Egy 31 országra kiterjedő kutatássorozatban, 130 helyszínen folytatott adatgyűjtéssel egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült igazolnia egy nagyon kellemetlen lehetőséget a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A kutatásban azt vizsgálták, hogy a magas pollenkoncentráció állhat-e összefüggésben a járvány gyorsabb terjedésével. A válasz: igen.

A tudós, akire mostantól leginkább haragudhatunk az újabb nyomasztó hír meghozása miatt, dr. Athanasios Damialis, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója. Ő vette észre, hogy Európában a járvány terjedésének üteme mintha kapcsolatban állna a növényvilág virágzásának időbeliségével. A világ számos pontjáról összegyűjtött adatok elemzése után végül a kutatásba bevont kollégáival megállapították, hogy a megbetegedések számának növekedési-csökkenési ritmusa valóban követni látszik a levegő pollentartalmának adatcsúcsait. A megfigyelések szerint a legmagasabb pollenkoncentrációt követő negyedik napon "szokott" a legintenzívebben terjedni a fertőzés az emberek között.

A levegővel kapcsolatos, a fertőzés terjedését befolyásoló faktorok kiszűrése után végül azt állapították meg, hogy a pollenkoncentráció az időjárási tényezők között átlagosan 44%-os súllyal határozza meg a vírus terjedésének sebességét. Vannak azonban körülmények, amik torzíthatják ezt az adatot. A kijárási korlátozások alatt álló kutatási területeken például kevésbé volt erős a pollenkoncentráció és a fertőzés terjedése közti kapcsolat.

A kutatás eredménye természetesen nem azt jelzi, hogy a vírus ráül a pollenszemcsékre és azokon utazik egyik orrból a másikba. A jelenség magyarázata, hogy a magas pollenkoncentráció kiváltotta allergia klasszikus tünetei, a tüsszögés-köhögés gyakoribbá válása a népességben az, ami segíti a vírus terjedését. A koronavírust továbbra sem a fáktól, virágoktól, hanem egymástól kapják el az emberek.

A konklúzió csüggesztő. Most, hogy az allergiaszezon és a bármilyen légúti úton terjedő vírus terjedése közti kapcsolatra már tudományos igazolás is van, ülhetünk a szobában és/vagy hordhatjuk a maszkot a legszebb hónapokban mindörökké, amíg világ a világ. Vagy dönthetünk úgy, hogy vállaljuk a kockázatot és továbbra is a természet részeként tekintünk magunkra - ennek minden esetleges következményét felvállalva.

A kutatás teljes publikációja itt érhető el.

További cikkek a Rakétán:

Kína a végbélnyílások tesztelésével folytatja a Covid elleni küzdelmet Nem túl kellemes, de egyesek szerint így megbízhatóbb az eredmény, mint a PCR- vagy az antitest-tesztekkel.

Így készülj fel a Covid-19 elleni oltásra Magyarországon február 25-éig 508 073 fő kapta meg a koronavírus elleni vakcina első adagját, a vírus harmadik hulláma mindeközben berobbanni látszik, így a Rakéta szeretne segíteni azoknak, akik az oltás felvételén gondolkoznak. A legelső és legfontosabb tanácsunk így hangzik: Mindenki oltassa be magát, lehetőleg minél hamarabb!

Nem egyértelmű, hogy mennyire terjed a koronavírus a felületeken Mennyire érdemes fertőtleníteni? A kutatás eredményeit, ami először kimutatta, hogy a SARS-CoV-2 akár egy hétig is életképes marad különböző felületeken, azóta már megkérdőjelezték, de még mindig nincs egyértelmű válasz.