Az elmúlt években a televíziópiac meglehetősen kétpólusúvá vált, hiszen míg az LCD-tévék piacát (és tágabban az egész tévés piacot) magabiztosan uralta a Samsung, az OLED tévék koronázatlan királyává egyértelműen az LG vált, akik nemcsak eladásokban nőttek a riválisok fölé, de az LG Display révén ők szolgálják ki az összes többi céget is a készülékeikhez nélkülözhetetlen panelekkel. Bár a folyadékkristályos technológia a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a mai napig megtartotta a versenyképességét - gondoljunk csak a Samsung Neo QLED tévéire -, nem kérdés, hogy az idő az OLED malmára hajtja a vizet, amiben még jóval több fejlődési potenciál lakozik, mint az LCD-ben.

A Samsung ennek ellenére egy rövidke, 2013-as kitérő kivételével nem próbálkozott meg betörni az OLED-piacra, noha tavaly már egyre-másra röppentek fel azok a hírek, hogy a Sony, a Panasonic és a HiSense után ők is beállnak a sorba, és milliós nagyságrendben vásárolnak OLED-paneleket a legnagyobb konkurensüktől - igaz, ezeket a híreket a koreai vállalat illetékesei eddig rendre cáfolták, és egyelőre nem derült ki, hogy mennyi igaz belőlük.

Akár lesznek a Samsungnak LG-kijelzőkkel felszerelt tévéi, akár nem, az már biztos, hogy a cég önállóan is elindult az OLED irányába: bár a 2022-es Consumer Electronics Showra az újgenerációs Neo QLED és MicroLED tévéik mellett egyelőre nem hozták el, a kiállítás innovációs díját viszont így is elnyerték a saját fejlesztésű QD Displayt használó egyik tévéjükkel, amit a CNet információi szerint lehet, hogy már a következő hetekben, hónapokban hivatalosan bejelentenek.

Mi a különbség az OLED és QLED tévék között? Tech fronton percenként jelenik meg valamilyen újdonság, így könnyen úgy érezheti az ember, hogy lemarad valamiről, ha nem az elérhető legjobb típust választja. De egy tévé nem két fillérbe kerül, ezért vásárlás előtt nem árt tisztában lenni, mit is takarnak pontosan a rövidítések.

Ennek megfelelően a tévéről egyelőre nem ismert minden részlet, de annyit már lehet tudni, hogy egy 65 colos képátlójú, 4K-s felbontású modellről van szó, ami emellett 144Hz-es képfrissítési rátával rendelkezik és négy darab HDMI 2.1 csatlakozó is van rajta. A 65 colos képátló egyébként a Samsung QD Display kínálatában egyelőre a legnagyobb lesz, emellett még 55 és 34 colos méretben gyártják majd a paneleket, utóbbit kifejezetten QHD+ felbontású gamer-monitorokhoz. Ez azt is jelenti, hogy a QD-OLED egyelőre nem jelenik meg majd 80-90 colos képátlójú tévékben, ami az átlagos vásárló szempontjából persze nem sokat számít, hiszen az ilyen kijelzővel felszerelt készülékek minden bizonnyal lényegesen drágábbak lesznek, mint a hasonló méretű és képességű Neo QLED tévék.

Miért olyan nagy szám a QD OLED?

Ahogy a neve is mutatja, a QD OLED a kvantumpöttyös (Quantum Dot) technológiát ötvözi a szerves fénykibocsátó diódákkal (azaz az OLED-ekkel), és röviden annyit ígér, hogy egyesíti az LCD kijelzők és az OLED kijelzők legjobb tulajdonságait - vagy ha úgy tetszik, megoldja az OLED-ek legnagyobb problémáját, ami az alacsonyabb fényerőből fakad.

Ahogy arról korábban már írtunk, a folyadékkristályos és OLED technológia alapvetően különböző megközelítést alkalmaz a képalkotásra, hiszen míg az LCD kijelzőkben háttérvilágítás adja a fényt, addig az OLED esetében minden pixel egyéni világítással és színnel rendelkezik, ami egyenként kapcsolható ki és be. Ennek megvan az az előnye, hogy a feketék sokkal mélyebbek az OLED tévéken, és természetesen az LCD-kre jellemző elmosódástól sem kell tartani, ugyanakkor az alacsony fényerő mellett a gyorsabb amortizáció és adott esetben a kép beégése is okozhat problémákat.

A Samsung először a QLED-tévéinél kezdte el alkalmazni a kvantumpöttyös technológiát, amik egészen apró, nanométeres méretű félvezetőrészecskék, és a méretüktől függően képesek a fehér színt különböző színekké konvertálni jelentős energiaveszteség nélkül. Az eredmény a szebb színeken kívül a rendkívüli fényerőben is megmutatkozik, így kézenfekvő volt, hogy a Samsung az OLED-paneleknél is bevesse a technológiát. Míg a hagyományos OLED kék és sárga színekből hozza létre a fehér színt, amit aztán szűrőkkel konvertál más színekké, a QD Display csak kék diódákat használ, amelyek megvilágítják a piros és zöld kvantumpöttyös pixeleket. Így jön létre a kék-piros-zöld alpixel, amelyekből aztán a fehér fény is létrehozható. Az eredmény a Samsung szerint rendkívül magas, 1 000 000:1-hez kontrasztarány, a BT2020 standard több mint 90 százalékát lefedő színskála, kiváló betekintési szögek, és ami mindennél fontosabb: a hagyományos OLED-eknél jóval magasabb, akár 1000 nites fényerő a képernyő 10%-án mérve. A Cnet számításai szerint ez mintegy 25%-kal jelenthet magasabb fényerőt, mint az LG újabb OLED tévéinél, ugyanakkor még mindig jelentősen elmarad a legvilágosabb LCD-ktől.

A Sony már aktivizálta magát

Tévés mércével mérve a QD-OLED tehát kifejezetten jelentős technológiai ugrásnak tűnik, ha másért nem, amiatt mindenképp, hogy ezzel végleg eldőlt, hogy a Samsung is helyet kér magának annál az asztalnál, ami eddig kizárólag az LG felségterülete volt. Ehhez képest kissé meglepő, hogy az első ilyen technológiával készült, kereskedelmi forgalomban is kapható tévét végül nem a Samsung, hanem a Sony mutatta be, akik már a CES-re is magukkal vitték a QD-OLED panellel ellátott, Bravia XR A95K jelzésű tévéjüket. Bár a CNet beszámolója szerint a cég egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy ki szállítja nekik a panelt, de figyelembe véve, hogy a tévé 55 és 65 colos képátlóval lesz kapható, azért nem nehéz kitalálni, hogy a Samsungról van szó.

Az is érdekes, hogy a Sony alapvetően más előnyöket emelt ki az új tévével kapcsolatban, mint a Samsung, szerintük a fehér szín fényerejében nem kell drasztikus változásra számítani, a technológia előnyei pedig a kiváló betekintési szögön kívül többek között abban érhetők tetten, hogy a tévé maximális világosság mellett is mély, jól szaturált színeket tud produkálni. Persze az, hogy a Sony ugyanazt a panelt használja, ami majd a Samsung - és talán más gyártók - készülékeiben is visszaköszön, még nem jelenti, hogy a tévéik képtulajdonságai is milliméterre megegyeznek. Hogy a készüléket működtető elektronika, a processzor, az algoritmusok és egyéb tényezők mekkora különbséget jelenthetnek, azt többek között az LG, valamint a szintén az LG Display által gyártott kijelzőket használó riválisaik OLED-tévéinek a különbözőségében lehet elég szemmel láthatóan lemérni (de említhettük volna akár a Samsung Neo QLED tévéit is, amelyek szintén az LG LCD paneljeit használják).

Ha már szóba került a rivális, az LG sem nézi tétlenül, ahogyan a Samsung bemasírozik a vadászterületére, hiszen éppen a CES előtt néhány nappal jelentették be az új, OLED EX névre keresztelt technológiát, ami nem kevesebbet ígér, mint hogy deutérium alkalmazásával mintegy 30%-kal növeli meg az LG kijelzőinek fényerejét. Bár az árakról még egyik cég sem nyilatkozott, ugyanakkor több tudósítás is megjegyzi, hogy a Samsung megjelenése az OLED-piacon mindenképpen jó hír lehet a vásárlóknak, hiszen a piaci verseny élénkülése várhatóan árcsökkenést hoz majd magával. Itt persze relatív árcsökkenésre kell gondolni, hiszen az LCD tévék így is jóval olcsóbbak maradnak az OLED-eknél, éppen emiatt pedig az elemzők arra számítanak, hogy a következő öt évben még egészen biztosan a folyadékkristályos tévék lesznek a piacvezetők az eladott készülékek darabszámát tekintve.

Intelligens távirányítók és mikroszkopikus ledek - 2021 legfontosabb tévés trendjei Jön a MicroLED és a  terjed a HDMI 2.1, az OLED viszont némileg háttérbe szorult az LCD-hez képest. Cikkünkben áttekintjük a legfontosabb újdonságokat, amik idén a tévés szektort jellemzik.