A könyvkiadás jellemzői 2020-ban

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és a Tárki közös, "A könyvkiadás jellemzői" című felméréséből az is kiderült, hogy hogy 2010 óta tavaly jelent meg a legtöbb könyv Magyarországon 14,700, ugyanakkor a példányszámok évek óta csökkennek.

A helyzet nagyjából világviszonylatban is ugyanez volt, az Európai Könyvkiadók Szövetségének (Federation of European Publishers) felmérése alapján a világ népességének 33 százaléka több könyvet olvasott tavaly, mint az előző évben, míg Magyarországon ez az arány 31 százalék volt.

Az online válaszadók szerint a koronavírus járvány miatti bezártság növelte az olvasási kedvüket.

A hazai könyvkiadók évek óta egyre több könyvet adnak ki, egyre alacsonyabb példányszám mellett, szükség esetén többszöri utánnyomással. A kiadott művek száma 2010 óta évente 12,000–14,700 között alakult, 2020-ban pedig a már említett 14,700-as számmal érte el eddigi csúcspontját.

„A könyvek döntő többsége jellemzően az év végén, a karácsonyt megelőző időszakban jelenik meg, ez 2020. negyedik negyedévben közel 5 ezer kiadott művet jelentett. A járványt megelőzően a példányszám tekintetében a második negyedév volt a legjelentősebb, aminek elsődleges okai a tankönyvkiadás és a könyves fesztiválok voltak. Az ekkor megjelenő könyvek példányszáma 2017–2019-ben az éves kiadott mennyiség egyharmada, közel 10–11 millió kötet volt. 2020-ban a pandémia következtében ez a tendencia megváltozott, és a 28 milliós nyomtatott példányszám nagyobb része, több mint harmada az év utolsó negyedévében jelent meg a statisztikában” - mondta el Bárdosi Mónika, a KSH elemzője.

Tematikus bontás

A tavaly kiadott könyvek 33 százaléka szakirodalom, 27 százaléka szépirodalom, 14 százaléka tankönyv, 13 százaléka ifjúsági és gyermekirodalom volt. 2018 óta a szépirodalmi könyvek példányszámát csökkenő, az ifjúsági és gyermekirodalmiakét az emelkedő tendencia jellemzi.

A 2020-as  kiadványok 90 százaléka volt magyar nyelvű volt, 2,7 százaléka angolul, 0,9 százaléka németül látott napvilágot. A szerzők 70 százaléka volt magyar nemzetiségű, az amerikai szerzők aránya 10, az angoloké 5,1, a német szerzőké pedig 3,5 százalék volt.

2017 óta az egyszerre legnagyobb példányszámban megjelent könyvek magyar szerzők szerinti listáján

mindössze három, százezer példányszám feletti kötet található, ezek Arany János Toldija (140 000), Száraz Miklós György Fájó Trianonja (120 000) és Frei Tamás Bábel (120 000) című kötetei.

A tavalyi évben világszerte nőtt a hangoskönyvek népszerűsége is. Több országban, így Magyarországon is a kiadók ingyenes hozzáférést biztosítottak az online tananyagokhoz. Egyes országokban kampányokat indítottak az otthoni olvasás népszerűsítésére, írók olvasták fel novelláikat. Több országban csökkentették az e-bookok adóját, támogatták, hogy a könyvkiadóknak és a könyvterjesztőknek ne kelljen egy ideig járulékot fizetni.

(Forrás: Tárki-KSH Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

A szerzői jog EU-s reformja nyomán tényleg vége a szabad internetnek? Heves viták után változott a szerzői jog az EU-ban, 2021 június 1-én, módosult a magyar szerzői jogi törvény is, a tét a szabad internet fennmaradása, a mémek, és még annyi minden más volt, ami nélkül kevésbé lenne vidám hely a világháló.

Az ősi könyvtárak elhagyott városában Chinguetti ősi afrikai városa egykor a Szahara karavánjainak és zarándokainak kedvelt megállója volt. Mivel az itt áthaladó emberek közül sokan gazdagok és jól képzettek voltak, könyvtárak nyíltak az útvonal mentén, hogy a látogatók olvashassanak és írhassanak.

Egy szent koporsójában fedezték fel Európa legrégibb épségben ránk maradt könyvét Noha az első helyezett Etruszk Aranykönyv majd kétszer olyan régi, de azért a világ legöregebb könyveinek top ötös listájára is vígan ráfér az 1315 éves Szent Cuthbert evangélium.