a biotechnológia a szarvasmarhatenyésztést, de vajon mit szólnak ehhez a fogyasztók? A szakértők célja a jobb minőségű húst adó marhagének átültetése a kevésbé húsos fajtákba, valamint a tenyésztés mérséklésével az ökolábnyom csökkentése. Egy új génmódosító kísérlet egereken már működik, a tényleges bevezetésig azonban még sok kérdés válaszra vár.

Ha kevesebb világjárványt akarunk, vissza kell vennünk a húsfogyasztásból Amíg korábban évszázadonként volt három világjárvány, jelenleg minden évtizedre jut egy. Pedig a WHO, a FAO és az OIE már 2004-ben figyelmeztetett, hogy az állati fehérjék iránti fokozott kereslet a világjárványok egyik fő kockázati tényezője, és ha nem változtatunk étkezési szokásainkon, a jövőben egyre gyakrabban szembesülnünk kell hasonló pusztításokkal.

Krémes, ízletes, és abszolút tehénmentes: ez bizony a jövő teje Kutatók mikroflóra fermentációval képesek voltak újraalkotni a hagyományos tehéntejben található tejfehérjéket, a kazeint és a tejsavót. De olyanok is akadnak, akik a csótányokban látják a jövő tejalternatíváját.

 


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.