A Stanford Egyetem Orvosi Iskolájának vezetésével zajló egérkísérletek során a kutatóknak sikerült azonosítani azt a molekulát, ami nagy szerepet játszik a sportolás hatására csökkenő, vagy legalábbis szabályozottabbá váló éhségérzet kialakításában és fenntartásában: az eredmények alapján a Lac-Phe nevű vegyület felelős a megfelelő szabályozásáért.
A Lac-Phe (N-lakotil-fenilalanin) a vérben keletkezik aktív mozgás hatására, mivel ekkor megnövekszik a tejsav koncentrációja a szövetekben, a Lac-Phe pedig ebből a tejsavból és fenilalaninból jön létre. A keletkező vegyület egyfajta jelző molekulaként funkcionál és arra ösztönzi a szervezetet, hogy ne vegyen fel több kalóriát, vagyis jelentősen csökkenti az éhségérzetet.
"Ha valaki egy kiadós edzés után úgy érzi, hogy a gyomra borsószem méretű, akkor akcióba lépett a Lac-Phe"
- írják a Stanford kutatásról szóló beszámolójában.
A vizsgálatok során a tudósok addig gyakorlatoztattak egereket futópadon, amíg az állatok alaposan el nem fáradtak, majd megmérték, hogyan változott vérükben bizonyos molekulák mennyiségének szintje az edzés előtti állapothoz képest. A tömegspektrometriás adatok között több olyan vegyület szintjének növekedését és csökkenését is regisztrálták, amelyek a sport hatására változtak meg, de csak egy molekula mutatott látványosan kiemelkedő értékeket. Ezeket az adatokat megerősítette a kísérlet következő lépéseként elvégzett mérések eredménye is: ekkor a Golden Gate Fields versenylovainak versenyzés után vett plazmamintáit elemezték a kutatók és ugyanazt a változást fedezték fel a nagyobb testű állatok vérében, mint az egerekében. A kutatók kezdetben nem tudták biztosan megállapítani, hogy a tömegspektrometria szerinti 263-as tömegű vegyület pontosan mi is lehet, de később sikerült megfejteni a rejtélyt és kideríteni a molekula összetételét.
A Lac-Phe-t a vizsgálatok szerint a CNDP2 fehérje generálja, amely az immun-, és bőrsejtekben is megtalálható: ezt támasztotta alá az a megfigyelés is, miszerint azok az egerek, amelyeknek nem volt elegendő CNDP2 a szervezetében, a futás ellenére egyre többet ettek és egyre kövérebbé váltak. Amikor viszont a testesebb egereknek adtak a vegyületből, az állatok éhségérzete csökkent és egészségesebb irányba változtak az étkezési szokásaik. A kutatók szerint a Lac-Phe nagyjából 25%-ban lehet felelős az éhségérzet redukálásáért és az intenzív testmozgás elhízás elleni hatásáért.
A molekula az állatokon kívül az emberekben is ugyanúgy működik: egy sportolókkal és az edzés után a szervezetükben bekövetkező módosulásokkal kapcsolatos tanulmány szerzői ugyanannak a tömegű molekulának a jelentős mennyiségbeli növekedését figyelték meg és a Stanford kutatóival való egyeztetés során arra a következtetésre jutottak, hogy ez a Lac-Phe keletkezésére utal a sportolók esetében is.
A tudósok szerint a felfedezés a molekuláris folyamatok alaposabb feltérképezése mellett a későbbiekben azért is hasznos lehet, mert olyan emberek esetében, akik valamilyen okból (legyen az az időskor vagy mozgásszervi betegség) kevesebbet tudnak edzeni, és emiatt elhízással vagy cukorbetegséggel küzdenek, új lehetőséget kínál a gyógyulásra a mesterségesen adagolt Lac-Phe-szerű vegyület, amit akár egy pirula formájában is lehet majd szedni a jövőben. Erre azonban még várni kell egy kicsit.
"Térjünk rá a kérdésre, amire mindenki kíváncsi: közelebb hozza ez a felfedezés az örökké elérhetetlen fogyókúra-tablettát? Van rá lehetőség, de egyelőre még ne számítsunk rá."
- írja a Stanford, hozzátéve, hogy a kutatás csak az első lépés a kísérletek sorában, amelyek a Lac-Phe hatását imitáló gyógyszer kifejlesztéséhez vezethetnek.
(Fotó: Pixabay/Pexels/Joenomias)