A Quantum Brilliance a The Australian National University-n született meg, és 2019-ben váltak feltörekvő startuppá. A céljuk pedig az egyszerűen kezelhető, kisméretű kvantumgyorsítók elkészítése – számol be róla a Sifted. Jelenleg ugyanis két masszívabb trend tapintható a kvantumszámítógépek fejlesztésében: az egyik a minél nagyobb számítási kapacitás, vagyis minél több kvantumbit begyűrése a masinába – ez jellemzően az olyan óriáscégek sportja, mint a Google vagy az IBM. A fejlesztési spektrum másik szélén pedig a kvantumbitek terén kevésbé szabadjára engedett, de könnyebben kezelhető, adott esetben akár hozzáférhetőbb gépek fejlesztése található. A Quantum Brilliance pedig épp ebben a mezőnyben száll ringbe.
Könnyen kezelhető kvantumszámítógépekről, illetve ezek fejlesztéseiről korábban mi is írtunk. A SpinQ Gemini például mágneses rezonancián alapul, de még így is 55 kiló, tehát távol van attól, hogy ezt pattintsuk elő egy reptér várójában (egyébként természetesen nem is arra szánják). A másik kvantumszámítógép az Innsbrucki Egyetemen fejlesztett ioncsapdás masina, de ez is akkora mint két szerverszekrény.
A Quantum Brilliance gyorsítója ehhez képest nem nagyobb, mint a kilencvenes években a klasszikus asztali számítógépek házai voltak, és nincs bennük bonyolult lézerrendszer, valamint abszolút nulla fokos működési hőmérsékletet sem igényelnek. Ha pedig már szóba került, lényegében két technológia mentén haladnak a fejlesztések: az egyik az Innsbrucki Egyetem gépében is alkalmazott ioncsapdás változat, a másik a komolyabb gépekben alkalmazott, abszolút nulla fokra történő lehűtést igénylő szupravezetős megoldás. A Quantum Brilliance ehhez képest egy harmadik útra fogad, ez pedig a mesterséges gyémántkristály technológia, amely 2014-ig vezető elképzelés volt a kvantumszámításban, de a fejlesztések megtorpantak, mert nagyon nehéz volt megfelelően precíz kristályszerkezetet előállítani. Ennek megfelelően a Quantum Brilliance legfontosabb áttörése egy olyan új gyártástechnológia kidolgozása, amely épp ezt a precizitást teszi lehetővé. A cég a szintetikus gyémántokat az Element 6 vállalattól szerzi be, mely a világ legnagyobb gyémánttermelő vállalatcsaládjának, a De Beers-nek a mesterséges gyémántokra koncentráló leányvállalata, de a végső simításokat a Quantum Brilliance maga végzi házon belül.
Ezekben a gyémántokban a rácsszerkezet egyik szénatomja helyén nitrogénatom található, ami mellett egy hely üresen áll. Ez az üres hely a rácsban negatív töltés hatására úgy viselkedik, mint egy csapdába esett ion, és zöld lézer hatására kvantumbitként kezd működni. A technológia előnye, hogy nincs szükség hozzá abszolút nulla fokra, hátránya viszont, hogy kisebb számítási kapacitásra képes, mint a szupravezetős megoldás. A Quantum Brilliance gyorsítója egész pontosan 2 kvantumbitet tud magából kipréselni, ami kanyarban sincs a Google gépének 72 kvantumbitjéhez képest. Ugyanakkor ez utóbbinál jóval kisebb, és a masszív hűtés szükségtelensége okán nem is zabál annyi energiát. Azt pedig, hogy nem valami távoli technológiáról van szó, mi sem bizonyítja jobban, hogy az első generációs gépeket már el is kezdték idén kiszállítani: az első kuncsaft az ausztrál Pawsey Supercomputing Centre, de még további helyekre is leszállításra kerülnek majd gépek.
A cégvezetők elmondása alapján egyébként a szintetikus gyémántokra alapuló technológia valahol az említett ioncsapdás megoldás és a szupravezetők közt félúton helyezkedik el a teljesítmény tekintetében, nagy előnye viszont, hogy szobahőmérsékleten is működik. A vállalat célja az is, hogy 2025-re elérjék az 50 kvantumbites számítási kapacitást. A másik cél viszont éppen a miniatürizálás, vagyis a minél kisebb gyorsítók elkészítése, melyeket akár telefonba, akár gépkocsiba is be lehet építeni. A cég pedig ebben látja az igazi potenciált, olyannyira hogy ipari léptékű termelésben, milliós darabszámban gondolkoznak.
Ezzel a vízióval pedig nincsenek egyedül, mert sikerült biztosítaniuk a tervezett, 10 millió dolláros befektetői összeget, és a további lépések része a németországi terjeszkedés. A választás három okból is éppen erre az európai országra esett: egyrészt a német kormány 2 milliárd eurót szán a kvantumszámítási szektornak, a cég pedig szívesen részesülne ebből a pénzből, de vonzó még a képzett németországi munkaerő, valamint a nagyobb autógyárak közelsége, melyek felvevői lehetnek ezeknek a könnyen használható kvantumgyorsítóknak.
(Képek: quantumbrilliance.com)