"Rossz irányba" indult az Európai Űrügynökség JUICE szondája

2023 / 04 / 16 / Bobák Zsófia
Az űreszköz a Jupitert és holdjait fogja vizsgálni, de mégsem arrafelé tart, hanem visszatér a Föld közelébe, majd a Vénusz felé veszi útját.

Az Európai Űrügynökség Cosmic Vision programjának részeként indított JUICE misszió két napja startolt el Francia-Guyana-ból, ahol április 14-én, magyar idő szerint 14 óra 14 perckor szállt fel a szonda az Ariane-5 rakéta segítségével. A misszió célja, hogy közelebbről vizsgálja a Jupiternek és holdjainak rendszerét, egyfelől úgy, mint egy miniatűr Naprendszert, ahol az égitestek egymásra való hatását tanulmányozzák a szakértők, másrészt a Jupiter különleges mágneses terének rejtélyeit és három jeges holdjának, az Europának, Kallisztónak és Ganümédésznek az óceánjait és exoszféráját térképezik fel a legalább három évig tartó küldetés alatt.

A kijelölt célhelyszín tehát, ahova a szondának el kell jutnia, a Jupiter környéke,

ami a Földtől átlagosan körülbelül 700 millió kilométerre található: a bolygó keringési pályájának legközelebbi pontja 588 millió kilométerre van, a legtávolabbi 968 millió kilométerre. A JUICE-nak azonban teljes nyolc évébe fog telni, hogy ezt a pontot elérje és útja első szakaszában még csak nem is a Jupiter felé halad. Ehelyett a Naphoz közelebbi Vénusz irányába repül.

A NASA-nak a külső Naprendszert kutató szondája, a Pioneer-10 1972 márciusában hagyta el a Földet és 1973 novemberében már a Jupitert fényképezte, igaz, hogy akkor még 25 millió kilométeres távolságban volt tőle. Hamarosan azonban, december harmadikán már 132 000 kilométerre közelítette meg a bolygót. A Pioneer-11 még gyorsabban jutott el a Jupiterhez: 1973. április hatodikai indulása után 606 nappal, 1974. december harmadikán már el is száguldott a bolygó mellett, méghozzá sokkal közelebb, mint elődje: 42 500 kilométeres közelségbe került a Jupiter felhőitől. A két misszió bizonyította, hogy a külső Naprendszer eléréséhez nincs szükség sok évig tartó utazásra, az ezután következő missziók során azonban egyre több és több időbe telt a szondáknak a Jupiterhez való megérkezés.

Ennek oka, hogy a küldetések során gyakran az égitestek gravitációs erejének hatását használják ki az űreszközök gyorsítására, vagy éppen lassítására, hogy kevesebb üzemanyaggal lehessen távoli célpontokhoz juttatni a szondákat, amelyek így több tartalékkal rendelkeznek a későbbi üzemeléshez vagy a szükséges korrekciókhoz, illetve eleve kisebb teherrel indulhatnak útnak a Földről. Az úgynevezett hintamanővert (gravitációs manővert) alkalmazó módszer megtervezése során gyakran nem egy, hanem több égitestet, bolygókat, holdakat és aszteroidákat is felhasználnak az űrügynökségek az űreszközök meghajtására, beleértve a belső Naprendszer bolygóit is és ezek pontos hatásának felmérése döntő szerepet játszik a misszió útvonalának tervezésében.

Így fordulhat elő, hogy egy-egy küldetés a Jupiterhez nem több száz millió, hanem több milliárd kilométert fed le,

ahogy az történt az 1989-es Galileo, a 2011-ben indított Juno, és a most elstartolt JUICE esetében is.

A Galileo '89 októberétől 1995 decemberéig utazott, miközben a VEEGA (Venus-Earth-Earth-Gravity Assist) pályát követte, ami során először a Vénusz, majd kétszer a Föld gravitációját aknázta ki a lendületének növeléséhez. A Juno ezzel ellentétben csak a Föld mellett végzett hintamanővert, de az majdnem akkora energiát biztosított az űreszköznek, mint a Földről való emelkedését segítő Atlas V 551 rakéta, így a sebessége 126 000 km/h-ról 138 000 km/h-ra nőtt.

A JUICE szonda először szintén a Föld, valamint a Hold gravitációs ereje által szerez plussz lendületet, ezután viszont nem a Jupiter, hanem a Vénusz felé veszi útját, ami azt jelenti, hogy a külső Naprendszer helyett, ahová valójában tart, inkább a Nap irányába indul, a Földhöz viszonyítva. Az ESA animációján jól látható a bonyolult manőversorozat, amelyet az űreszközzel el kell végezni ahhoz, hogy az energiáját kellően növeljék és végül eljuthasson a Jupiterhez, amelyet a kitérők miatt csak 2031-ben fog megközelíteni. A JUICE ennélfogva több mint 5 milliárd kilométert utazik (majd később még a Jupiter holdjai körül is kering), többet mint a 4 milliárd kilométer hosszú útvonalon haladó Galileo.

Az első "gyorsításra" jövő augusztusban kerül sor, a Vénusz mellett egy évvel később, 2025 augusztusában repül el a szonda, a két Föld melletti manővert 2026 szeptemberében és 2029 januárjában ejti meg. Csak ezután szerez elég lendületet ahhoz, hogy a végigvigye a Jupiterig tartó utat. A JUICE útjának különlegessége, hogy a világon elsőként követi a LEGA (Lunar-Earth gravity assist) pályát, ami alatt először a Föld, majd másfél nappal később a Hold mellett is hintamanővert hajt végre.

(Fotó: NASA/JPL, The International Astronomical Union/Martin Kornmesser)


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.