Rozsdásodik a Hold, és senki sem érti igazán, miért

2021 / 07 / 04 / Felkai Ádám
Rozsdásodik a Hold, és senki sem érti igazán, miért
Maguk a kutatók is nagyon meglepődtek, hogy hematitot (vörösvasércet) találtak a Hold két pólusán.

Mint a NASA közleménye írja, a Marson már régi ismerős a rozsda, épp emiatt is látjuk vörösnek. Ám a Mars felszínén nem csak vas akad, hanem a rozsdásodás folyamatához szükséges több tényező is: jelesül oxigén és víz, amelyek még a planéta múltjából származnak. A Holdnak ehhez képest nincs légköre, sem oxigén, sem folyékony víz nincs, és tudomásunk szerint nem is volt soha rajta. Akkor mégis mit keres ott hematit?

A vasércre utaló nyomokat a Chandrayaan-1 orbiter adatai közt találták meg a kutatók, amit a szonda még 2008-ban, a Hold felszínének a tanulmányozásakor gyűjtött be. A szonda a Moon Mineralogy Mapper (M3) eszközzel vizsgálta a szóban forgó égitest felszínét, és az adatok alapján a visszavert fény spektrumából az következik, hogy a Hold két pólusa radikálisan más összetételű, mint az égitest többi része. Amíg ugyanis a Hold felszíne tele van vasércben gazdag kőzettel, addig a pólusokon az említett hematitnak felelt meg a spektrum. A hematit pedig a vas oxidációjakor, magyarul rozsdásodáskor keletkezik, és ehhez oxigénre és vízre van szükség.

A Holdon azonban nem csak oxigén és folyékony víz nem található, de további nehezítő körülményként még a napszélből származó hidrogén is folyamatosan bombázza a felszínét, mivel – a Földünkkel ellentétben – nincs olyan mágneses mezője, ami ettől megvédené. A szóban forgó hidrogén ugyanis redukálószer mivel elektront ad át annak az anyagnak, amellyel kapcsolatba lép – ez pedig épp az ellentéte annak, amire a vörösvasérchez szükség lenne, mivel a rozsdásodásodhoz, vagyis a vas oxidációjához arra lenne szükség, hogy az adott anyagtól valami elektront vegyen át.

Mindennek megfelelően a kutatók annyira meglepődtek, hogy még egyszer, alaposabban megvizsgálták az adatokat, de kiderült, hogy kétség sem férhet hozzá, hogy a rögzített spektrum hematitra utal. Már csak magyarázatot kell rá találni, hogy miként került oda. A kutatóknak tehát három dologgal kellett elszámolniuk: honnan származik az oxigén, honnan származik a víz, és mi védi a Holdnak ezeket a területeit a napszéltől?

Kezdjük az oxigénnel! Mint már tehát arról beszéltünk, a Holdnak nincs légköre, de oxigénre utaló nyomok azért még kimutathatóak rajta – ennek az oxigénnek pedig a Föld a forrása. Ahogy ugyanis a Föld kering, a mágneses mezője némileg elnyúltan követi, kicsit mint egy meteorológiai szélzsák. Ezt a teóriát erősíti meg az is, hogy az M3-készülék adatai alapján a Holdnak a Földhöz közelebbi részén több a vörösvasérc. Mivel azonban a Hold apránként távolodik a Földtől, ezért elképzelhető, hogy amikor még ez az égitest a múltban közelebb volt a bolygónkhoz, akkor több oxigénmolekula juthatott át, ami elegendőnek bizonyult a rozsdásodáshoz. Ha pedig a Hold időnként bekerül a mágneses mezőnkbe, az a hidrogéntől is védi, mivel ez a napszél 99 százalékát kivédi a Hold bizonyos pályaszakaszain (elsősorban teliholdkor).

Vagyis már csak a vízzel kell elszámolni. Fagyott vizet ugyan találtak a Hold távoli felén, de ez messze van onnan, ahol a vörösvasércre akadtak. Azonban a Hold felszínén akadnak vízmolekulák, és ezek felszabadulhatnak, ahogy az égtiest folyamatosan porszemcsékkel ütközik, és ezek a szemcsék a vízmolekulákat el is juttathatják a megfelelő helyre. Ha pedig minden adott: tehát a Hold védve van a Napszéltől, eljut rá némi oxigén a Földről, valamint a száguldó porszemcsék is szállítottak vízmolekulát, akkor elvileg beindulhat a rozsdásodás folyamata.

Mindez azonban csak elmélet, és több adatra lesz szükség a végleges magyarázathoz, melynek immár arra is ki kell térnie, hogy mindez szép és jó, de akkor miként akad vörösvasérc – ugyan kisebb mennyiségben – a Holdnak a Földtől távolabb eső oldalán is.

(Kép: Flickr/Gabriela Castillo)

További cikkek a témában:

A Hold nem a Föld középpontja körül kering Ráadásul Hold amúgy sem csak „kering”, hanem több száz típusú mozgást végez, például rezeg, mint egy megkondult harang a középkor óta. Közben a Föld meg részegen imbolyog.

Ötvenezer fotó egyetlen képbe sűrítve a Holdról, egyetlen tökéletes fénykép kedvéért Az asztrofotózás a világűrben található csillagászati objektumok és égi események fényképezése, ami időről-időre kitermeli a maga rekordjait és kiemelkedő alkotásait. Most egy ilyen képet mutatunk be.

Kilométer széles teleszkóp épülhet a Holdon, hogy a kozmikus sötét kor után nyomozzon Holdjárók csapata építené meg az égitest távolabbi oldalán az egy kilométeres teleszkópot, ahol nem interferálnak egymással a földi rádióhullámok és az ősi időkből érkező halovány jelek. A terv egyelőre nem hivatalos NASA misszió, de a támogatást már kapott a koncepció kidolgozására.


Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) több mint verseny – egy életre szóló lehetőség arra, hogy fiatal kutatók bemutassák tehetségüket, fejlesszék szakmai kapcsolataikat és megalapozzák jövőjüket.
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Két fiatal kutatónő példája bizonyítja, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) miként formálhatja a szakmai karriert és nyithat kapukat a nemzetközi sikerhez.
Nem volt ősrobbanás egy forradalmian új modell szerint
Nem volt ősrobbanás egy forradalmian új modell szerint
Az új modellt ráadásul tesztelni is lehet, nem pusztán spekuláció.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.