Magyarországon szerdán 4385 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést és ezzel 414 514 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, bár ennél akár jóval jóval többen is megbetegedhettek, tünetmentesen átesve a fertőzésen. Ezen a napon összesen 120 többségében idős, krónikus beteg halt meg, így az elhunytak száma 14 672 főre emelkedett.
A cél az oltásokkal elérhető nyájimmunitás, melyhez, a WHO becslése szerint a lakosság 65-70 százalékának át kell esnie a betegségen, vagy meg kell kapnia az oltást, illetve oltásokat. A magyar lakosság körében nő az oltási hajlandóság, erről a KSH tett közzé adatokat.
2020 november 30-tól hetente mérték a hajlandóságot. A kezdeti 15 százalékos biztos oltásfelvevő február közepére 40 százalékra bővült, miközben a méréseket kvázi hitelesítő, elutasítottság-mérés konzekvensen csökkenő számokat mutatott. A novemberi 36 százalékról februárra már csak a megkérdezettek 26 százaléka utasította el teljesen a vakcinációt. A Rakéta szeretne hasznos információval szolgálni azoknak, akik az oltás felvételén gondolkoznak.
A legelső és legfontosabb tanácsunk így hangzik: Mindenki oltassa be magát, lehetőleg minél hamarabb!
A részletes magyarországi oltási tervet nem tették nyilvánossá, csak az operatív törzs nyilatkozataiból, és egy illetve egy, a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján megjelent “A lakossági tájékoztató az oltási terv alapján (kivonat)” című dokumentumból lehet kiindulni. A sajtóban ugyan megjelent egy kiszivárgott 80 oldalas dokumentum is, ennek hitelességét azonban nem erősítették meg hivatalos helyről. A hivatalos oltási sorrend és utasítás a közzétett dokumentum szerint tehát a következő:
1. Egészségügyi dolgozók
Egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aki egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy aki nem rendelkezik szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.
Egészségügyben dolgozó: a fenti csoportokba nem tartozó, de egészségügyi intézményben dolgozó személy, adminisztratív feladatokat ellátó nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkező állomány és takarító személyzet.
2. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek
A szociális ellátásban részesülők és az ott dolgozók. Esetükben a szociális intézményekben kell megszervezni a védőoltást, tehát nem javasolt a lakosság többi részéhez hasonló regisztrációs rendszert alkalmazni, és nem szabad az oltás feltételeként a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon történő regisztrációt előírni, mert ezzel csak csökkenthetjük a védőoltást igénylők körét és számát.
3. A COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek
Azok akik a www.vakcinainfo.gov.hu internetes oldalon előzetesen regisztráltak. A regisztráció során a nevet, lakcímet, életkort, TAJ-számot és a kapcsolattartáshoz szükséges telefonszámot, e-mail-címet kell megadni. Ezen adatok révén tudják majd tájékoztatni az érdeklődőket, mikor és hol tudnak élni az oltás lehetőségével. Az oltás nem a regisztráció sorrendjében fog történni, hanem az oltási terv szerint. Emellett a nyugdíjasok papír alapon is beküldhetik a védőoltásra való jelentkezésüket.
4. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal és a közigazgatási szervek azon kormánytisztviselői, akik munkájuk során közvetlenül kapcsolatba kerülnek a lakossággal.
Mindkét célcsoport esetén a munkahelyhez kapcsolódó oltásszervezéssel érhető el a legmagasabb átoltottság. Nem javasolt az oltás feltételeként a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon történő regisztrációt előírni, mert ezzel csak csökken a védőoltást igénylők köre és száma.
5. 16-18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
Elsőként a www.vakcinainfo.gov.hu internetes oldalon regisztráltak védőoltása javasolt, de nem ismert, hogy a regisztráció hogyan köthető össze a krónikus alapbetegségre vonatkozó adatokkal.
6. Kritikus infrastruktúrában dolgozók
7. Valamennyi 16-18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak
Eddig a hivatalos dokumentum.
A beoltandókat a gyakorlati tapasztalatok alapján a háziorvosok értesítik, és az oltópontokon vehetők fel a vakcinák. A tömeges oltásra kijelölt oltópontoknak helyet adó intézmények száma jelenleg a következő: 102 kórház, 120 szakrendelő, 5004 háziorvosi rendelő.
A hétfői hivatalos közlés szerint bár az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása lezárult, de a második körös oltások folytatódnak és most azokat az egészségügyben dolgozókat oltják be, akik most jelentkeznek oltásért a kórházi oltópontokon, ők a Pfizer/BioNTech vakcináját kapják.
A második kör is lezárult, az idősotthonok és a bentlakásos szociális intézmények oltását elvégezték. Azok az idősek vagy szociális dolgozók, akik eddig nem éltek az oltás lehetőségével, de meggondolják magukat az intézmény vezetésénél jelentkezhetnek. Vannak olyan intézmények is, ahol a járványügyi helyzet eddig nem tette lehetővé az oltást, ide a hivatalos ígéret szerint az oltócsapatok visszatérnek. Az otthonokban a Moderna oltóanyagát használják.
A legidősebbek február első hetében elkezdődött oltására a kórházi oltópontokon és a háziorvosoknál kerül sor. Erre a Pfizer és a Szputnyik- vakcinákat használták, és hamarosan a kínai Sinopharm-vakcinát is beadják majd nekik. (A Szputynik V vakcina csak akkor használható, ha bizonyos krónikus betegségek kizárhatóak.)
A 60 év alatti krónikus betegek oltása február 11-én kezdődött és jelenleg is tart is. Erre az AstraZeneca-vakcinát használják.
A mostani oltási szakaszban a háziorvosok értesítik az oltandókat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kapott lista alapján az oltás pontos helyéről és időpontjáról, a legidősebbek oltása a saját otthonukban is lehetséges.
Mivel a Pfizer vakcinájából 1 ampullával 6 embert is be lehet oltani, ám ugyanakkor az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) tájékoztatása értelmében a kiolvasztott és felhígított vakcinát 6 órán belül fel kell használni, a kórházi oltópontokon kialakult gyakorlat szerint, esténként addig nem kezdik el az oltást, amíg össze nem gyűlik a 6 ember. Ha nincs meg a 6 fő, a másnapra behívottakból igyekeznek behívni az embereket, és ez nem minden esetben sikerül.
Az olthatóságról alapvetően a NEAK dönt, magát a beadást pedig a háziorvosok szervezik. Nekik is van beleszólásuk a beadhatóságba, a jelentkezőket egészségi állapotuk alapján szűrik. Ehhez mindegyik vakcinánál adottak az eddigi tapasztalatok.
Egyik oltás sem adható akut lázas betegnek, de az is kizáró ok, ha valaki három hónapon belül már átesett át a koronavírus-fertőzésen, esetleg az oltások valamely összetevőjére súlyosan allergiás.
Nem javasolt az oltás annak sem, akinél már okozott korábban védőoltás anafilaxiás reakciót. Várandós nőknek sem a Szputnyik V oltóanyag, sem a Sinopharm vakcinája nem adható, a többi oltásnál egyéni mérlegelés szükséges. A fogamzásképes nők számára kiadott figyelmeztetés szerint az AstraZeneca oltást követően legalább két hét, a Pfizer esetében három hónapot várni kell a terhességgel.
Az orvosok eljárását a vakcináció során az oltások alkalmazási előirata határozza meg. Az oltandónak nyilatkoznia kell, hogy fennállnak-e:
Ha valakire a következő hónapban műtét vár, vagy ha az oltásra kijelölt időpontot megelőző két hétben másik védőoltást kapott, az illető nem oltható.
A Szputnyik V vakcina az akut, fertőző és nem fertőző betegségekből, valamint krónikus betegségekből történt gyógyulás vagy tünetmentessé válás után 2-4 héttel, vírusos légzőszervi fertőzés vagy akut gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén a testhőmérséklet normalizálódása után oltható. Az oltóanyag kizárólistáján szereplő kórképek:
A Sinopharm vakcina kizárólistáján szereplő kórképek:
Az oltás előtt a háziorvosok oltási tájékoztatót és hozzájáruló nyilatkozatot küldenek, és a rakéta által tapasztalt esetekben azt is feltüntetik, hogy milyen típusú oltást használnak majd. Ebbe az oltandó nem tud beleszólni, két lehetősége van, kéri, vagy nem kéri. Az oltások tájékoztatói és alkalmazási előírásai, innen elérhetőek: Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V és Sinopharm. Az oltás előtt nincs szükség semmilyen felkészülésre, alkohol fogyasztása vagy tudatmódosító szerek használata viszont semmiképp sem javasolt már a megelőző napokban sem.
Az oltás előtt lázat mérnek, és felveszik a már fentiekben részletezett kórelőzményeket, anamnézist, valamint rövid vizsgálat is előfordulhat. A jobbkezeseket bal karjukba, a balkezeseket a jobb karjukba oltják. Az oltást követően az orvosi személyzet 15-30 percig megfigyeli a beoltottakat, hogy ha bármilyen hirtelen reakció lépne fel, elláthassák őket, bár ez szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő.
Az oltóanyag lassan kezd hatni, a későbbiekben fellépő mellékhatások között előfordulhat:
Ritka esetben előforduló mellékhatások:
Az első oltás után a többsége pusztán enyhe mellékhatásokat tapasztal.
A vakcinák többségét két alkalommal is be kell adni, de az orvosszakértők előrejelzése alapján készüléhetünk az ennél is több, évenkénti többszöri vakcinációra is az elkövetkező időszakban. A koronavírusos elleni védettség kialakulásához szükséges két oltás közül már az első is biztosít némi védettséget, de a teljes védelem csak 1-2 héttel a második alkalmat követően alakul ki a szervezetben. Előfordulhat, hogy az első oltás után fertőződik meg valaki, ezért a két oltás közötti időszakban fokozott óvatosságra van szükség.
Az egyszerű képlet alapján, az első oltás után nagyjából egy hónappal válhatunk védetté. A Pfizer és Szputnyik V vakcinák esetében az elsőt követő 21. napon, a Modernánál a 28. napon, az Oxford/AstraZeneca-nál a negyedik héten következik a második oltás.
Az oltóanyag típusánál a második oltásnál sincs semmilyen mozgástér, az elsőt és a másodikat is ugyanazzal az oltóanyaggal kell elvégezni, a különböző vakcinák nem csereszabatosak.
A második oltás után több beoltott számolt be olyan erősebb mellékhatásokról, mint az
Ezek enyhítésére a hagyományos fájdalom- és lázcsillapítók is bevethetőek. A mellékhatások alapvetően azt jelentik, hogy szervezetünk reagált az oltóanyagra, és az immunrendszer védekezési mechanizmusa aktiválódott.
Az OGYÉI külön adatgyűjtést is végez, bejelenthetjük ha mellékhatásokat tapasztaltunk. A most használatos mellékhatás-listákat az egyes vakcinák III. fázisú klinikai tesztelésekor készítették, az összegyűjtött visszajelzések alapján pedig az OGYEI-hez vagy az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) hasonló szakmai szervezetek frissítik folyamatosan. Az EMA honlapján bárki meg is nézheti a Moderna vagy a Pfizer vakcinájával kapcsolatos eseteket, és ott is jelenthetők a mellékhatások. A hét elejéig rögzített 54 828 esetből Magyarországról 190-et jelentettek.
Az oltások felvétele után a beoltottak papíralapú igazolást kapnak arról, hol, mikor, milyen egészségügyi szolgáltató és pontosan melyik testrészükbe, melyik orvostól kapták meg a vakcinát és az oltás visszakövethetősége érdekében milyen gyártási tételszám vagy lot-szám szerepel az injekciós üveg címkéjén.
A hivatalos tájékoztatás szerint márciustól digitális és plasztikkártya formátumú védettségi igazolványt is adnak majd azoknak, akik adott időn belül meggyógyultak a Covid-19 fertőzésből és az EU-ban, vagy Magyarországon engedélyezett oltóanyaggal beoltottak. Ez a gyógyulástól számítva hat hónapig lesz érvényes, oltás esetén pedig nem lesz lejárata.
A ma rendelkezésre vakcinákat még a gyorsan terjedő új B.1.1.7 és a B.1.135 vírusvariánsok (brit és dél-afrikai variáns) megjelenése előtt fejlesztették ki, ezért keveset tudunk arról, hogy vajon a megszerzett védettségünk azok ellen is fennáll-e.
Az oltás után kialakul szervezetünk természetes immunválasza, mely megvéd bennünket a koronavírus okozta tüdőgyulladástól és egyéb szövődményektől, de a megfertőződés ellen nem. A beoltottak ezáltal tünetmentes fertőzéseken eshetnek át. Azt ma még sajnos a kutatók sem tudják, hogy a saját oltás útján szerzett védettségünk megakadályozza-e majd mások megfertőzését, a fertőzés átadását. A legjobb, ha úgy kezeljük a dolgot, hogy annak veszélye továbbra is fennáll.
A koronavírus okozta betegség elleni védettség időtartama sem tisztázott. Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) és a kutatók hat hónapban határozzák meg a védettség maximális időtartamát. Az oltás után is javasolt a maszk viselése, és az összes többi biztonsági és higiéniai előírás további betartása is.
(Kép: JVA, Unsplash)