Az MRC-100 kisműhold január 4-én hajnalban ért küldetésének végére, miután 100 kilométeres magasság alá ereszkedett, és megsemmisült a Föld légkörében. Az űreszköz 2023 júniusában indult az űrbe a SpaceX Falcon 9 rakétájával, és az elmúlt több mint másfél év alatt rengeteg adatot gyűjtött: összesen 882 541 különböző telemetria-adatcsomagot rögzített, amelyek segítenek a szakértőknek a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének mérésében.

A műhold a BME ötödik diákműholdja, ami elődjének munkáját folytatta, illetve bővítette ki: míg az előző kisműhold az elektroszmogot a földi tv-adók frekvenciasávjában vizsgálta, addig az MRC-100 már jóval szélesebb frekvenciatartományban végezte méréseit, a 28-1766 MHzes, valamint a 2000-3120 MHz-es sávokban. A BME leírása szerint a 3 PocketQube méretű műhold egyedülálló eredményt ért el -

kategóriájában elsőként demonstrálta a 2267,5 MHz-es mikrohullámú S-sávban a stabil 100-200-400 kbit/s-os adatátviteli sebesség megvalósíthatóságát.

Az eszközön három egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem Győr és a Debreceni Egyetem kísérletei kaptak helyet, emellett a fedélzetén utaztak a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is. A műszerarzenálját alkotta többek között két különböző típusú spektrumanalizátor, egy szoftver-rádió alapú és egy IC alapú szuperheterodin rádióvevő is, a mérőrendszer pedig, a hozzá tartozó antennákkal, a 28-1766 MHzes és 2000-3120 MHz-es frekvencia sávban végzett méréseket. Az eredményeket a 436,72 MHz-es és a 2,2675 GHz-es sávban sugározta le a földre.

A műegyetemi zsebműholdprojektek szakmai vezetőjének, Dudás Leventének elmondása szerint az MRC-100 küldetése nem volt mentes a kihívásoktól, hiszen az extrém űrbeli környezet számos kockázatot tartogat az ehhez hasonló kisműholdak számára, a részecskesugárzás, az energiát biztosító napelemek degradációja, a totál ionizáló dózisterhelés mind-mind potenciális problémaforrásokat jelentenek. Bár a műhold missziója megfelelően zajlott az elmúlt másfél évben, de végül előbb véget ért, mint ahogyan eredetileg eltervezték, a rendkívüli napfolttevékenység miatt rövidebb ideig maradt föld körüli pályán, és, amint azt a tegnapi napon bejelentették, a küldetés le is zárult egy héttel ezelőtt. A műhold 5x5x15 cm méretével a SMOG-sorozat eddigi legnagyobb darabja volt, ami nevét a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben ünnepelte fennállásának százéves évfordulóját.

Az MRC-100 megsemmisülése azonban csak egy fázis végét jelenti, a műholdprojektek folytatódnak tovább, és a BME máris készül a legújabb űreszköz indítására. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének oktatói, kutatói és hallgatói már dolgoznak a következő 3 PocketQube méretű eszközön, ami a HUNITY (NMHH-1) nevet kapta, és a tervek szerint 2025 végén indul alacsony Föld körüli műholdpályára. A HUNITY műholdpaneljének flight modellje, ami az űrbe jut majd, december közepén készült el, de a fejlesztők leírása szerint hátra van még a szoftver finomhangolása, tesztelése, valamint a telemetriai csomagokat fogadó szoftver elkészítése, és sok más feladat az indulás előtt.

(Fotó: BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék)

Sikerült elfogni a magyar műhold első jeleit Elindult a SpaceX Transporter missziója magyar részvétellel.